A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 44. szám - A hütlen elhagyás mint házasságbontó ok

316 A JOG ki a házasságkötésnél közreműködni jogosult. Tekintettel azonban arra, hogy az 1894. évi XXXIII. t.-c 48. §-ának harmadik bekezdése és a Házassági Utasítás 36. § a minden megszoritás nélkül kötelességévé teszik a megkeresett anyakönyvvezetőnek azt, hogy a kihirdetés foganatosítása iránt késedelem nélkül intézkedjék: a jelen esetben cím által ez annyival is inkább teljesítendő, mert a felek érdekével semmi esetre sem egyezhető össze, hogy házasságuk kihirdetése.az illetékesség körül felmerülő vita eredményétől tétessék függővé. Természetesen mindez nem érinti a házasság megkötésénél való közreműködésre vonatkozó illetékességet, melyet az 1894. évi XXXI. t.-c. 32. §-a állapit meg. Szabókontó és kiskorúság. A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa: Az nem vitás a felek közt, hogy alperesnek kiskorúsága pazarlás okából meghosszabbítva és részére gyámul édes atyja, K. Ráíáel kirendelve lett. Megállapítja továbbá a felebbezési bíróság a felek közt nem vitás abból a körülményből, hogy alperes édes atyja dúsgazdag és előkelő társadalmi állású ember, kinek alperes leend az örököse; továbbá, hogy az alperes az édes atyjánál nyer ellátást s ezenkívül ettől szükségletei fedezetére havonkint 200 forintot kap; továbbá abból, hogy alperes az Aj alatti számlabeli megrendelésének és kiszolgáltatásának idején már 28 éves férfi volt, a kinek e szerint ruházati és egyéb személyi szükségleteit az ezen életkorral már szükségkép járó magasabb igények szerint kell elbírálni ; továbbá, hogy a kérdéses áruk egy félévi időtartamra szóló szükségletekre szolgáltak; végül abból, hogy a szükségesség, hasznosság és fényűzés szempontjai nem egymagukból a kiszolgáltatott áruknak minőségéből, természetéből és árából, hanem helyesen az illető egyén vagyoni viszonya, társadalmi állása, kora, foglalkozása és az ezen körülményeksztilte magasabb igények figyelembe vételével is birálandók el, azt a tényt is, hogy adott esetben, t. i. alperesnek és az ő körülményeinek szempontjából is az A) a. számlabeli áruk fényűzési cikkeknek nem tekinthetők, hanem oly kiadásokat képeznek, melyek az alperes fentartására és hasznára szolgáltak. Végül alperesnek beismerése alapján megállapíttatik az is, hogy az A) a. számlabeli áruk cilpei<_a által megrendeltettek és részére kiszolgáltattak és hogy azoknak felszámított áid ?. szokásos üzleti és forgalmi áraknak megfelelnek. Ehez képest a megrendelés, átvéiel cc az árak igazolására nézve a felperes által felajánlott okiratok, tanuk és szakértők általi bizonyítás fölöslegessé vált. Eztn kiegészített tényállás alapján az elsőbirósági ítélet megváltoztatásával, alperest a kereset értelmében marasztalni kellett. A szocziálisták boszuja zsarolás-e vagy jogtalan önsegély? Ezzel a kérdéssel foglalkozott a napokba i a budapesti kir. ítélőtábla. A tényállás a következő: 1897. december 19-én a budapesti szocziálisták Kövesi Nándornak az Erzsébet körűt 27. sz. a. levő vendéglő helyiségében, annak tágas éttermében gynlést tűztek ki, melyre rendőri engedélyt, sőt segédletet is kaptak már a gyűlés azonban nem volt megtartható, mert Kövesi Nándor vendéglős az utolsó percben megtagadta helyiségének gyűlés tartására való átengedését, okul azt hozván fel, hogy egyik pincére, nem volt jogosítva arra, hogy a helyiséget a kérelmezőknek átengedje. Ily körülmények között a gyűlést a rendőrség feloszlatta, j Szenogrády érk. 6,696. sz. a. eld. Vörósmarthy Bárok J. — özv. A szocialisták a szabályszerű rendőri engedély birtokában és Földiák L.-né érk. 6,271 sz. a. eld. Vörösmarthy hatósági kifogások fenn nem forogván, a gyűlés feloszlatását kizárólagosan Kövesi Nándor közbeléptének tulajdonítván, elhatározták, hogy ezért boszut állanak Köve sin, még pedig akként, hogy oly időben, midőn üzlete valószínűleg legnagyobb forgalomnak nézhet elé, elfoglalják mint vendégek üzleti helyiségeit, de csak épen annyit fogyasztanak, hogy jogcímük legyen az üzletben való maradásra. Tervüket egy vasárnapon 1898. január 23-án meg is valósították. A jelzett napon délután ugyanis 300— 400 főnyi munkásokból és kereskedősegédekből állott csoport vonult be Köves i Nándornak nyilvános éttermébe és 1—1 pohár sör mellett, a más fogyasztó közönség elől helyet foglalva, esti 10 óráig időztek a helyiségben. Kövesi Nándor tapasztalván nagymérvű károsodását, a vezetőkkel érintkezésbe lépett és felkérte őket, hogy hagyják el a helyiséget, inkább megtéríti nekik a múltban meg nem tarthatott gyűlés körül felmerült költségeket. Ezután a vendéglős által kívánt felszámítás megtörténvén, 100 irtot felvettek, azt nyugtázták és P. Sándor kezdeményezése folytán az összes csoporttagok az éttermet esti 10 órakor elhagyták. Ezen tényállás alapján a vádhatóság S. Béla, G. Árpád, P. Sándor és B. Dezső ellen a btkv 350. §-ában meghatározott zsarolás vétsége miatt leendő vád alá helyezését indítványozta, a budapesti büntetőtörvényszék azonban a bűnvádi eljárást, eltérőleg a kir. ügyészség indítványától, megszüntette, indokul a többi között azt hozván fel, hogy bár megállapítható az üzleti és forgalmi helyi viszonyok ismeretéből, hogy terheltek, illetve a vezetésük alatt állott csoport ismeretlen tagjai jelzett erőszakos eljárásukkal K. Nándort üzletében szándékosan károsították, mégis minthogy cselekményükben a jogtalan önsegély, illetve helytelenítendő önbíráskodás jellegzetén kívül sem a btkv 350. §-ába ütköző és ellenük vádba helyezett, de sem a btkv más szakasza alá vonható bűncselekmény alkotó ismérvei fenn nem forognak, terheltek ellen a btkv 1. §. rendelkezése értelmében a további bűnvádi eljárást meg kellett szünteti:!. A budapesti kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését indokainál fogva helyben- | hagyta. (1898. aug. 30-án 7,939.) Nemzetiségi izgatók ellen. Az erzsébetvárosi kir. tsz ék dr. W. János tanárt a btkv. 17. §. 2-ik bekezdésébe ütköző s ugyanazon §. alapján büntetendő nemzetiség elleni gyűlöletre való izgatás vétsége miatt vád alá helyezi Mert a f. évi május 22-én, midőn M. Vilmos országgyűlési képviselő Segesvárt egy hatóságilag engedélyezett gyűlésen, melyen mintegy 2j)0-en voltak jelen, beszámoló beszédét tartotta, egy politikai beszedet mondott melyben a magyarországi szász nemzetiség helyzetéről szólva, azt állította, hogy a szászok törvényes jogaik gyakorlatában korlatoltatnak, művelődésük, előhaladásuk utján és nyelvük hasznalatában gátoltatnak, a magyar nemzetiségűekkel egyenlő választási jogot nem élveznek, szóval oly kényszerült helyzetben vannakhogy jogaikat csak egyesült erővel menthetik meg. Az erzsébetvárosi tszék nem fogadta el terhelt védekezését, hogy beszédét, a mint maga állítja, nem csőcselék nép előtt, hanem oly gyülekezeten mondotta el, melyen beszéde alatt az izgatottságnak nyoma sem volt észlelhető, minthogy a jelzett vétség tekintet nélkül az eredményre, magának az izgató beszédnek elmondása által van elkövetve. - A maros-vásárhelyi kir. ítélőtábla: A kir. tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja a további eljárást beszünteti; mert tény ugyan, hogy vádlott fennebbi beszédében a magyarországi nemzetiségek helyzetét, téves kiindulási szempontból, helytelenül Ítélte meg, de ezen a való tényekkel ellenkező bírálat a nemzetiségek elleni gyűlöletre való izgatás fogalmát ki nem meriti. — A m. kir. Curia a kir. tábla végzésének megváltoztatásával, az eljáró kir. tvszéknek vád ala helyezést elrendelő végzését hagyta helyben, indokaiból s még azért, mert vádlott a kérdéses gyülekezeten nyilvánosan tartott beszédeben nemcsak tényeket tett birálat tárgyává, hanem a hallgatóságnak jövőben követendő magatártásáranézvepéldakéntazoknakacselekvényére utalt, kik a hozott Ítéletek szerint épen gyűlöletet szítva, törvénybe ütköző módon léptek fel a magyar nemzet ellen és a kikkel való egyesült küzdelmet is a magyarság ellen a vádlott kilátásba helyezi. (1898. október 4. 9,332/98. B.) Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatják- Az ide vonatkozó levelesest tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz Baja H. Gy. Símonovics A. b. ü. 9,433,97. sz. a. a Cur. okt. 26 hh. — Czegléd dr. V. Zs. Katona P. — Juri Sz. Gy m. érk. 5.149. sz a eld. Cséry G. — Ifj. Gutner — Mészáros érk. 6,751. sz. a. eld Debreceni. — Havas. Schwartz érk. 7.109. sz. a. eld SkorT J. — Fischer. E. — Vajda Gy. érk. 6,894. sz. a. T. okt. 26 hh. A többi ügyek nem érk. — Debrecen K I. Ifj. Cseresznyés b. ü. a Cur.-nál nincs. Esztergom dr. W. Ö. Csejtes. Fóth b. ü a Cur. szept. 28 hh. eld. Székács 11.767/97. sz. Mohács dr. Rill B. A kér. b. ü. nincs a Curián. - Nagy-Körös Sz. Gy. Vágó J. - Oláh K. 2.381/98. sz ü. a Cur. szept. {). hh. — Ó-Becse dr. V. Á. Alekszievics — Alekszievics érk. 431/98. sz. a. n. e. eld. Hűvös Róth. — Br. Jovics érk. 727/v. 98. sz. ü. okt 12 hh. — Pécs M. I Dr. Müller — Weidinger 4,3ő7/98. sz. ü. okt. 21 hh. — Sopron dr. K. I. Mecséri K. — Kocsis^ T 2.595/98. sz. ü. a Cur. okt. 18 mv. — Szécsény P S. Reich. — Singer nem érk. — Pál J. — Barta J. 3,831. sz. eld. Hajdú. okt. 11 hh. — Antal J.-né. Varga F. érk. 5,607. sz. a. eld Debreceni. — Antal J thy - Kis J. — Kis T. érk. 6,042. sz. a. eld. Nyevickey. - Újvidék dr. V. I. Gajdobránszky — Gajdobránszky 1,986/98. sz. ü. a Cur. okt. 20 hh. — Versec dr. P. M. Minea — őzv. Minea érk. 2,679/98. sz. a. n. e. eld. Illés Jenő. Román — Román érk. 4,426/98. sz. a. okt."l3 hh. eld.; Garam. — Zombor dr. G. I. Voltlivnits Vlaskalitz 2814 98. sz. ü.~a Cur. okt. 25 hh. A «Büntetö Jog Tára* cimü heti fólyóirat V.- XXXV. kötete 8o frtért eladó. Venni szándékozók forduljanak Varga Alajos ügyvédhez Mohácson, Baranyavármegye. i—i A közjegyzői teendőkben teljesen jártas kir. közjegyzőhelyettes alkalmazást keres. Cim a kiadóhivatalban. i—3 Most jelent meg! Most jelent meg! Politzer Zsigmond kiadóhivatalában Budapesten és minden hazai könyvkereskedésben kapható : Angyal Pál dr. A munkamegosztás. Tanulmány a gazdaságtan köréből _ frt gQ kiBalog Artúr dr. Törvényhozó hatalom.. 2 « — « Kmety Károly dr. A magyar közigazgatási jog kézikönyve.. _ _ 6 « 80 0 Meszer Artúr. Az országbírói értekezlet (25. és 156. §§.) és osztrák polgári törvénykönyv ... l « _ « Sohm Rudolr. lnstitutiók. Fordították: Mautner és Schiller 5 « - « tenti cég antiquari osztálya INGYEN küldi bárkinek: antiquarjogi könyvjegyzékét „Joghallgatók egyetemi utmutatojAt. és „Útmutató az ügyvédi vizsgálatra" cimü könyvecskéket. Bármely könyv beszerzését, ugy á hazai-, mint a külföldi irodalom koréból elvállalja és pontosan teljesiti. Ugyanott egyes könyvek úgyszintén egész könyvtárak igen jó áron vétetnek. (Cím : IV., Kecskeméti-utca 4. sz.) PALLAS fcÉSZVÉNYTAFEASA f NYOMDÁJA RUDAPEBTEN Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut PilSTIU^RJIÓRj^^ 3 31