A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 3. szám - Az igényperbeli felebbezési költségekről - A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét elökészitö állandó bizottság jegyzökönyvei

23 — >,« 9 c —>y « i> U * ÉS > _ C A szakaszok tartalma 115. Gyámság alá helyezés megtámadása 116, Akaratnyilvánítás. Mentális reservatio. Alügylet Az *anonymus» A svájci szövetszerint a szaka- ség magánjogi szok elhelyezése, torvénytervezete szerint. Kötelmi jog 208. I 17 118. 119. 122. 124. Tévedés « 305. « 307. « 311 313. « 314- 315. 136 128241 239. 242. LM 3. 345. 299. Tévesztés, erőszak. 125. A jogügylet alakja. -127. írásbeli alak. 129. Okirat kiállítása és hitelesítése 130. Távollevők közt akaratnyilvánítás 131. Akaratnyilvánítás cselekvésképtelennel szemben. 132. Akaratnyilvánítás végrehajtó utján. 133. Akaratnyilvánítás magyarázata. 134. Semmis jogügylet. 135—136. Elidegenítési tilalom. 137. Elidegeníthető jogok felett való rendelkezés. 138. Uzsora tilalma 139. Semmiség. 141. 142 —144. Megtámadható jogügylet. 145. Szerződés. 146—151. Ajánlat. 152—156. Szerződés megkötése. 157. Szerződés magyarázata 158—162. Feltétel 163. Időhatározás 164—166. Képviselet. 167—181. Meghatalmazás 182—185. Beleegyezés jóváhagyás. 186—193. Időköz és időpont (Fristen Termine) Zárhatározatok. 194—226. Elévülés Kötelmi jog. 152—182 (követelési jogok megszűnése VI) 227—231. Önvédelem és önsegély 232—240. Biztosítékadás íSicherheitsleistung) II. A személyjog beosztása és tartalma. í. az a n o n y m u s szerint: Első fejezet. Születés, pességi. Második fejezet: Név. (Névhez való jog;. Harmadik fej Teljeskoruság. Negyedik fejezet. Gondnokság alá helyezés. (Elme: zavar, elmegyengeség, tékozlás és iszákosság). Ötödik fejezetRokonság és sógorság. Hatodik fejezet: Lakhely. Hetedik fejezet: Halál és holttá nyilvánítás. 2. A svájci szövetségi törvénytervezet szerint: Első rész. Személyog. Első cim: Természetes személyek Első fejezet: Személyiség joga. (Jogképesség, cselekvésképesség, teljeskoruság, becsület, rokonság és sógorság, honosság és lakhely, névhez való jog, születés, halál és holttá nyilvánítás.) Második fejezet: A személy állásának nyilvánítása. (Anyakönyvek.) Második cim: Testületek és intézetek (Jogi személyek.) 3. Gierke O. szerint: Személyjog. Első fejezet: A természetes személy joga. Első cim: A természetes személy általában, jogképesség, cselekvésképesség, születés, halál, holttányilvánítási. 300 301 « 302. 300-3(4. 309-310. 311—319. < 210. 211 - 216. 217—221. 345—346. 270—275. « 276. 225—228. 229—238. « 204. Kötelmi jog. 686—689. Vétségekből származó kötelmek. Zárhatározatok. (Jogkéfejezet Második cim: Természeti állapotok befolyása. (Kor, egészségi. Harmadik cim: Rendi különbségek befolyása. (Nemesség, polgárság, parasztság). Negyedik cim: Becsület. Ötödik cim: Vallás. Hatodik cim: Honosság és illetőség. Második fejezet: Jogi személy joga. Negyedik fejezet: Személyi jogok. (Elet, testi épség, szabadság, becsület, különös állapotok (status jogok), szabad érvényesülés (Bethátigung: ipar, szabadság, gazdasági munkálkodás, jogtalan verseny elleni védelem, egyedáruságok (Monopolrechte I kizárólagos iparjogok, Bannrechte, Aneignungsrechte, név-, jegy-, szerzői-, találmányi jog.) Belföld. Az igazságügyi tárca költségvetése. A képviselőház pénzügyi bizottsága Tisza Kálmán elnöklete alatt f. hó 4-én tartott ülésében, melyben a kormány részéről Erdély Sándor igazságügyminister és Plósz államtitkár volt jelen, tárgyalás alá vette az igazságügyi tárca 1898. évi költségvetési előirányzatát (előadó Rohőnyi Gyula). A kir. Kúriánál Gajári felemlíti, hogy a Kúriánál főleg a büntető igazságszolgáltatás terén különösen a beszámithatóság kérdésében flagráns eltérések fordulnak egyes esetekben elő. — Erdély minister válaszolja, hogy a jog.egység fentartásáról a Kúria judikaturájában a törvény és utasítások gondoskodnak. Az előfordulhat, hogy ugyanaz^ n enyhítő körülmények a büntetés mennyiségének kiszabásánál különbözőleg számittatnak be, ez azonban a birói diszkréció dolga s ily eltéréseket kikerülni lehetetlenség. A bizottság megszavazta az előirányzatot. A törvényszékek és járásbíróságok szükségleténél Andrássy Sándor gróf figyelmébe ajánlja a ministernek, hogy lehetőleg családos járásbirókat nevezzen ki oly félreeső kisebb helyekre, a hol igen csekély számú az intelligencia. — Farbaky a bányatelekkönyvek körül még most is tapasztalható rendetlenségre hivja fel a minister figyelmét. — Pogány Károly az iránt kér intézkedést, hogy a telekkönyvi hatóságoktól a bekebelezések ne oly elkésetten adassanak ki a feleknek, mint jelenleg történik. Sok baj származik abból is, hogy a telekkönyvi számok nem egyeznek meg a kataszteri számokkal. — Erdély minister válaszolja, hogy ily elkésések csak kivételesen fordulhatnak elő. Szólónak a telekkönyvi ügyek gyors elintézésére mult évben kiadott rendelete a beérkezett jelentések szerint majdnem valamennyi bíróságnál végre van hajtva, ugy hogy ily késedelmek többé alig fordulhatnak elő. A telekkönyvi és kataszteri számok megegyezése csak akkor lesz mindenütt elérhető, ha a betétszerkesztés teljesen keresztülvitetik. - Hegedűs Sándor a budgetjog szempontjából kifogásolja azon eljárást, hogy az uj építkezések folytán megszűnő lakbéreknek megfelelő tőkeösszeg kölcsön utján uj építkezésre használtatik fel, a nélkül, hogy a kölcsönt a törvényhozás engedélyezte volna. Erdély minister felvilágosításai után az előirányzat megszavaztatott. Az orsz. fegyintézeteknél Fenyvessy felemlíti az iparosok panaszát azon konkurrencia ellen, melyet nekik a fegyencmunka csinál. — Erdély miniszter válaszolja, hogy fokozatosan életbe fog léptettetni a fegyenceknek mezei munkával való foglalkoztatása. A fegyencek ipari készimínyeinek mintegy 30—40o;0-a különben is a küllőidre exportáltatik, ezenkívül szerződésileg ki van az is kötve, hogy a helyi iparosok kímélése céljából a készítmények ne helyben árusittassanak el. Szólónak szándéka van továbbá Debrecen környékén uj gyűjtő-fogházat építtetni, a mely már egészen a mezei munkarendszer szerint lesz berendezve. A bizottság helyeslőleg tudomásul vévén a miniszter által mondottakat, az előirányzatot megszavazta. Az előirányzat többi tételei a miniszter felvilágosításai után változtatás nélkül szavaztattak meg s ezzel az ülés véget ért. Teljes ülés a kolozsvári táblán. A kolozsvári kir. ítélőtábla a folyó évben január hó 5-én tartotta első teljes ülését, a mikor Fekete Gábor kir. Ítélőtáblai elnök üdvözölvén a teljes ülést, visszapillantást vetett a mult év eseményeire; kiemelte, hogy a birói kar — bár a mult évben halálozások, hosszas betegeskedések miatt teljes létszámban egy napig se működött, s bár az ügyforgalomban emelkedés volt, dicséretre méltó ügybuzgalommal, kitűnő eredménynyel felelt meg feladatának. A tábla ügyforgalmi és tevékenységi adataiból fölemlitendők: 1896. végén hátralék volt 108 polgári, 100 büntető, összesen 1897-ben érkezett 3,539 polgári, 3,626 büntető, összesen 1896-ban összes érkezés volt 6,991); elintéztetett 1897-ben 3,485 polg., 3,465 bünt., összesen 6,949. (1896-ban 6,942); hátralék 1897. végén 162 polgári, 262 büntető, összesen 424. A sommás eljárásban 1897-ben 79 felülvizsgálat, 23 felfolyamodás érkezett (1896-ban 74. és 18). Hátralék 6 felülvizsgálat, 1 felfolyamodás. Az érdemi elintézésekből átlag egy biróra 330 (1896-ban 298) esett, 13 bírót számítva, holott csak 4 hónapig működött 13 bíró, 8 hónapig azonban csak 12 biró. A kir. ítélőtáblának az első bíróságok határozatai fölött az ügy érdemében hozott határozatai közül 545 100.'0 volt helybenhagyó. Ellenben a Curiától leérkező határozatoknak 80^,/^-a volt helybenhagyó, — számításba véve a helybenhagyóval egy tekintet alá eső 289/ o,' visszautasitót is. 208; 7,165