A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 43. szám - Jogi tanulmányok néhány külföldi egyetemen [2. r.]

302 A JOG a magánegyének elleni rágalmazás és becsületsértés, valamint a sajtótörvény 27. §-ába ütköző vétséget. Sokkal több és nagyobb jelentőségű reform áll be az alaki sajtójog terén az uj btő. perrendtartás életbelépésével, melynek szabályai lehetőleg mellőzik a sajtópereknek eddig élvezett kiváltságos perjogi állását. Részletesen igy állanak a bekövetkező lényeges változások. 1. ) Az 1848-i sajtótörvény 17. §-a szerint: «a sajtóvétségek felett nyilvánosan esküdtszék itél.» Ez a tétel két irányban változik meg az uj törvények által. Egy az, és ez a legfontosabb, hogy az 1897: 37. t.-c. 15. §-a 18. pontban felsorolt más büntetendő cselekményeket is az esküdtszék elé utal. Az esküdtszéki intézmény tehát, mely eddig csak a sajtóperek kiváltságos bírósága volt. ezentúl általánosittatik, és ez által I működésében kétségtelenül megerősödik, egészségesebb lesz, aj életerőt nyer. A másik változásról már előbb történt emlités, t. i. arról, hogy a most id. tv. 16. §-a a magánegyének ellen elkövetett rágalm. és becsületsért. sajtóvétségeket a törvényszékek hatáskörébeutalja, a 15. §. II. részében pedig a nyomtatvány utján elkövetett kihágásokat az esküdtszék elé viszi. 2. ) Az esküdtbiróságok szervez tében (1897: 33. t.-c.) az uj szabályozás az uj hatáskörnek megfelelő szélesebb alapokra van fektetve; és a részletes intézkedések kellő óvatossággal és körültekintéssel vétettek fel. Mindezeket szembeállítani az eddigi szervezeti szabályokkal (R. 1867.) felesleges; azonban néhány lényeges különbséget mégis ki kell emelni. Ugyanis | eddig az esküdtbíróság székhelye volt az, mely az esküdteket i kizáiólag szolgáltatta. Ezentúl a bíróság egész területéről irják őket össze. Eddig az esküdteket a székhely közönségének hatósága — a biroság minden közreműködése nélkül — hivta be szolgálattételre ; ezentúl a bíróság beavatkozása és közre működése igen lényeges intézkedési jórgokon nyugszik. Az esküdtképesség és mentesség kérdését az uj törvény részletesen szabályozza és a szolgálati kötelezettséget szélesebb körökre terjeszti ki. — Nézzük csak néhány változtatását. — Esküdtképesség: az előtt 14—60 éves életkor, ezentúl magyar honos férfi (amit a régi rendelet nem kötött ki) és 26—70 éves életkor. A régi 200 frtos jövedelmi census helyébe lép a 20 koronás állami egyenes adó; és ami a legkimagaslóbb reform: az állam hivatalos nyelvének értése. Az u n. diplomás qualificatióknál is szembetűnik az uj törvénynek az a tétele, hogy az eddig kizárt lelkészt is esküdtképessé teszi, valamint hogy a szellemi qualificatiónál lemegy a középiskolai záróvizsgálatig. Egyebekben, ahol az esküdtek szolgálati kötelezettségének időtartamáról, a pótesküdtekről, a szolgálattevők dijairól stb. van az uj törvényben helyesebb gondoskodás, a külömbséget kimutatni felesleges, egyet azonban emeljünk még ki és adjuk át mosolylyal a históriának, hogy ezentúl már nem lesz «fogott esküdtbiró» (1867. sajtórend 30. §.) letűnik a fórumról végkép ez a honi tipus és vele hol komikummal, hol visszaélésekkel járt szerepe. Térjünk át a sajtóper folyamára és emeljük ki a leglényegesebb változásokat. 3. ) Az incriminált nyomtatvány lefoglalása körüli eljárás (1867. R. 17. §. (Uj elj. 565. §.) szerint sürgősségi okokból bármely vizsgálóbíró vagy járásbiró (tehát nemcsak a sajtókerületi vizs. bíró) által elrendelhető és foganatosítható. 4. ) A vádirat (1867. R. lí). §.). melynek alapján a sajtóbíróság elnöke közvetlenül hivta össze az esküdtszéket tárgyalásra, az uj eljárás 571. §a szerint a sajtóbiróság vádtanácsa elé kerül, és ott előző tárgyalás és határozathozatál által intéztetik el. 5. ) A védői tisztség sajtóperekben (1867. R. 25. §.) eddig nem volt diplomához kötve, és itt a fővárosban akárhányszor tanúi voltunk, hogy a hírlapíró, a kereskedő vagy iparos vitte a védelmét szak-vagy elvtársának, nem ritkán feltűnő tehetséggel és ékeszólással és mindig tisztességtudással. Az ujprts. 55. §-áva\ ez az érdekes alak végkép letűnik a fórumról. Uj az egyetemi és jogakadémiai jogtanárok védői képessége a törvényben, és e szereplésökben felelősségük és fegyelmi hatóságuk. (1887: 34. t.-c. 24. §.) 6. Az esküdtszék megalakításánál a visszavetési jog (1867. R. i]2. §.) módosul már azért is, meri az esküdtek létszámában az uj elj. szerint (342—345. §§.) az eddig kötelező 36 főnyi zám helyett 24 taggal is meg lehet indítani a megalakulást; a visszavetési jog is vele leszáll 12-ről 6-ra. A visszavetés iránt az eddigi mód szerint a felek felváltva nyilatkoztak, - - ezentúl a sorrendben állandóan a vádló tartozik elsőnek nyilatkozni. Az eddigi «gavallér tempo» (1867. R. 36. §.), hogy a vádló visszavetési jogát részben vagy egészben átengedhette a vádlottnak, — megszűnik. 7. Igen fontos és mélyreható különbség van az esküszövegben (1867. R. 37. §.) a mostani és az uj eljárásnál (B. prrts. 349. §.) most igy fogadja az esküt : « . . . . egyedül az TÁRCA. Jogi tanulmányok néhány külföldi egyetemen. Irta : PÁZMÁNY ZOLTÁN jogtanár Kecskeméten. A. «Jog» eredeti tárcája. X (Vége.) Az angol rendszer szerint a vizsgálati bizottságok az előadó tanároktól függetlenül alakittatnak. Mindazon jelöltek, a kik a londoni University-n bármily fokozatot óhajtanak elnyerni, magukat az ugynevezet Matriculation Examination-nek kötelesek alávetni. Azon cim alatt, hogy más egyetemeken már állottak ki vizsgákat, sem az emiitettem, sem a többi vizsgálat alól való felmentésre igényt nem támaszthatnak. Felesleges tán említeni, hogy a nők a férfiakkal minden tekintetben egyenlő jogokat élveznek. A Matriculation vizsgálatok nem csupán a londoni egyetemen, hanem más városokban, sö't a gyarmatokban is kivehetők. A vidéki vizsgálatokat időről-időre a tanács határozza meg oly város, intézet vagy nevelde kijelölésével, a mely egy vagy több vizsga központjául kínálkozik. Ezen az egyetemi hallgatásra képesítő vizsgálatok Londonban évente kétszer: januárban, s júniusban tartatnak. A jelentkezőnél a tizenhatodik életév betöltése megkívántatik. A vizsgálat írásbeli; a vizsgálati bizottsági tagok azonban élőszóval is intézhetnek kérdéseket a jelölthöz. A képesítettek lajstromának nyilvánosságra hozatala után a bizonyítványok rendesen egy hónap alatt kézbesittetnek. Akadémiai év azon időszak, a mely az egyik vizsgálattól a Következő évi magasabb vizsgáig terjed; s igy egy csillagászati, illetve polgári évnél több vagy kevesebb lehet. A baccalaureatus jelölttől megkívántatik, hogy ugy a Matriculation Examination-on, mint a két rákövetkező vizsgán már képesítve legyen. Az Intermediate Examination évente egy izben tartatik. A Matriculation Examination után csupán tizenegy hónapra jelentkezhetni, írásbeli, azonban szóbeli kérdések is intézhetők. E vizsga tárgyai közt a római jog is szerepel: Justinianus Institutiói Ortolan kommentárjával, s a bevezetés két része (még pedig francia szövegben: Historie de la Legislation Romaine, s a Généralisation du Droit Romáin), Gajus Institutiói, s Maine Ancient Law-ja szolgáltatják az elsajátítandó római jogi anyagot. A római jogi ivek latin helyeket is tartalmaznak; ezek leforditandók. Legalább egynek a Digestákból kell vétetnie. Megfelelő latin nyelvi ismeret nélkül a vizsgán való átmeneteire egy jelölt sem számithat. Az Intermediate Examination-t az Examination forHonours követi a második héten ugyané tárgyakból. A LL. B. Examination évente egy izben tartatik. Az Intermediate Examination in Laws után, csupán két akadémiai év leforgása után bocsátható a jelölt e vizsgára; egy esztendő csak akkor elegendő, ha más karon már egyetemi fokot szerzett magának. Szintén Írásbeli, esetleges szóbeli kérdésekkel. Tárgyai közt a római jog szintén előjön. A Digesták egy részlete e célra két évvel előbb kijelöltetik. Igy 1899-re a Lib. XVII. Tit. 1 (Alaudati vei contra), 1900-ra pedig a Lib. XLVII. Tit. 2 (De Furtis) vétetett fel. Készülni tartoznak továbbá a jelöltek a római jog történetéből Justinianus császár koráig. Az egyetemi pecséttel, s kancellári aláírással ellátott diploma nyilvánosan nyujtatik át a levizsgázottaknak siker esetén. Nem megvetendő előnyei közé tartozik ez akadémiai fokozatnak, hogy azok, a kik a University of Londonon a jogtudományok baccalaureatusaivá való avattatásuk után mint írnokok ügyvédek oldalán kezdik meg a joggyakorlatukat, öt esztendő helyett három év alatt lehetnek ügyvédek. S hathatósan előmozdítja a tudományos törekvést az a körülmény, hogy az a hallgató, a ki a Common Law- és Equityre kiterjedő Examination for Hon ours-on legjobban kitünteti magát — mint az előbbi Examination for Honom s-on negyven — ugy itt ötven fontnyi évi ösztöndijat nyer a legközelebbi két esztendőre, mint University Law Scholar. A doktori vizsgálat évente januárban tartatik. írásbeli- tárgyai közt a római jog is szerepel. A harminc esztendős jelölttől megkívántatik, hogy a bachelor-fokot az University of Londonon, még pedig legalább'is két akadémiai esztendő eló'tc szerezte légyen meg. A legkitünőebb vizsgázó husz font értékű aranyérmet nyer. Az oklevél, mint a baccalaureatusoknak, szintén nvilvánosan szolgáltattatik ki. 3 A tudományos szellem terjedését a British Múzeum s London egyéb dúsgazdag könyvtárai mozdítják elő. VI. A páduai kir. egyetem jogi karán a római jog institutiói, a romai jog törtenete, a római jog forrásainak exegesise, a