A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 45. szám - Adatok a szövetkezetek életéből

jegyzökönyvet tudomásul vette azzal, hogy jövőre a mérleg eredetben lesz beterjesztendő, nem pedig a közgyűlési jegyző könyvbe befogalmazva és pusztán az elnök és a két jegyzőkönyv hitelesítő aláírással ellátottan! A mikor pedig mindezen okok alapján a közgyűlésnek a mérleg eltogadasa és nyereség felosztása felett hozott határozatának megsemmisítése iránt indított pert bírálta el • a törvényszék a keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy az 1875. evi XXXVII. t.-cikknek a szövetkezetekre vonatkozó \I-ik címe alatt egybefoglalt rendelkezések egyenkint megjelölik a részvénytársaságokra nézve a X-ik cimben felsorolt azokat a jogszabályokat, a melyek a szövetkezetek tekintetében is megfelelően alkalmazandók, minthogy pedig a kereskedelmi törvény 223—257. §§-aiban ugyanannak a törvénynek a 1/4. §-ara való utalást nem foglalnak magukban, a szövetkezet tagjai a közgyűlési határozatok megsemmisítését kérni nincsenek jogosítva. Ugyanily értelmű indokolással utasította el az üzletrészek 10° 0-át képviselő tagoknak az üzletvezetés megvizsgálásának elrendelése iránt beadott kérvényét is. Az 1893-ban 5 évre alakult szövetkezetnek 1890-ban volt közgyűlése — az 5 évi tartamot megállapító alapszabályok módosítása nélkül — elhatározza, hogy ujabbi 5 éves «ciclust» kezd és erre a ciclusra uj tagokat gyűjt a kik ettől fogva számított 5 éven át fizetnek be. Uj alakuló közgyűlés tartásáról szó sincs. E közgyűlési határozatot a törvényszék helybenhagyólag tudomásul veszi. Az első öt év leteltekor az elnök és egy-két igazgatósági tag lemond, helyébe ujakat választanak öt évre. Az 1890 óta tartott közgyűléseken az első 5 évre alakult szövetkezeti tagok is. meg a második 5 éves ciclus utagjai is résztvesznek » Az öt év leteltével a régi szövetkezet felszámolása bejegyezve nem lett. uj szövetkezet pedig nem alakult! Az igazgatók után járó 5—5 frt bélyegilleték leróva nem lett és a szövetkezet 150 frt erejéig megleleteztetett. A felhozott adatok szomorú választ adnak felvetett kérdésemre. Szerény nézetem szerint addig, mig népünk nem tudja, hogy a szövetkezetek, kereskedelmi társaságok és hogy azokról az 1875. évi XXXVII. t-cikk kötelezőleg intézkedik és nem ismeri ennek legelemibb rendelkezéseit sem, közgazdasági hiba mindenütt szövetkezet alakítására törekedni. A mig lehetséges, hogy két-három község lakosságát is egy ember orránál fogva vezesse az anyagi kérdésekben is és mig közgazdáink önállósága, függetlensége annyira sem terjed, hogy meggyőződését a hatalmaskodó elnökkel szemben fenntartsa és annak a közgyűlésen is törekednék érvényt szerezni, addig a falusi szövetkezetek szolgálhatnak magánérdeket, de a közgazdaság szempontjából hasznosaknak nem mondhatók. Nem virágozhatnak a falusi szövetkezetek a hiányos törvények egyöntetű magyarázatáig, mert még az ügyvédek is zavarba jönnek a bíróságoknak a lefgontosabb kérdésekben is eltérő határozataikkal szemben. Hogyan szülhetne jót egy oly szövetkezet, a melynek elnöke bizhatik abban, hogy az elégedetlenek a közgyűlésen nem mernek, vagy nem akarnak felszólalni és ha felszólalnának is. a többség őt. a minden tekintetben kiválót, nem fogja cserben hagyni, hanern vele szavaz le? A felhozott birói határozatok indokolása szerint pedig, mihelyt a közgyűlés többsége ilyen vagy olyan irányban határozott, legyen az bár alapszabály- vagy törvényellenes, a kisebbségnek még sincs joga azt ugy megtámadni, mint a részvénytársaságoknál ! Azért szerény véleményem szerint a köznép között szövetkezetek alakításával várni kell addig is, mig az intelligensebb elemekből alakult szövetkezetek ügyeiben a bíróságok az eddig kétes törvényhelyek felett állandó és határozott birói gyakorlatra tesznek szert. A birói gyakorlat bizonytalansága a városi szövetkezeteknél nem fog oly általánosan káros hatású lenni, mint a falusi szövetkezeteknél. Hadd tisztázzák tehát ezek először a kételyeket, hadd szivárogjon át a köznép vérébe a szövetkezeti eszme és a törvény legalább egy bizonyos mérvig és majd azután, bizonyos előkészültséggel csináljuk a falusi szövetkezeteket. Belföld. f Horváth Boldizsár (1822—1898.) Az alkotmány visszaállítása után az . első magyar felelős ministerium igazságügyministere Horváth Boldizsár m. no 28-án meghalt. A magyar igazságügy ujjáalkotásának nagy müve az ő vállaira nehezedett, és ő a feladat nagyságának egész tudatában kezdette meg az emberfeletti munkát lángoló hazaszeretettel, lelkesedéssel a jó, az eszményi iránt, mély ismeretével ^ az ország és a kor igényeinek. A mit ő alkotott, az ország törvenykönyvei tanúskodnak róla. A hálás utódok pedig örökre emiekükbe fűzik az ö nagy alakját, kinek nevét csak áldva fogjak emlegetni mindazok, a kik az ország nagy szabadelvű reformjaiért lelkesedni tudnak. Polgári törvénykönyv szerkesztése. A magyar általános polgári törvénykönyv szerkesztő bizottsága folyó évi október hó 30-án d. e. 11 órakor Lányi Bertalan, ministeri tanácsos elnöklésével ülést tartott, melyen a dologi jog alapvető kérdései közül tárgyalás alá vette a mult ülésben dr. Schwarz Gusztáv által felvetett azt a kérdést: vájjon elegendő-e a szerződő felek közötti viszonyban (inter partes) a tulajdonjognak megszerzésére a telekkönyvezett ingatlannak tulajdonátruházási szándékkal történt egyszerű átadása, avagy megkivántassék-e minden esetben a telekkönyvi bejegyzés. ' Dr. Imi ing Konrád előadónak álláspontja szerint a kérdés igenlő eldöntése alkalmas volna a telekkönyybe vetett bizalom megingatására, s azzal a veszélylyel járna, hogy a tulajdonjogi bejegyzések elhanyagolása ezután a törvényben is mintegy tápot nyerne. Vannak ugyan a telekkönyvön kivüli dologi jogszerzésre egyes kivételes esetek (kisajátítás, elbirtoklás, végrehajtási árverés stb.); itt azonban állandó s ideiglenes jellegű szabályozás céloztatik, milyenre pedig egyetlen törvényhozásban sincsen példa. Ezzel szemben dr. Schwarz Gusztáv azt hangsúlyozta, hogy különösen az ingatlan kétszeri eladása esetében azzal a féllel szemben, a ki a telekkönyvi tulajdonjogot magának megszerezte, habár tudomással is birt az ingatlannak már egyszer eladott voltáról: szükséges az első vevőnek hathatósabb védelmet biztositadi, mint a milyen jelenlegi jogunk szerint a kötelmi jog keretében őt megilleti. E végből jogot kellene neki adni arra, hogy a rosszhiszeműen szerzett telekkönyvi tulajdonjogot telekkönyvitörlési perrel közvetlenül megtámadhassa, azaz, hogy az első vevő tulajdonjoga, már az ingatlan kezeibe történt átbocsátásával megszerzettnek legyen tekintendő. A bizottság hosszabb eszmecsere után megállapodott abban, hogy a tulajdon megszerzése kérdésében, kiindulási pontul az a szabály szolgáljon, mely szerint a tulajdonjog csak a telekkönyvi bejegyzéssel szerezhető meg. Megállapodott abban is, hogy az, a kire az ingatlan — a tulajdonjog bejegyzésének elmulasztásával — csupán csak a tényleges átadás által ruháztatott át: az eddiginél nagyobb, a harmadik személyekkel szemben is kihatóvédelemben részesitessék. Ezt a védelmet a bizottság dr. Schwarz Gusztáv kivételével — inkább a kötelmi jog körében kívánja megadni: a kivitel módozatát azonban függővé teszi attól a kérdéstől: milyen hatálya legyen a sértett kötelemnek a rosszhiszemű harmadikkal szemben. A büntető törvénykönyv módosítása tárgyában összehívott szaktanácskozmány f. évi okt. hó 24-én, 27-én és 28-án Erdély Sándor igazságügyminister elnöklete alatt tartott ülésein folytatólag tárgyalta: I. A fogház- és elzárásbüntetés végrehajtásának felfüggesztése tekintetében megállapítandó különleges eljárási szabályokra és II. a pénzbüntetés reformjára vonatkozó következő kérdéseket: , I. a. a büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztését csak az első fokú vagy az összes fe 1 ső bb fokú binóságok és közigazgatási hatóságok is kimondhassák-e?; b. a büntetés felfüggesztése csak a felek kérelmére vagy hivatalból is elrendelhető legyen-e ? c. a felfüggesztés az ügy érdemét eldöntő Ítéletben vagy külön határozatban legyen-e kimondandó? d. a felfüggesztést kimondó határozat ellen kik, minő határidő alatt és minő p e ror v o s 1 a11a 1 élhetnek? e. minő intézkedések teendők arra nézve, hogy a bíróságok és a közigazgatási hatóságok a felfüggesztést kimondott hatóságot értesítsék az illető elitéltnek a kedvezményes idő alatt elkövetett ujabb bűncselekményéről ? f. a felfüggesztő határozatnak későbbi elitélés következtében hatálytalanná nyilvánítása iránt, valamint a kedvezményes idő lejárta után a szabadságvesztés büntetés végrehajthatatlanságának kimondása tárgyában külön határozatot kell-e hozni, s ha igen, legyen-e az ilyen elsőfokú határozat ellen perorvoslat használható ? g. az f. ponthan felvetett kérdésnek igenlő megoldása esetében, a szóban forgó alkalommal a terheltet meg kell-e idézni s vele uj tárgyalást kell-e tartani ?