A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 3. szám - Az igényperbeli felebbezési költségekről - A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét elökészitö állandó bizottság jegyzökönyvei

22 A JOG a vagyonjogira. Az a felosztás, mely szerint a személyjog után a dologi és kötelmi jog, azután a családi jog, végül az örökjog következnék, nem felel meg a helyes sorrendnek, mert a családi jog vegyes természetű matériát képez s igy a személyjogi anyag után vagyonjogi, majd ismét személyjogi (t. i. a családi személyjog), azután újból vagyonjogi következik. Az áttekinthetőség és természetes egymásután elérése végett indítványozza, hogy a törvénykönyv anyagának beosztásánál a bizoUság kövesse azt a sorrendet, a mely szerint a tiszta személyjog után következzék a családi jog, mint helyes átmenet a tiszta vagyonjoghoz. Ezt a sorrendet támogatja az is, hogy már a személyjogi anyag egy része, a jogi személyeket szabályozó, vagyonjogi vonatkozású rendelkezéseket is tartalmaz; igy a tiszta személyjogtól elválik s a családjoggal együtt átmeneti jelleggel bir a tiszta vagyonjoghoz. Az indítvány mellett szól az a körülmény is, hogy ennek a beosztásnak nálunk történelmi előzménye van az osztrák polgári törvénykönyvben, mely a személyjogban tárgyalja a családjog személyes részét; ez a rendezés nálunk már teljesen megszokott. Az indítvány ellen látszik szólani az, hogy a törvényes öröklés a családjoggal kapcsolatban van s igy szükségesnek tünteti fel, hogy ez amazt közvetlenül megelőzze. A törvényes öröklés azonban csak annyiban van összefüggésben a családjoggal, a mennyiben a rokonsági viszonyon alapul: ez pedig a tervezett beosztás szerint nem a családjogban, hanem a személyjogban nyeri rendezését. Végül az örökjog szabályozásának aránylag igen kis részét foglalja el az intestat öröklés s nincs értelme, hogy ezen kisebb rész kedveért egy sokkal mélyebb alappal biró sorrend felbontassék. Dr. V av r i k Béla elfogadja az indítványt, annyival is inkább, mert ha van egy személyjog, a mely a törvénykönyv sorrendjében első s ebben több egyén egyesülése (a testületek, egyletek) jogi rendezését nyeri, ugy csak természetes, hogy a család a személyek az az egyesülése, melyen nyugszik az egész társadalom; és az állam az előbbi után következzék. A családjogot ő sem tartja oly szoros összefüggésben levőnek az örökjoggal, hogy ezt a két anyagot feltétlenül egymásután kellene sorozni ; különben is végrendsieti szabadság fentartása mellett a törvényes öröklés (itt el kell tekinteni a szükség örökléstől) kis részt foglal ej. Az indítvány különben megegyezik a magyar tudományos felfogással is, mely a vagyonjog előtt helyezi el a családjogot. Igy jár el péld. Frank Ignác, a ki a «Közigazság törvénye Magyarhonban» c. munkájában a családjogot az I. részben adja, hol a személyes szabadságról beszél és pedig a testületek után. (L. i. m. lói. 1.). Egészen másként áll a dolog a családi joggal magával, a melynek szétszakítását nem tartaná helyesnek : itt ugyanis a személyes viszonyok rendkívül össze vannak forrva a vagyonjogiakkal s az egyiknek kihatását a másikra folyton lehet érezni. Az ujabb törvénykönyvek rendszerei el is számoltak ezzel a követelménynyel és egységesen szabályozták az egész családjogot ugy, hogy pl. a házassági részben annak létrejötte (megkötése) és megszűnése (elválás stb.) közzé ékelik a házassági vagyonjogot; a szülők és gyermekek, a házastársak közti viszonyban a vagyoni oldal a személyessel együtt kerül rendezés alá. Semmiképpen sem helyeselné azonban a kötelmi jognak a dologi jog elé helyezését, mert ez a jogfejlődés irányával teljesen ellenkezik. A kötelmi jog feltételezi azokat az alapvető intézményeket, a melyek a dologi jogban vannak lefektetve. Ezután a bizottság a tervezet rendszerének kérdésében a következő megállapodást hozza: Megál lapodás. III. A tervezet tárgyi terjedelme és rendszere. 2. Rendszer. Az egyes részek sorrendje. A bizottság a törvénykönyv egyes részeinek sorrendjét a következőképpen állapítja meg : 1. Személyi jog. 2. Családi jog. 3. Dologi jog. 4. Kötelmi jog. 5. Öröklési jog. A sorrendnek természetes és mélyebben fekvő alapja az, hogy az egész törvénykönyv tulajdonképpen két nagy részből áll, t. i. személyjogból és vagyonjogból. Vannak a törvénykönyvnek tisztán személyjogi és tisztán vagyonjogi részei, s vannak vegyes anyagok, melyekben mindkét elem egyformán érvényesül, ilyen a családjog. Az áttekinthetőség és a rendszernek következetessége azt hozza magával, hogy a tisztán személyes természetű részt a vegyes kövesse s átmenetül szolgáljon a tisztán vagyonihoz. Igy a fenti sorrendben az első részben a tiszta személyjog talál elhelyezést, ugyanezen anyagban pedig a jogi személynél felmerülő vagyoni vonatkozások már némileg átmenetet képeznek az egészen vegyes matériához, a családi joghoz; mig az ezt követő szabályozás a tisztán vagyoni viszonyokra terjed ki. A kötelmi jognak a dologi elébe helyezését azonban nem tartja helyesnek a bizottság s megmarad a szokásos egymásutánnál, mert a kötelmi jog rendszerbeli helyét a történelmi fejlődés jelölte ki a dologi jog után, melynek alapintézményeit amaz már feltételezi A bizottság áttér a tervezet rendszerének részletes tárgyalására. Itt első sorban a személyi jog anyagának megállapítása és beosztása felett beható eszmecsere indul meg a Lányi Bertalan által bemutatott s ide a függelékben csatolt előmunkálat alapján. A bizottság dr. Schwarcz Gusztávot bizza meg, hogy a jövő ülésen a személyi jog rendszerét és beosztását illetőleg tegyen részletes indítványt. Az egyes szerkesztő tagok saját anyaguk szempontjából a már meglevő előmunkálatokkal szemben a következőkben jelzik elfoglalt álláspontjaikat. Dr. S i p ő c László a szülők és gyermekekről szóló tervezetét általában felhasználhatónak tartja a tervezet ezen részének elkészítésénél. Dr. V a v r i k Béla a házastársak személyes viszonyát és a házassági vagyonjogot tárgyaló tervezeteket igen becses előmunkálatoknak tekinti. Dr. Schwarcz Gusztáv véleménye szerint az öröklési jogról szóló törvényjavaslat értékesíthető anyagot képez; szövegezése azonban a törvényszerkesztési technika mai állásának már nem felel meg s az általa oly sürüen használt kasuistikus módszer sem követhető többé. Az egész anyagnak beosztására nézve lényeges eltérés szükségét nem látja fenforogni. A mennyiben az ági öröklés fenn lesz tartva, e tekintetben a törvényes öröklés szabályozása változást fog szenvedni. Dr. T h i r r \ n g Lajos a kötelmi jogi tervezetre nézve megjegyzi, hogy a kodifikació jelen állását el nem éri s csak mint előmunkálati anyag jöhet tekintetbe. Dr. Va v r i k Béla bejelenti a bizottságnak, hogy G o 111 Ágoston curiai biró a bizottság rendelkezésére bocsátott egy általa szerkesztett s annak idején P a u 1 e r Tivadar igazságügyministernek benyújtott az egész magánjogot felölelő általános polg. törvénykönyvtervezetet Ezzel az ülés véget ért. Hitelesíttetett a szerkesztő-bizottságnak 1897 évi június hó 12. napján tartott ülésében. Lányi Bertalan s. k. Imi ing Konrád s. k. Sipőc László s. k. Dr. Schwarcz Gusztáv s. k. T h i r r i n g Lajos s. k. Dr. I 11 y a s e v i t s József s. k. jegyzőkönyvvezető. FÜGGELÉK. A magyar általános polgári törvénykönyv szerkesztő bizottságának 1897. évi június hó 5-én tartott ülésének jegyzökönyvéhez. A német polgári törvénykönyv általános részének elhelyezése egy névtelen szerzőnek *** az «Archív für bürgerliches Recht» 1895. év folyamában az Entwurf-fal szemben közzétett javaslata és a svájci szövetség magánjogi törvénytervezete szerint. ° CJÍ *-> > N <U u <r> • E2 > c c S < T 1. 2. 3—5. 6. A szakaszok tartalma A A svájci szovetAz «anonymus» J , J . seg maganiogi szerint a szaka- ... °, .& J ® 1 1. 1 . törvénytervezete szok elhelyezése. J J szerint. ermészeti személyek. Jogképesség Személyjog 1 — 2. Személyjog 1 « 7. « 2—3 89. « 4 10. Családjog 391 19. * 3 26—33. Személyj. 14—184—6. « 21—22Teljeskoruság Nagykorúsítás Gondnokság alá helyezés esetei 7—11. Lakhely 12. Névhez való jog 13—20. Holttá nyilvánítás 21—89. Jogi személyek 90—103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. Dolgok Jogügyletek. A Cselekvőképtelenség esetei. Cselekvőképtelenség következménye Korlátolt cselekvőképesség. A törvényes képviselő beleegyezése. A beleegyezés hiánya Visszavonás. Beleegyezés nélkül kötött szerződés érvénye. Egyoldalú jogügylet. Kiskorú üzlete szolgálati és munka szerződése^ Gyámolt cselekvőképessége 27—32. Személyjog II. rész. 34—45. Egyesületi, alapítványi és kincstári jogDologi jog. Kötelmi jog. « 199. Személyjog 200. 6—7. Kötelmi jog 201. 201. 202.