A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 45. szám - Adatok a szövetkezetek életéből

322 A JOG h. ha a büntetés végrehajtását felfüggesztő határozat az illetőnek későbbi elitéltetése következtében hatálytalannak mondatott ki, minő hatóság intézkedjék a felfüggesztett büntetésnek végrehajtása iránt? II. A pénzbüntetés. 1. Kimondassék-e a törvényben, hogy a pénzbüntetés megállapításánál figyelembe kell venni az elitélt vagyoni helyzetét, jövedelmét és keresetképességét is? (53. §. 2. bek.) 2. Kivánatos-e a törvénybe oly intézkedést felvenni, a mely lehetővé teszi, hogy az ugyanazon vádlott ellen, ugyanazon Ítéletben, de különböző cimen kiszabott pénzbüntetéseket a biró csak egyféle szabadságvesztés büntetésre változtassa át (53. §. 5. bek.) 3. Kivánatos-e, hogy a pénzbüntetés könnyebb lefizethetése végett az elitéltnek erre két havi határidő engedtessék, továbbá, hogy azt részletekben is lefizethesse? (53. a. §. 1. és 2. bek.) í. Megengedtessék-e az elitéltnek, hogy a reá kiszabott pénzbüntetést az állam, a törvényhatóság vagy a község részére teljesítendő közmunkával is leróhassa ? (53. a. §. 3. bek.) 5. Csak a főbüntetésként kiszabott, vagy a mellékbüntetésként megállapított pénzbüntetés ledolgozása is megengedtessék-e? 6. Mennyi idő alatt és hol köteles az elitélt a végett jelentkezni, hogy a pénzbüntést munkával akarja leróni? 7. A helyettesítő fogház egy napja hány napi közmunkával vétessék egyenlő értékűnek ? 8. Mit mondjon ki a törvény arra az esetre, ha az elitélt törvényes határidő alatt közmunkára nem jelentkezik és a pénzbüntetést sem fizeti le? (53. a. §. 4. bek.) 9. Kell-e külön intézkedés a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés behajtása iránt? (53. a. §. 5. bek.) 10. Szükséges-e kimondani, hogy a megkezdett szabadságvesztésbüntetést a pénzbüntetés lefizetésével meg lehet szüntetni ? (53. a. §. 6. bek.) 11. Behajtható-e a pénzbüntetés az elitélt hagyatékából ? (53. a. §. 7. bek.) A temesvári ügyvédi értekezlet, melyet jeleztünk, m. hó 23-án megtartatott. A már közlött napirendre a következő tárgyak voltak kitűzve: Ügyvédi szaklap indítása. Kornis Géza kamarai titkár terjesztette elő egy jogi (ügyvédi) szaklap megindítására vonatkozó javaslatát. Indítványozza: Mondja ki az értekezlet, hogy az ügyvédi kar érdekeinek ápolása és a temesvári ügyvédi kamara területén az igazságszolgáltatás előmozdítása érdekében szükségesnek tartja Temesvárott egy ügyvédi (jog) szaklap kiadását s azt ugy erkölcsileg, mint anyagilag támogatni kész. A szerkesztő kijelölése és a szerkesztőbizottság megválasztása, valamint az anyagi kérdések rendezése végett az értekezlet az ügyvédi kamara választmányát kéri íel. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta Kornis Géza határozati javaslatát. Nyugdijalap létesítése. Dr. Sztura Szilárd kamarai pénztárnok kifejti, hogy évtizedek óta vajúdik az ügyvédi nyugdíj kérdése és még most is csak a kezdeményezés stádiumában van, mert a tervezők többnyire nagyot akartak, olyat, a minek kiviteléhez törvényhozási intézkedés szükséges. Ezt a kérdést csakis kamarai alapon lehet rendezni, még pedig kétféle módon: biztosítási alapon, vagyis mindenkinek, a ki fizet, feltétlenül nyugdíjra van igénye; vagy pedig humanitárius alapon, az ügyvédi proletarizmus megakadályozása végett, olykép, hogy csak teljesen elszegényedett, munkaképtelen ügyvédek kapjanak nyugdijat. Ha a biztosítási alapot fogadnánk el, ugy a fizetendő dijak oly magasak lennének, hogy azokat a kartársak fele része sem volna képes megfizetni. Humanitárius alapon rendezve az ügyet, nem kellene évenként többet fizetni 10 frtnál. Ezt az összeget csak hozzávetőleg vette fel, mert nincsen statisztikánk arról, hogy 200 ügyvéd közül tiz év alatt hány válik teljesen munkaképtelenné és szegénynyé. Tiz frt évi dij fizetése mellett is tiz év múlva 42,000 frt tőke állna rendelkezésre, melyből hét ügyvéd élvezhetne 600 frt 40 százalékának megfelelő (évi 240 frt) nyugdijat. A nyugdijalap növelésére a 10 frton kivül fordíthatók lennének a segélyalap, melynek tőkéje jelenleg 5,200 frt, továbbá a beiratási dijak, a bírságok, a tagdíjhátralékok és az önkéntes adományok, alapítványok és hagyományok. A 10 frt évi illeték nem nagy, azt mindenki fizetheti, mert senki sem tudhatja, nem-e jön abba a helyzetbe, hogy rászorul egykor a nyugdijra. Ha egyszer meg lesz a nyugdíjintézet, majd lehet a járulék felemelésével arról is gondoskodni, hogy annak kedvezménye a vagyonosokra is kiterjesztessék. Határozati javaslata a következő: Mondja ki az ügyvédi értekezlet, hogy 1. kötelező kamarai alapon ügyvédi nyugdijalapot kiván létesíteni; 2. a nyugdíjjárulék évi összegét 10 frtba kívánja megállapítani; 3. a nyugdíjjárulékokat a kamarai illetmények módjára kívánja beszedetni, illetve behajtani; 4. a nyugdíjintézet alapszabályainak kidolgozására öt tagbó álló bizottságot választ s ezen bizottságot utasítja az alapszabályokat a kamarai választmánynak oly időben bemutatni, hogy azok a legközelebbi kamarai közgyűlés elé terjeszthetők és ott tárgyalhatók legyenek. Az értekezlet elfogadta dr. Sztura határozati javaslatát, dr. Vértes azon módosításával, hogy az évi nyugdíjjárulék ne 10 frt, hanem 20 frt legyen. Az ügyvédi munkadíjak. Kisfaludy Kálmán ismerteti a perköltségeknek és az ügyvédi munkadijaknak méltányosabb megállapítása tárgyában kidolgozott memorandumot. Határozati javaslata a következő: Kéressék fel küldöttségileg a temesvári kir. ítélőtábla elnöke, hogy aa alája rendelt törvényszéki elnököknél és járásbirósági 'vezetőknél, az ügyvédek memorandumának közlése mellett, oda hasson, hogy a bíróságok az ügyvédi munkadijakat méltányosabban megállapítsák. Az értekezlet elfogadta Kisfaludy Kálmán határozati javaslatát. Az ügyvédi tekintély emelése. Dr. Vértes Adolf, abból kiindulva, hogy az ügyvédi kar tekintélyének emelése érdekében oly közszellemet kell megteremteni, mely regulativa legyen az egyes ügyvédekre és mindenki érezze, hogy közmegítélés alatt áll, a következő határozati javaslatot terjeszti elő: Az ügyvédi kar közszellemének és közérzületének fejlesztése, ápolása és föllenditése, valamint egyes tagjainak az összeség közszellemébe és közérzületébe ütköző magatartásával ellentétes állásfoglalásának nyilvánithatása céljából, szükségesnek tartja az ügyvédi értekezlet az ügyvédek összejövetelének — addig is, míg egy állandó «ügyvédi kör> létesithető lesz — időnként tartandó ügyvédi estélyek formájában való rendszeresítését. E határozat végrehajtásához megkívántató intézkedések megtételére az ügyvédi értekezlet a kamara választmányát kéri fel. A javaslatot vita nélkül, egyhangúlag elfogadták. Ausztria és külföld. Külföldi Judikatura. Azon körülmény, hogy eladó az időközönkénti részletekben szállítandó árut szerződésellenesen egyszerre szállítja, nem jogosítja fel a vevőt arra, hogy az eladótól a rögtön el nem adott áru után raktárbért követeljen, ha őt korábban a szerződés betartására fel nem hivta. (Legfőbb Ítélőszék Bécs 12,302/88.) Az engedmény érvényéhez nem szükséges, hogy az adós az engedményről értesittesék. (Legfőbb Ítélőszék Bécs 13,561/88.) A hagyományost a hagyomány haszonélvezete a hagyaték megnyíltától kezdve illetvén meg, jogosítva van tehát a hasznok megtérítését követelni attól, a kinek a hagyományi dolog tévesen odaitéltetett, még akkor is, ha ez bona fide járt is el. (Legfőbb ítélőszék Bécs 3,798/89.) Bejegyzett cég ellen a fizetések megszüntetésének igazolása nélkül, végrehajtási jegyzőköny alapján csőd nem nyitható. (Legfőbb ítélőszék Bécs 4,166/89.) Ha a részvénytársaság alaptőkéjét a részvények összetétele által leszállítja, nem áll jogában a régi részvényeknek bizonyos határidőig való benyújtását azon sanctióval követelni, hogy a mulasztás esetén a régi részvény tulajdonosa az osztalékhoz vagy szavazathoz való jogát elveszti, vagy pedig a régi részvény érvénytelennek nyilvánittatik. (Legfőbb ítélőszék Bécs.) Az elfogadóval szemben a fedezeti váltó birtokosa tartozik bizonyítani, hogy a követelés, melynek fedezetéül a váltó adatott, fennáll. (Legfőbb ítélőszék Bécs 1,379/97. Közli: dr. Oláh Dezső. bpesti ügyvéd. Nyilt kérdések és feleletek. A hagyomány után követelhetö-e kamat? (Válasz.) i •• A, <J«# 42; s*amában a fenti cím alatt közzétett kérdésre a következőkben foglalom össze válaszomatAltalános jogi elvként van elismerve, hogy a hagyományosnak örökhagyó halála pillanatában nyílik meg a joga a hagyományhoz, vagyis az örökhagyó halála pillanatától kezdve a hagyományos jogot szerzett az örökhagyó által neki szánt hagyományra ' Ez a jogi elv nyer kifejezést a hazánk erdélyi részében érvényes Osztr. ptkv. 684. §-ában. y r^zeDen erve L ,M Hanmárrezen jogi elvnél fogva a hagyomány az örökhaírvó halála pillanatától illeti meg a hagyományost, önként. SSSSSSk hogy ettől a pillanattól kezdve a hagyománynak mmLn naszná