A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 45. szám - Adatok a szövetkezetek életéből

320 A JOG A kir. Curia az 1882. évi 5.072. szám alatt hozott ítéletében, a lopást a btkv. 336. § á n a k 8. p o n t j a alapján is bűntetté minősítette. (Büntető Jog Tára V. kötet 364 lap.) V. Bizonyos Schlauger I. cipészsegéd K 1 e n á c s Ferenccel egy munkaadónál volt szolgálatban s együtt is laktak egy szobában. Schlaug er J. nevezett laktársának a kabátját ellopta. Ezért őt a kir. Curia 1885. évi 5,866. szám alatt kelt ítéletével a btkv. 336. §-á n a k 8. pontja alapján lopás büntette miatt ítélte el. (Büntető Jog Tára XI. kötet 200 lap.) VI. Az 1886. évi május hó 6 án 3,161. szám alatt kelt ítéletében azt mondotta ki a kir. Curia: «hogy a kórházban lakó ápoló a kórházban ápolt beteggel nincs házközösségi viszonyban még akkor sem, ha az ápoló kizárólag ezen egy beteget szolgálja ki.» (Büntetó Jog Tára XIII. kötet 224. lap.) VII. Az 1888. évi április hó 25-én 171. sz. alatt kelt ítéletében a kir. Curia azt mondotta ki: «hogy az együtt lakás még nem képez közös h á z t a r t á s t.» (Büntető Jog Tára XVI. kötet 121. lap.) VIII. Az 1888. évi szeptember hó 20-án 8.507. és az ugyanazon évben 3,660. szám alatt kelt Ítéleteiben a kir. Curia kijelenti: «hogy az ágybérlő, sem ágybérlő társával, sem az ágy bérbeadójával nincs házközösségi viszonyban.)) (Büntető Jog Tára XVII. kötet 151. lap.) IX. «Egy szoba lakói között a közös lakás folytán házközösség, vagy közös háztartás nem forog fen n.» így határozott a kir. Curia az 1890. évi október hó 28-án 10,172. szám alatt kelt ítéletében. (Büntető Jog Tára XXII. kötet 137. lap.) X. Ugyancsak fenti é r t e 1 e m b e n h a t á r oz o 11 a kir. Curia az 1891. évi február hó 26 án kelt 8.896 számú ítéletében. (Büntető Jog Tára XXII. kötet 329. lap.) Ujabban a kir. Curia a szigorúbb felfogást juttatja érvényre ; igy például az 1892. évi november hó 10-én 5,320. és az 1897. évi december hó 30-án 2,098. szám alatt kelt Ítéletében (Büntető Jog Tára XXXVI. kötet 323—336. lapjain) kimondotta : ahogy együttlakás a házközösséget, azélelmezés közössége pedig a közös háztartást megállapítja)). Nézetünk szerint ezen szigorúbb felfogással a kir. Curia erősiti a tulajdon védelmét, erősiti azt azokban az esetekben, a melyekben a tulajdont, maga a tulajdonos kellően nem védelmezheti. Mi a szigorúbb felfogást tartjuk helyesnek és készséggel commentáljuk a kir. Curiának legutóbb hivatkozott Ítéleteiben olvasható azon interpretatioját, hogy a házközösség: együttlakást, közös lakást; a közös háztartás pedig: az élelmezés közösségét jelenti. Adatok a szövetkezetek életéből Irta: Dr. KOVÁTS ISTVÁN soproni ügyvéd. A mily nehezen kezdett édes hazánkban lábrakapni a szövetkezés eszméje, oly meglepő gyorsasággal kezd az most hódítani! Nem kutatok az igazi ok után, mely mostanában majdnem minden faluban szövetkezetet teremt vagy legalább akar teremteni, mert félek, hogy e kutatásom közben politikai irányba tévednék; ez pedig célomtól elterelne. Hisz közgazdasági kérdést politikai szempontból csinálni ugyan lehet, de megoldani nem ! Célom pedig az, hogy adataimmal közreműködjem ama közgazdasági kérdés eldöntéséhez, hogy vájjon érdekünkben áll-e a fenforgó körülmények között mindenütt szövetkezetet alkotni, a hol egy-két hatos befizetésére kész egy-két száz tagot összetoborozni sikerül ? Kétségtelen dolog, hogy a jelen század közgazdasági intézményei között a szövetkezetek az elsők között foglalnak helyet! Csak örülhetünk, ha a magyar engedve eredeti könnyüvérüségéből, hátat fordítva a kereskedelmi téren nemtörődömséggel jellemezhető gazdasági múltjának, a józan takarékosság és a tisztességes munka érvényre emelése felé hajlik! A megélhetési viszonyoknak súlyosabbá válta, az ipar és kereskedelem hasznos és becsült voltának felismerése persze sok nemest ébresztett arra a tudatra, hogy nem szégyen módját ejteni olcsóbb bevásárlásnak és diágább eladásnak. Es ki csodálkoznék a felett, hogy az anyagiasságnak az egyeseket eltipró jelen korszakában a széthúzás csökken és a rokon erők központot keresnek, szövetkeznek, hogy a nagy gazdasági harcot egyesült erővel küzdjék meg ama jelszó alatt: egy mindnyájáért és mindnyájan egyért?! Mindez természetes okozata az oknak! Mégis jogosnak vélem kérdésem felvetését, mert köznépünk nagy része — melynek körében a szövetkezetek aránytalanul nagy számban alakulnak — még nem érett szövetkezeteknek alakítására, vezetésére, ellenőrzésére, egészséges állapotban való fentartására ; még kevésbbé a közérdek szempontjából is megfelelő hasznossá tételére! Köznépünk hires a törvényismeret hiányáról!! Sok jó gazda a naptáron kivül még ma sem olvas mást! Olyan íöldmives meg alig akad széles e hazában, a ki a kereskedelmi törvényt csak részben is ismerné. Annak a szövetkezetekről szóló részéről pedig falukon maguk a szövetkezeti igazgatók és felügyelő bizottsági tagok is csak annyit tudnak, hogy most ők egy egyletet alapítottak és hogy ők annak igazgatói vagy felügyelői, de hogy mi a kötelességük, mily irányú és mérvű a felelősségük, nem is sejtik ! Hisz eddig szövetkezetről nem is hallottak beszélni! Emeli a visszás helyzet veszélyességét az. hogy a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekről szóló része hiányos, rosszul szerkesztett, annyira, hogy azt a legfontosabb kérdésekben még a bíróságaink is eltérőleg magyarázzák ! Mindkét irányú állításaim bizonyítékaiként álljanak itt a következő adatok : Az X. község szövetkezetének alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve az ülés bezárásának megörökítése és az elnök és hitelesítők aláírása után még a következőket tartalmazza, mintegy utóiratban : «A pénztáros a jegyzőkönyv megszerkesztése után lemondott, helyét közbizalomból A. foglalta el.» Az ülés bezárása után lett pénztáros vitte is e tisztet mindaddig, míg a felügyeletet gyakorló törvényszék ama határozata folytán, hogy az alapszabályok értelmében az elnök nem lehet egyszersmind pénztáros, a 4-ik hónapban tartott közgyűlés más pénztárnokot nem választott Az elnök magánállásánál, műveltségénél, tudásánál, természeténél fogva uralkodik a közgazdákból alakult igazgatóság felett. Az üzleti év végével a bol.i cikkeket az eladási áron leltároztatta és az évi mérlegbe ezen értéket vette bele és mikor az igazgatóság szóvá tette, hogy a raktáron levő áruknak bevásárlási és eladási ára közt levő különbözet nem a mult év nyeresége, hanem csak a jövő nyereségnek lehetősége, ehallgattatta őket azzal, hogy ő szakértőktől nyert értesülése alapján állítja, hogy ennek igy kell lennie és hogy ennek helyességéért elvállalja a felelősséget! Az ily leltár alapján kihozott tiszta nyereségből az elnök által készített és az igazgatóság által helybenhagyott nyereség felosztási tervezet több száz forintot és annak 6% kamatját a tartalékalapba tétet az üzletvezető cautiója cimén azzal, hogy az ((üzletvezető változása alkalmával a forgalmi nyereségből legyen kifizetve.)) Mindez az erről felvett jegyzőkönyv szavai szerint — az ((igazgatósági és felügyelő bizottsági tagoknak együttes gyűlésén» — történt! És az erről felvett jegyzőkönyv legeleje ugy szól, hogy a felügyelő bizottsági tagok jelenlevő része az elnök ama kérdésére, hogy kivánják-e, hogy az összes iratok számvizsgálásra nekik kiadassanak avagy belenyugosznak a közös határozatokba, oda nyilatkoznak, hogy «mivel az elnök nélkül ugy sem értenek semmit, a közös tárgyalást kívánják és feljogosítják az elnököt, hogy a közgyü1és alkalmával a szükséges jelentést az ő ne vükben tegye meg)). Ezután lett tárgyalva a feltár, mérleg és nyereségfelosztási terv, de arról nem szól a jegyzőkönyv, hogy a jelenvolt felügyelő bizottsági tagok (hárman) szavaztak-e a 15 igazgatósági taggal szemben vagy sem ? Az azonban tény, hogy a mérleget alá nem írták! Még is ki lett az nyomatva és minden tagnak megküldve, még pedig a felügyelő bizottsági tagok neve is reá van nyomatva oly nyilatkozat alatt, hogy azok a számadást és mérleget megvizsgálták és helyesnek találták? Sőt a mérleg és az azt helyeslő nyilatkozat 4 nappal élőbbről van keltezve, mint a mikor az annak megállapítására hivatott fenti «együttes» ülés volt' A közgyűlésen az elnök a mérleget és a nyereségfelosztás! tervet megszavaztatta, miután bejelentette hogy a felügyelő bizottság azt helyesnek találta. Az is megtörtén?dolog hogy az első évben volt felügyelő bizottsági tagok helyébe egeszén mások választattak meg * "eiyeDe A felügyeletet gyakorló törvényszék pedig a közgyűlési