A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 44. szám - A hütlen elhagyás mint házasságbontó ok

315 közgyűlés, hogy ezen továbbfejlődés a meglevő állapotnak fokozatos organikus alalakulásában keresendő. Sürgős reformok volnának többek közt: a közjegyző hivatásos működésének lehető elkülönítése a bírósági és ügyvédségi működési körtől, a meglevő közjegyzői rendtat tas célszerű megváltoztatása és kiegészítése a közjegyzői gyakorlat 4 évre való meghosszabbítása, azzal a célzattal, hogy abból legkevesebb két év ügyvédi gyakorlaton tölthető legyen, a közjegyzőjelöltek karának organikus beosztását, ezen kozjegyzőhelyettesek jelentőségének és képzettségének megfelelő emelését azoknak alkalmazását a hivatalos teendők önálló elintézésénél, a közjegyzők, mint bírósági kiküldöttek alkalmazásának szabályozását, egy alkalmas, olcsó, a közönség érdekének megtelelő tanfának megállapítását és a közjegyzők működési körének megoltalmazását a zugirászattal szemben. Dr. Weigels közjegyző (Bécs) a közjegyző jelöltek követelményeiről értekezett és erre nézve egy határozati javaslatot fogadtak el, a mely tekintettel a folyton kisebbedő létszámra, ezen követelmények magadását a kar egységes megalakulása céljából ajánlatosnak tartja. Dr. Wi nterhald er (Bécs) előadása után a gyűlés a következő javaslatol fogadta el. A kötelező nyugdíj biztositásnak törvényhozási megállapítása az összes közjegyzőkre és közjegyzőjelöltekre, ezek özvegyeire és árváira nézve, a kar fentartása és emelése, valamint a kar autonómiájának megóvása céljából minden erővel sürgetendő. Ezután Richter Gyula közjegyző indítványára a cs. kir. közjegyzői kamarák közjegyzői hivatalnokainak érdekében egy jubileumi alapítvány alapítása ajánltatott igen melegen a munkaképtelenné, vált segélyre szoruló közjegyzői hivatalnokok részére azon minta alapján, a mint azt az alsó ausztriai közjegyzői kamara már a maga számára létesített. Xowotny Lipót (Neu Lengbach) közjegyzőnek egy javaslata azon egyhangúlag elfogadott határozatban nyert kifejezést, hogy az ausztriai közjegyzői kar készségét nyilvánítja arra nézve, hogy oly okiratokat, melyek 100 frtig terjedő ingatlanok megszerzését tárgyazzák és azonnali bekebelezést céloznak, vagyontalan ügyfelek részére díjmentesen fog elkészíteni, a mivel a maguk részéről a kormány socialpolitikai intentióit is kívánják előmozdítani, azonban csak azon feltétel alatt,hogy ilyen esetekben az állam is az okiratok, hitelesítések és beadványok bélyegmentességét fogná engedményezni és hogy továbbá a közjegyzői kar, a mely a bíróság részéről nagy számban reá bizott teendőket amugyis díjtalanul tartozik elintézni, a jelentékenyen felszaporodott dijazás nélküli fáradozásaiért, más módon megfelelő kárpótlásban fogna részesittetni. Dr. Mayrhofer Ferenc (Bées) a birtokátruházásokat illető illetmények mérséklésére tett még indítványt. Végül a központi választmány tagjaiul megválasztattak: dr. Mayrhofer Ferenc, dr. R i c h t e r, dr. Z e 1 i n k a bécsi, továbbá Anders i Smichow), Niemczewski (Krakó), dr. N i t s c h e iHohenfürt , dr. Unterweger (Tux), dr. Bocht (Laibach) közjegyzők, valamint dr. Gass és dr. Wagner közjegyzőjelölteket Bécsben. Külföldi judikatura. Csak a fél egyenes utasítása kötelezi az ügyvédet valamely jogigénynek per utján való érvényesítésére. Nem képez kötelességszegést az, ha az ügyvéd oly esetben, midőn megbízása elsősoroan méltányos egyezség létesítésére s csak eshetőleg kereset indítására irányult, a keresetet meg nem indítja. (Bécsi legfőbb ítélőszék 6,785/97.) Mint tettes büntetendő az, a ki valamely helyiség őrzésére van alkalmazva és eltűri, hogy jelenlétében ezen helyiségből a gazdája tulajdonát képező dolgokat ellopják, sőt titoktartást is igér. (Bécsi legfőbb Ítélőszék 3,330/98.) A közkereseti társaság minden tagja kereskedőnek tekintendő, akkor is, ha az üzletvezetésében részt nem vesz. (Bécsi legfőbb ítélőszék 3,038'98.) 11274/97). Ha bejegyzett közkereseti társaság feloszlása után felszámolás és vagyon felosztás nem ezközöltetett, akkor a ceg vagyonára elrendelt csőd, minden társtag vagyonára is maga utan vonja a csőd elrendelését. (Bécsi legfőbb Ítélőszék 10.549/97.) Nem foglalhat helyt a tőzsde (különbözeti) játék # kifogása akkor ha alperesnek felperes banknál szabad rendelkezésére allo értékpapír letété volt, nem kell szükségképen az értékpapírok átadásnak alperes kezeihez történnie (Bécs. legfőbb ítélőszék 8711 és 8712/97.; ^ ^ oláh Dezsö bpesti ügyvéd Nyilt kérdések és feleletek. Illetékesség a határjárás elrendelésére. (Kérdés.) Az úrbéri rendezés után a volt úrbéresek már több éven át azon mérvben, amint a földesúri fokok vize ármentesítés folytán apad, az igy vízmentessé lett meder széleit tömegesen foglalják el, illetőleg az ott termett nádat az uiadalom elnézése miatt kivágják. Kétszáznál több földmivelő ellen minthogy birtokháboritás cimén keresetet többé nem indíthatok, rendes pert annyiak ellen kerülni óhajtván, határjárást kérek a járásbíróságnál. De ez ügyben bírák és ügyvédek szétágazó véleményben vannak s kiválóan az 1802. 23. és az 1636. 20. t.-cikkekre hivatkoznak, melyek szerint az ügyet közigazgatásilag vélik elintézendőnek, a mit az 1893. XVIII. t.-c. 1. §. m.) pontja mellőzött. S mert e kérdést ugyan e törvény 233. §-ában foglalt felhatalmazáshoz képest az igazságügyminister rendeletileg még nem szabályozta s tájékozásul felsőbirósági döntvények sím léteznek; tisztelettel kérem az érdeklődő köröket szíveskedjenek bíróságaik ebbeli gyakorlatát s különösen az iránti nézetöket közölni: feltétlenül szükséges-e a határjárást előzőleg közigazgatási uton kérelmezni. K. ügyvéd. Sérelem. Uj közjegyzői állások kérdéséhez. Még az 1896. év folyamán értesítette az igazságügyministerium a szombathelyi kir. közjegyzői kamarát, hogy Csornán, Zircen, Németujváron és Devecseren uj közjegyzői állásokat szándékozik létesíteni. A kamara — miután az illető közjegyzők nyilatkozatát bekivánta, az uj rendszeresítéseket nem ajánlta, miután a jelenlegi közjegyzők a reájuk háramló munkát elbírják és ó'k azzal, hogy a közjegyzőség létesítése óta kerületek ügyeit is ellátják, mintegy jog^ Í^ICU.^ arra, hogy továbbra is ők élvezzék ennek jótéteményeit. — Ezen érvelés az érdekeltek szempontjából teljesen igazolva van, mert azt csak senki sem teszi, hogy önmaga alatt vágja a fát. A ki azonban ettől eltekint és az igazságszolgáltatás magasabb érdekeit tartja szem előtt, kénytelen kimondani, hogy ezeknek létesítése szükség. Csorna három vasútnak a találkozó helye, vagyonos község, kerülete ugyanilyen, Kapuvár a melyhez csatolva van, egymaga eltartaná a közjegyzőt. Az igaz, hogy a csornai járás jöbb jövedelmet ad mint a kapuvári. Zirc Veszprémhez tartozik, a veszprémi közjegyzőnek ezenkívül három járása van, mint: Enying, Veszprém és Balatonfüred, ez talán egynek mégis csak sok. Négy járásnak igényeit egy ember ki nem elégítheti. Németujvár Szent-Gotthardhoz tartozik, vasúttal nincs összekötve, az oda való közlekedés nem kényelmes és nehézkes. Mindkét kerület hagyatékának száma meghaladja az 500—600-at. ezt pedig egy ember csakis ugy végezheti el, ha minden évben hátralékokkal is küzd. Devecser és Pápa is tulnagy kerület, szinte nehéz az összeköttetés, — vasút nincs — mind a négy helyütt a járásbíróságok kénytelenek jórészben a váltóóvás és hitelesítéseket elvégezni és a népesség kénytelen ügyeinek ellátása céljából, messzire befáradni. Ha Alibunár, Szent Endre, Técső, Teke, Heves, Nyarád, Szereda stb. el birja tartani embereit, ezen gazdag dunántúli járások nem volnának ezt képesek ? Itt mindenütt telekkönyvi hatóság van, pedig sok közjegyzőség van, a hol még ez sincs meg, és költségek árán kell megszereznie az illetőnek az adatokat. Ennek elbírálása egyébként nem minket illet, tudni fogja a szakminister, miért vette ezeket tervbe. Miután nem egy existentiának léte függ evvel össze, mi csak arra kérjük a szakministert, vegye fontolóra az ellentétes érdekeket, és döntsön ebben a már rég vajúdó ügyben; mert mi legalább arról, hogy döntés történt, és az az illetékes közeggel közöltetett volna, mitse tudunk. Egy érdeklődő'. Vegyesek. A házasság elrendelt kihirdetésének foganatosítása nem tehető függővé két anyakönyvvezető között felmerült illetékességi vita eredményétől. Ezt mondotta ki a m. kir. igazságügyminiszter 52,315. sz. a. kelt határozatában. Tényállás: Azosztrák állampolgár vőlegény alsó-ausztriai hainburgi, a magyar állampolgár menyasszony magyarországi soproni lakos, a kik Sopronban kötendő házasságuk kihirdetése végett a soproni L anyakönyvi kerület anyakönyvvezetőjénél megjelentek, de ez okmányaikat nem találván rendben, a feleket pótlásra utasította. Ekkor a felek a pozsonyi anyakönyvvezetőhöz fordultak. Ez a kihirdetést elrendelte és foganatosítás végett a soproni anyakönyvvezetőt megkereste, a ki óvást tett az illetékesség ellen és mert a pozsonyi anyakönyvvezető a kihirdetés foganatosításhoz ragaszkodott, a kérdést eldöntése végett az igazságügyminiszter elé terjesztette. Határozat: Mivel jelenesetben egy Magyarországon kötendő házasságról van szó, a kihirdetésnek elrendelésére az 1894 évi XXXIII. t.-c. 84. §-a és az 1894. évi XXXI. t.-c. 32. §-a értelmében azon anyakönyvvezető illetékes,