A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 44. szám - A hütlen elhagyás mint házasságbontó ok

174 élés, annak összeférhetetlen izgága természete miatt és azért, mert neje hűséget, szeretetet és engedelmességet iránta nem tanúsított, teljesen lehetetlenné vált, s ezen az alapon kizárólag a házasságnak felbontását szorgalmazta, a 30,720/896 számú kérvényében pedig keresetét fentartotta, s igy kétségtelen, hogy felperes akarata nem az életközösségnek visszaállítására, hanem kizárólag arra irányult, hogy alperesnek az életközösség visszaállítására való felhívásával a házasság felbontására jogcim szereztessék; továbbá minthogy felperes az idézett törvénycikk 80-ik §-ára alapított kérelmétől utóbb kifejezetten elállott, e tekintetben tehát további eljárás elrendelhető nem volt; ezekből az okokból mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatni, s felperest kizárólag a 77-ik §. a) pontjára alapított keresetével elutasítani kellett. A kártyajátékból, külömbség nélkül a játék nemére, bíróság előtt érvényesíthető kötelem nem származik. (M. kir. Curia 18.9.8 ápr. 13 240/98. V. A felek között létrejött ügylet tárgyát erdők kihasználásának joga, tehát ingó dolog képezte, ez tehát keresk. ügyletet képez és igy a szerződés közvetítése a K. T. 259. §. 7. p. alapján szintén kereskedelmi ügylet, következésképen erre a tözsdebiróság illetékessége joghatályosan kiköthető. (M. kir. Curia 1898 szept. 14. 901 /98. V. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A bizományos ellen a megbízó részéről a szerencsejátékra alapított kifogás bíróilag érvényesíthető, ha a bizományos és megbízója közt az a megállapodás jött létre, hogy a bizományos által a megbízó megbízása alapján foganatosítandó ügyletnél a megvett, illetve eladott áru valóságban át ne vétessék, a felek szándéka tehát csupán a tőzsdei árkülönbözet szerinti szerencsejátékra irányult, mert a bizomány alakja a követelési igény alaptermészetét meg nem változtatja. Az a kitétel, hogy a váltó fedezetül szolgál az a la hausse vagy a la baisse kötött ügyletnek, azt jelenti, hogy a határidőre szóló ügyletnél az áremelkedés, vagy az árcsökkenés kilátásának szempontja volt irányadó, de az egymagában véve nem állapitja meg a feleknek az ügylet megkötésénél fenforgott azon akaratát, hogy a termény tényleges szállítása kizárassék. A határidőre szóló terményadás-vételi ügyletekből származó követelések bíróilag csak az esetben nem érvényesíthetők, ha az ügylet tárgyát képező termények tényleges szállítása a szerződő felek által már eleve kizáratott. Ily ügyleteknél azok a körülmények, hogy a szerződő felek gabonaügyletekkel kereskednek, hogy az ügylet meg nem haladta kereskedői üzletkörüket és anyagi viszonyaikkal arányban állott, azt támogatják, hogy tényleges szállításra irányultak. Alperesnek a sommás végzés ellen beadott kifogások feletti tárgyalás alkalmával felhozott azon kifogása, hogy a kereseti váltó oly árkülönbözeti ügylet fedezetére adatott, mely ügylet teljesen lebonyolittatott és az abból eredő követelés kiegyenlítetett, felperes ellenzése esetében a váltóeljárás 21. §-a alapján, mint elkésett birói figyelembe nem vehető. (M. kir. Curia 1898. szeptember 21. 752. sz. a.) Magában véve az a körülmény, hogy a váltón kötelezettként előforduló személyek felperes által ugyanazon keresettel perbe idéztettek, nem tekinthető alapos oknak arra : hogy ezeknek tanukénti kihallgatása mellőztessék, mert a sommás eljárási törvény 85. §-ának a rendes eljárásban is alkalmazandó rendelkezése szerint a pertársaság a tanú kihallgatásának mellőzésére indokul felhozva nincs, és mert különben is e tanuk vallomásainak mérlegelése az érdemi elbírálásra tartozván, ezeknek állított érdekeltsége nem lehet indok arra, hogy egyik alperestársuk az ő vallomásuk által nyújtani szándékolt bizonyítéktól megfosztassék. (M. kir. Curia 1898 július 25. 728. sz. a.) A váltókövetelés behajtására bíróilag feljogosított hitelező jogosítva van a váltót kibocsátói névaláírásával ellátni, ha az eredeti hitelezővel a váltó elfogadója a kitöltésre vonatkozólag ellenkező megállapodásra nem lépett, mert a behajtásra feljogosított hitelező az eredeti hitelezőnek mindazon jogaiba lépett, melyekkel ez a váltónak kitölthetése tekintetében birt. (M. kir. Curia 1898. január 26. 1.130. sz. a.) Az óvás a váltójogi igények fentartására szükséges jogcselekményeknek kizárólagos bizonyítási eszközét csak azokban az esetekben képezheti, a melyekben a törvény ezt kifejezetten előírja (V. T. 20., 29., 41., 73., 78. £-ai). Névbecsülési fizetésnél a V. T. ily jelentőségeket a közbenjárási óvásnak nem tulajdonit Névbecsülésböl fizetést teljesítő harmadik személy váltójogi keresetének alapfeltételét a közbenjárási óvás nem képezheti. (M. kir. Curia 1898. szept. 7. 555/98. V.) Habár a keresk. törv. 320. i^-ának utolsó bekezdésében <'illetékes törvényszék«-röl van szó és habár a kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 10. §-ában a járásbíróságok hatáskörébe utalt perenkivüli ügyek között a fennebb idézett törvényszakasz kifejezetten említve nincsen, mégis tekintve, hogy a kereskedelmi törvény 2. $-a szerint a törvényben emiitett ((törvényszékek > alatt a kereskedelmi ügyek elintézésére hivatott bíróságok értendők, a kereskedelmi eljárást szabályozó rendelet 10. S-a pedig a törvény 347. §. stb. f aiban felsoroltakhoz hasonló ügyekben, a milyen a 320. §-ban emiitett perenkivüli ügy is, az eljárás tárgyát képező ingók hollétéhez képest a kir. járásbíróságokat mondja ki illetékesnek. (M. kir Curia 1898 márc. 1. 65/98. V.) A kereseti váltóból megállapítható, hogy az azon előfordult telepítés kitörültetvén. más fizetési helylyeí pótoltatott, ilyen esetben tekintve, hogy nem valamely hiányzó kelléknek utólagos kitöltéséről, hanem a váltó eredeti tartalmának megváltoztatásáról van szo, nem a váltótörvény 93. §-a, hanem 82. §-a nyer alkalmazást s ehhez képest felperesnek volt kötelessége bebizonyítani azt, hogy ez a megváltoztatás még alperes aláírása előtt vagy az ö beleegyezésével történt. (M. kir. Curia 1898 ápr. 15. 298/98. V.) Bűnügyekben. Hatósági megbízás színlelése mellett ravasz fondorlattal volt tévedésbe ejtés esetében, ha vádlott közhivatalnok és mint ilyen hivatala körében követte el ezeket, a btk. 381. §-ának b) pontja szerinti minősítés alkalmazandó. A tordai kir. törvényszék mint büntető bíróság (1897. évi május 21-én 1,414. sz. a.) közokirat hamisítás bűntettével vádolt Ny. József elleni bűnügyben következő Ítéletet hozott: Vádlott Ny. József alsó-szt.-mihályfalvi lakós a btk. 462. §-ába ütköző, a 463. §. szerint minősülő ezen és a btk. 484. §. alapján büntetendő hivatali sikkasztás bűntettének vádja alól felmentetik, ellenben bűnösnek mondatik ki a btk. 92. §-a alkalmazásával a btk. 20. §-ára való figyelemmel a btk. 355. §-ban irt, a 365. §. szerint minősülő s a btk. 358. §. szerint büntetendő sikkasztás vétségében s ezért Ítéltetik 4 (négy) havi fogházra és egy évi hivatalvesztés és politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére. Vádlott a btk. 391. §-ban irt s e szerint büntetendő három rendbeli okirathamisitás bűntettének vádja és következményeinek terhe alól fölmentetik. Indokok: Vádlott töredelmes beismerése és károsok ezzel egybehangzó vallomása által be lett bizonyítva, hogy Ny. József volt pénzügyőri fővigyázó és jelenleg ismeretlen tartózkodásu J. Mihály volt pénzügyőr 1891. évi november havában kiküldettek, hogy Alsó- és Felső-Szolora, Lupra, Offenbánya és Topánfalva községekben a szeszfőzést ellenőrizzék, s ezen alkalommal löbbeket szeszjövedéki kihágáson érvén, birságra I. Vaszilitől 17 fit 34 krt vettek fel, a tényleirásba azonban csak 13 frt 41 krt írván be, csak ennyit szolgáltattak be a szakaszhoz, 3 frt 93 krt pedig elsikkasztottak; özv. S. Jánosnétól 14 frt 18 krt vettek át, a tényleirásba csak 13 frt 42 krt irván be, csak ennyit szolgáltattak be a szakaszhoz s a 76 krt. elsikkasztották; M. Camilától 11 frt; G. Dumitentól 17 frt 54 kr; B. Tilmontól 9 frt 50 kr; R. Juontól 20 frt; O. Gligostól 6 frt; H. Juontól 12 frt; B. Iliától 20 frt vettek át, azonban ezen összegekről tényleirást nem adván be, a felvett összegeket elsikkasztották; végül M. Lázártól egyedül Ny. József 4 frt 50 krt vett át birság fejében, azonban a szakaszhoz csak 18 krt szolgáltatván be, 4írt 32 krt elsikkasztotta. Vádlott a btk. 462. §-ba ütköző s a 463. §. szerint minősülő hivatali sikkasztás büntette miatt lett vád alá helyezve, a mennyiben a felvett tényleirásokban hamis adatokat is vezetett beezen minősítés fenn is állana, ha a vádlott pénzek felvételére jogosított lett volna, miután azonban az érvényben levő pénzügyőri szolgálati szabályzat 316. §-ából nyilván kitűnik, hogy a pénzügyörök pénzfelvételre jogosítva nincsenek, a hivatali sikkasztás bűntettének tényálladéka megállapítható nem volt s igy ezen vád alól vádlottat fel kellett menteni; ellenben a pénzeknek felvételénél vádlott mint a károsok által reá bizott pénzeket nem azon célra fordította, melyre neki azok átadva lettek, t. i. hogy mint jövedéki bírságot illetékes helyre beszolgáltassa, hanem a^t saját céljaira használta fel, vádlott a magánsikkasztásban bűnösnek volt kimondandó, még pedig tekintettel arra, hogy az összes cselekmények egy akarat elhatározás kifolyásának eredményei, az elsikkssztott összegre való tekintettel, egy folytatólagos sikkasztás bűntettében. Vádlottal szemben enyhítő körülményül fenn forogván a büntetlen előélet, töredelmes beismerés, a kínálkozó alkalom és a felügyelő hatóság ellenőrzési hiánya, italtól felhevült kedélyállapot s a cselekmény régi volta s hogy azóta ellene büntetendő cselekmény fel nem merült, súlyosító körülménv pedig felhozható nem lévén, az enyhítő körülmények ily na<ry és nyomatékos száma mellett pedig a vádlott cselekményére a btkvben meghatározott büntetési nem legkisebb mértékének alkal mazásaw túlsúlyos lett volna, a bűntettnek vétséggé minősitése indokolt, s az ezúttal kirótt büntetés tartama az elkövetett cselekmények arányában állónak találtatott , ff.KKÖZVáK1Ó Vád,,0l!aí hár°m rendbeli ^okirat hamisítás bűntettében is bűnösnek ken nyilvánítani, mivel pedig a közokirathamisítás bűntettének lényeges eritenuma, hoJy a? okira ham si asbol 3-ik személyre jogtalan haszon vagy kár háramolion jelen esetben pedig abból, hogy a tény leírásoké kisebb^zeiek vetettek be mint mennyit tényleg vádlottak átvettek senUre haszon vagy kár nem háramlott, ezen cselekmény már a sikkasztás büntette által absorbealtatott, ezen vád vádlottadbaeS tando volt meg ama további indokokból is hoevThivatalos ^^^^^^IT ^ -Sok Luknak. sTb " ehSmertek' 6§yéb részben -ló adatot