A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 44. szám - A hütlen elhagyás mint házasságbontó ok

314 A JOG feltételektől tétessék, függővé az, hogy az elitélt a büntetéstől végleg szabaduljon ? 16. Minő következményt állapítson meg a törvény arra az esetre, ha a kedvezményes idő eredményesen letelt, nevezetesen az elitélés meg nem történtnek, vagy a büntetés kiállottnak tekintessék-e ez esetben, vagy pedig az mondassék-e ki, hogy a kiszabott fogház vagy elzárásbüntetés végre nem hajtható ? 17. Mi történjék akkor, ha a kedvezményes idő, a törvényben meghatározott feltétel be nem következése miatt, az elitéltre nézve nem telt le eredményesen? 18. Mi legyen a büntetés feltételes elengedésének hatálya? 19. Biztosítékhoz legyen-e köthető a büntetés feltételes elengedése, s ha igen: minő módozatok mellett? 20. Minő különbségek állapitandók meg e kihágási büntetés feltételes elengedése tekintetében, szemben a fogház feltételes elengedésével ? 21. Mennyiben lehet és szükséges a Bp. általános szabályaitól eltérő külön eljárási szabályokat a büntetés feltételes elengedése tekintetében megállapítani? A polgári törvénykönyv szerkesztése. A magyar általános polgári törvénykönyv szerkesztőbizottsága folyó hó 21-én, Erdély Sándor igazságügyminister elnöklésével tartott ülésében a dologi jog alapelvei közül azt a kérdést tárgyalta: elfogadtassék-e a dologjogi ügyletek elvont természetének elve, vagy elvül tartassék, hogy a tulajdon vagy más dologi jog átruházásának és terhelésének jogalap az előfeltétele ? Dr. Imiin g Konrád előadó álláspontja e kérdésben, hogy a dologjogi ügyletek ne legyenek elvont természetűek s hogy ebből folyólag a dologi jog átruházásához vagy terheléséhez érvényesen fennálló kötelmi jogalap kivántassék meg. Ezzel szemben Lányi Bertalan a kötelmi jcgot alapító kötelmi jogügylet és a dologi jogváltozást eredményező dologi szerződés szigorú megkülönböztetésével abból az álláspontból indult ki, hogy e kétféle ügylet ugy fennállásában, mint hatásában egymástól független s a dologi szerződés hatályosságáh % az előző kötelmi jogalap érvényes fennállása nem szükséges, a mi azonban nem zárja ki, hogy a dologi jogügylet tartalma ugy állapittassék meg, hogy abban a kötelmi jogalap meg legyen jelölve. Kiemelte továbbá, hogy bármelyik kiinduláspont elfogadása mellett is a részletekben az elvi álláspont következményeit egyik másik irányban enyhiteni kell; még pedig az előadó által javasolt megoldás esetén a jóhiszemű jogszerzők védelmére, szóló álláspontjának elfogadása esetén pedig a jogi védelemnek rosszhiszerm harmadik személyek ellen való kiterjesztése végett; de sőt végrehajtás és csőd esetében a szerződő felek közötti viszonyban is. A bizottság beható tárgyalás után, melynek folyamán az előadó javaslatához dr. Vavrik Béla, dr. Schwarz Gusztáv és dr. Thirring Lajos; Lányi Bertalan álláspontjához pedig dr. Sipőcz László és dr. Zsögöd Benő csatlakoztak, arra a meggyőződésre jutott, hogy a kérdés elvi megoldása csak akkor lesz lehetséges, ha már a részletek is ki lesznek dolgozva; minek folytán az elnöklő minister arra utasította az előadót, hogy a szerkesztést az általa elfoglalt elvi alapon folytassa. Vizsgálóbírók kirendelése. Az igazságügy miniszter az 189J. XVII. t.-cikk 33. §-a alapján vizsgálóbirókul illetőleg állandó helyetteseikül a következő törvényszéki birákat rendelte ki : A budapesti kir. ítélőtáblához tartozó kir. törvényszékek közül: a balassa gyarmati törvényszék területére vizsgálóbíróul: Bárkány Lajost, állandó helyetteséül: Porubszky Lajost; a besztercebányai törvényszék területére vizsgálóbíróul: Zelenka Károlyt; az egri törvényszék területére vizsgálóbíróul: Miskovits Flórist, állandó helyetteséül: Csanád y Ákost; az ipolysági törvényszék területére vizsgálóbíróul: Szecsányi Kajetánt, állandó helyetteséül: Szalay Károlyt; a kalocsai törvényszék területére vizsgálóbírói állandó helyettesül: Jámbory Lajost; a kecskeméti törvényszék területére vizsgálóbírói állandó helyettesül: Sebastiani Károlyt; a pestvidéki törvényszék területére vizsgálóbíróul; dr. Bucz Lajost; a székesfehérvári törvényszék területére vizsgálóbíróul: Tömöry Józsefet, állandó helyetteséül: Vlassics Sándort; a szolnoki törvényszék területére vizsgálóbírói állandó helyettesül dr. Saáry Zsigmondot. A debreceni kir. ítélőtáblához tartozó kir. törvényszékek közül a nyíregyházi törvényszék területére vizsgálóbíróul dr. Sarvay Jánost,állandó helyetteséül Jakó Pált; a szatmárnémeti törvényszék területére vizsgálóbíróul: dr. Papol czy Gyulát. A győri kir. ítélőtáblához tartozó kir. törvényszékek közül: a győri törvényszék területére vizsgálóbíróul: Németh Pált, állandó helyetteséül: Sipos Lászlót; a komáromi törvényszék területére vizsgálóbíróul: Piukovich Jánost, állandó helyettesül: Skqdhy Lászlót; a soproni törvényszék területére vizsgálóbíróul: Elő Ferencet, állandó helyetteséül Petz Gusztávot; a szombathelyi törvényszék területére vizsgálóbíróul: S z a 1 a y Imrét, a veszprémi törvényszék területére vizsgálóbíróul: Takács Lajost, állandó helyetteséül: dr. Nyékhegyi Lothárt; a zalaegerszegi törvényszék területére vizsgálóbíróul: S z a 1 ay Lászlót. A kassai kir. itélőláblához tartozó kir. törvényszékek közül: a beregszászi törvényszék területére vizsgálóbiróul: Maion yay Gyulát, állandó helyettesül: Pataky Menyhértet; az eperjesi törvényszék területére vizsgálóbiróul: Kádos Miklóst, állandó helyetteséül- Uhlarik Mátyást; a kassai törvnyszék területére vizsgálóbiróul: Bodnár Ferencet, állandó helyetteséül: Kéler Gvutát- a lőcsei törvényszék területére vizsgálóbíróul: dr. M a t avovsz'ky Aladárt, állandó helyetteséül: Ordódy Bertalant; a miskolczi törvényszék területére vizsgálóbíróul: Bulyovszky Gusztávot állandó helyetteséül: Hudák Andort; a rimaszombati törvényszék területére vizsgálóbiróul: Vozáry Györgyöt, állandó helyetteséül- Al tdorffer Istvánt; a sátoraljaújhelyi torvényszék területére vizsgálóbiróul: Kereszté s sy Lajost, állandó helyetteséül: Wieland Lajost. \ A kolozsvári kir. ítélőtáblához tartozó kir. törvényszékek közül- a deési törvényszék területére vizsgálóbiróul: Kertész lózsefet- a gyulafehérvári törvényszék területére vizsgálóbíróul: Oelbe'rg Ottót; állandó helyetteséül: Kolumbán Antalt; a kolozsvári törvényszék területére vizsgálóbírói állandó helyettesekül: Nesztor Lászlót és T he il Istvánt; a nagyszebeni törvényszék területére vizsgálóbiróul. Gödri Sándort; állandó helyetteséül: Bán Ferenczet: a tordai törvényszék területére vizsgálóbiróul : Sándor Kálmánt; állandó helyetteséül: Pozsonyi Antalt. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblához tartozó kir. törvényszékek közül: a brassói törvényszék területére vizsgálóbiróul: Arzt Mihályt; állandó helyetteséül: Bu d a y Gábort; a csíkszeredai törvényszék területére vizsgálóbiróul: László Gézát; állandó helyetteséül: Dósa Kálmánt; a marosvásárhelyi törvényszék területére vizsgálóbiróul: dr. Illyés Lőrincet; állandó helyetteséül: Köllő Ignácot; a székelyudvarhelyi törvényszék területére vizsgálóbiróul: dr. Simó Balázst; állandó helyetteséül D e m é n y Ferencet. A nagyváradi kir. Ítélőtáblához tartozó kir. törvényszékek közül: az aradi törvényszék területére vizsgálóbi róul: N y i r ő Gézát állandó helyetteséül: K öl 1 e r Jánost, a gyulai törvényszék terüleletére vizsgálóbiróul: Balogh Samut, a nagyváradi törvényszék területére vizsgálóbiróul: Bige Gyulát. A pécsi kir. Ítélőtáblához tartozó kir. törvényszékek közül: a kaposvári törvényszék területére vizsgálóbiróul: Kazinczy Gábort, a pécsi törvényszék területére vizsgálóbiróul: Keres e Miklóst, állandó helyettesül: dr. Sonnewend Frigyest. A pozsonyi kir. ítélőtáblához tartozó kir. törvényszékek közül: az aranyos-maróthi törvényszék területére vizsgálóbiróul: Piry Sándort, a nyitrai törvényszék területére vizsgálóbiróul: Török Vincét, a pozsonyi törvényszék területére vizsgálóbiróul: VI ad ár Istvánt, állandó helyettesül: Würtzler Ödönt; a rózsahegyi törvényszék területére vizsgálóbiróul: Ujjady Bélát, állandó helyetteséül: Gall asz Károlyt, a trencséni törvényszék területére vizsgálóbiróul: Rédeky Istvánt. A szegedi kir. ítélőtáblához tartozó kir. törvényszékek közül: a szabadkai törvényszék területére \izsgálóbiróul Bogáromi Jánost, állandó helyetteséül Eperjessy Béla dr.-t; a zombori törvényszék területére vizsgálóbiróul H e 11 e s h e i m e r Henriket. A temesvári kir. Ítélőtáblához tartozó kir. törvényszékek közül: a fehértemplomi törvényszék területére vizsgálóbiróul Popeszku Trajánt; a lugosi törvényszék területére vizsgálóbiróul Comsia Miklóst; állandó helyetteséül B a g yi k Sándort; a pancsovai törvényszék területére vizsgálóbiróul Nádasky Dusánt; állandó helyetteséül Rácz Lajost. Ausztria és külföld. Az ausztriai közjegyzői egyesület közgyűlése. Ezen hó 10-én tartotta meg az ausztriai közjegyzői kar Bécsben hetedik rendes közgyűlését, melynek tanácskozási tárgyai közt szóba jött a kar érdekeinek megóvása is, a közjegyzői rendtartás megváltoztatása és a közjegyzői tarifa szabályozása következtében. Az értekezleteken jelen voltak: gróf Lamezan elnök és dr. Dietmann alelnök a cs és kir. polgári törvényszék részéről, a cs. és kir. igazságügyministerium részéről pedig dr. Horn ma ministeri tanácsos. A központi küldöttség elnökének dr. Z el in ka Theodornak megnyitó beszéde után dr. Horn ma ministeri tanácsos a kongressust az igazságügyminister nevében üdvözölte és biztosította, hogy a minister élénk érdeklődéssel fogja a tanácskozásokat kisérni és behatóan fogja vizsgálni s méltányolni ennek határozatait. A gyűlésen megválasztattak elnökül dr. Zelinka, alelnökükül pedig dr. Frischauf, Havlitschek (Chrudim), NiemczewsKi (Krakkó) és Bockl (Laibach), jegyzőkül végre dr. Gass és Druschla közjegyzőjelöltek. Dr. Ecker (Stockerau) közjegyző az ausztriai közjegyzői karnak helyzetét ecsetelő jelentéssel kezdi meg a tanácskozást, a mely egy vita nélkül elfogadott határozati javaslatban összpontosult. Ezen jelentésben az ausztriai közjegyzői kar helyzete nagyon komoly színben van feltüntetve, mivel a közjegyzők törvényileg megerősített, hivatásos működése, ugy a bíróságok sokféle módon kiszélesített hatásköre, mint a közigazgatási *" b.róságok különféle intézkedései által szűkebb körre lett szorítva. Azon meggyőződésből kiindulva, hogy a közjegyzőség, mint a joggyakorlat és a jogszolgáltatásra nézve sürgős szükséggel biro ugy az állam, valamint a nép érdekének egyformán szolgáló jogintézménynek bizonyult, melynek átalakítása egy erőteljes jogelet fejlődése által szükségesnek mutatkozik, kinyilatkoztatja a