A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 40. szám - A végrehajtási törvény 93. §-ához

282 A J lenne a korpótlékok behozása, a birói és ügyvédi kvalifikációnak egységessé tétele, a törvények és jogi fogalmak summájának népszerű taníttatása az elemi iskolák felsőbb fokozatain s az ismétlő iskolákban. A helyi előléptetéseket nem kifogásolja, a bíróság tekintélye érdekében kivánatos lenne, ha bizonyos helyekről a magasabb rangban levő járásbiró távozik, utána ugyanoly rangú biró neveztessék ki. Megemliti végül, hogy az üresedésben levő birói állások betöltése kissé későn történik. Kossuth a telekkönyvi ügyekben előforduló visszásságokra s a perek hosszas elhúzódására hívja fel a miniszter figyelmét. Farbak y a bányatörvény és perrend megalkotása s a bányatelekkönyvek mielőbbi rendezése érdekében szólal fel. Gajári a hitelügy szempontjából hangsúlyozza nnnak fontosságát, hogy a telekkönyvek megfeleljenek a tényleges állapotnak s azt, hogy a példás rendben folyó telekkönyvi betétszerkesztési munkálatok, a mennyiben lehetséges, szélesebb mederben végeztessenek. Papp Géza tekintettel arra, hogy a közjegyzői kinevezések csakúgy, mint a gyógyszertári jogok adományozása valóságos állami dotációt képeznek, kívánatosnak tartaná, hogy a közjegyzők száma lehetőleg szaporittassék. Kérdi továbbá, hogy a fegyenceknek mezőgazdasági munkára való alkalmazása mily stádiumban van. Grót Teleki Sándor a rabmunka konkurrenciája ellen való panaszokat nem találja annyira jogosultaknak, hogy indokolt lenne a más rendszerre való áttérés. Erdély miniszter köszönetet mond azért, hogy alkalmat adtak arra, hogy a felvetett kérdésekre nyilatkozhassék, Az általános polgári törvénykönyv megalkotása az ország jogi egysége szempontjából feltétlenül szükséges. A minisztérium kebelében megalkotott kodifikáló bizottság az 1896-ik év vége óta csaknem folytonosan munkálkodik ez irányban s szóló reméli, hogy a jövő év első felében az egész polgári törvénykönyv első szövegét a közönség birálata alá bocsáthatja s a polgári törvénykönyv tervezete a jelen országgyűlés végén törvényhozási elintézés alá kerülhet. A kereskedelmi törvény revízióját szóló is szükségesnek véli, de nem véli ezt célszerűnek addig, amig az általános polgári törvénykönyv nincs megalkotva. A büntető törvény hiányainak pótlása szempontjából a revizonális javaslat tervezete elkészült s s reméli szóló, hogy evvel már a jövő év elején foglalkozhatni fog a törvényhozás. Nem kevésbbé szükséges az általános polgári perrendtartás revíziója is, amelynek tervezete szintén készen van s a beérkezett szakvélemények most vannak feldolgozás alatt. A bányatörvényjavaslat előmunkálatai a pénzügyminiszterrel egyetértőleg meg vannak téve s reméli, hogy az anyagi bányajog tervezete nem hosszú idő alatt be lesz nyújtható. Az általános perrend külön fejezete szabályozni fogja a bányaperrendtartást is. A mi a telekkönyveket illeti, nem tagadja szóló, hogy az ország nagy részében nincsenek rendben, amihez a teleknek a telekkönyvi dologban való nagy indolenciája is járul. A betétek szerkesztése lassan ugyan, de mégis halad, sőt az utóbbi időkben valamivel gyorsabban történnek e téren a munkálatok. A kiigazítási eljárást ís ujabban nagyobb mérvben kezdik igénybe venni s az örökösödési eljáiás megfelelő rendelkezései is hathatós tényezői a telekkönyvek rendbehozásának. A telekkönyvi rendszert egyébként mindaddig nem változtathatjuk meg, amig az általános polgári törvénykönyv keretében a birtokjog meg nem lesz alkotva. Komjáthynak válaszolja még szóló, hogy igazságügyi téren a reciprocitás Ausztriával teljesen keresztül van vive. Körülbelül (50 bíróságnál nincs a végrehajtónak annyi jövedelme, amennyiből tisztességesen megélhetne. Az illetőkön dijnoki munkákra való alkalmazással segítenek némileg s ezenkívül előnyben részesülnek, a midőn jobb jövedelmű végrehajtói állás üresedik meg. A dijnokok helyzetét a mult évben megalkotott törvény nagy mértékben javította s az uj fizetési törvény a kezelő személyzetet is részesítette illetményeik némi javításában. Egyelőre e téren nem mehet tovább. Az ügyvédi és birói kvalifikáció egyenlővé télele a megoldás stádiumában van. Szóló nem idegenkedik a törvények népszerű ismertetésére vonatkozólag fölvetett eszmétől s foglalkozni fog a megváltoztatásával. A helyi előléptetés kizárólag személyi tulajdonságokhoz van kötve s az hogy helyhez köttessék, nem egészen felelne meg a törvény megalkotásánál szem előtt tartott célnak. Az állásokat szóló a lehető leggyorsabban igyekszik betölteni s e tekintetben valóban nem tehetni neki szemrehányást. A mi pedig a perek késedelmes lefolyását illeti, a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy Magyarországon az összes perek nem tartanak tovább hat hónapnál s perek gyors elintézése tekintetében egyetlen egy európai államnál sem állunk hátrább. A közjegyzőkre nézve arra törekszik, hogy legalább is minden járásbíróságnál közjegyzőség állittassék fel, s hogy jobb jövedelmű közjegyzőségek megüresedés esetén oly közjegyzők áthelyezésével töltessenek be, akiknek kisebb a jövedelmük. A rabmunkára nézve megjegyzi, hogy túlzottak a hangoztatott panaszok; mindössze 200,000 forintra megy a rabmunka összes értéke s ebből is 45n 0 a megkötött szerződések értelmében külföldre megy s csakis 36°/0 az, ami az ország iparosainak konkurrenciát csinálhat. Szóló foglalkozik egyébként avval, hogy a nem romlott letartóztatottak a nép hajlamának megfelelően mezei munkával foglalkoztassanak, amire nézve különösen alkalmasnak mutatkozik a szí llőmüvelés és műkertészet. A királyi Kúriánál Komjáthy felszólalására Erdély miniszter utal arra, hogy a büntető perrendtartás életbeléptetése után OG a Kúria teendői annyira meg fognak apadni hogy még a rendes kúriai birák jelenlegi létszámának a fenntartása sem lesz szükséges. A törvényszékeknél a miniszter hangsúlyozza, hogy a legnagyobb tevékenységgel igyekszik a törvényszékek elhelyezésén javítani s nem kevesebb, mint 17 uj törvényszéki épületet emeltetett. Kolozsvárra vonatkozólag a tárgyalások már be vannak fejezve s reméli, hogy a jövő évben meg lesz kezdhető az építkezés s pár év alatt Lúgosra is sor kerül s Beregszászon is kombinációba van véve a célszerű elhelyezés. A törvényszékek számának szaporítására nem gondolhat, sőt inkább azok csökkentése lenne indokolt, tekintettel arra, hogy ugy a bűnvádi eljárás, mint a polgári perrendtartás az egyes bíróságokra fekteti az igazságszolgáltatás súlyát. A királyi ügvészségeknél kiemelte a miniszter, hogy rendeletileg lelkükre kötötte az ügyészeknek, hogy az alaptalan felebbezésektől lehetőleg tartózkodjanak. Komjáthyval szemben kijelenti, hogy igazán jó ügyész az, aki biró is volt. Az ügyészekből különösen jó törvényszéki elnökök lesznek s a folytonos vádaskodás elszokása szempontjából is helyes az, ha egyes ügyészek a bíróságokhoz is átmennek. Az előirányzat egyes tételei ezek után megszavaztatván, áttért a bizottság a honvédelmi tárca budgetjére. Nyilt kérdések és feleletek. Közös végrendelkezés. ÍKérdés.) K. Mihály és neje G. Mária közös végrendeletet tesznek, akként intézkedvén, hogy minden, már meglevő és még netán szerzendő vagyonuk korlátlan haszonélvezeti joggal a túlélő házastársé, s mindkettőjük halála után teljes tulajdoni joggal gyermekeiké legyen. G. Mária halála után hagyatéka letárgyaltatván, a végrendeletet az összes érdekeitek elfogadták s ennek alapján a hátra maradt házastárs K. Mihály nejének vagyonát haszonélvezeti joggal átveszi és szabadon használja, a tulajdonjog pedig a haszonélvezettel terhelten a gyermekek javára bekebeleztetik. Pár év eltelte után K. Mihály, hogy többi gyermekei fölött egyik fiát kedvezményben részesíthesse, saját vagyonát eladogatni kezdi s a vételár nagy részét ezen fiának ajándékozgatja. Vájjon van-e joga K. Mihálynak ezen elidegenítésekre, tekintettel az általa is elfogadott s részben már foganatba is vett végrendeleti intézkedésre? s vájjon a további elidegenítésekben megakadályozható-e birói uton r Ignotus. Váltóóvás biztonság hiánya miatt. (Kérdés.) A váltótörvény 29. §-a előírja azon feltételeket, melyekhez a biztonság hiánya miatti visszkereset kötve van. Egyúttal megkívánja azt, hogy óvással igazolja a forgató vagy váltóbirtokos, hogy az elfogadótól biztositást nem nyert. Már most kérdés tárgyát képezi egy adott esetben az, hogy az óvás csakis akkor vehető-e fel, ha a csőd az elfogadó ellen már elrendeltetett, illetőleg a végrehajtás ellene sikertelenül vezettetett s igy ezen cselekménye alkalmával a közjegyző köteles-e ama feltételek fenforgását hivatalból kutatni? avagy köteles-e a közjegyző a váltóbirtokos vagy forgató megkeresése folytán az elfogadótól biztositást követelni, mielőtt ama körülmények beállottak, s ha biztosítékot nem nyújt, erről az óvást kiállítani ? Szóval, vájjon ezen óvásnak is előfeltételét képezik a 29. §. 1. és 2. pontjában felsorolt s a biztonság hiánya miatti visszkeresetnek feltételeit képező körülmények ? /\, Irodalom. A magyar jogász egylet értekezéseiből megjelent dr. Horváth Jánosnak a magyar jogászegyletben 1898. május hó 14-én tartott felolvasása: Az 1722/23. L II. III. törvénycikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban. A füzet Márkus Dezső, P o 1 n e r Ödön és C o n c h a Győző felszólalásait is tartalmazza. A Zeitschrift für Ung. Öffentliches und Privatrecht cimü folyóiratból megjelent az idei V—VII. füzet. Májustól júliusig a következő tartalommal: A polg. tkv. szerkesztő bizottságának jkvei, fordítja Dr. Scwartz Izidor. A polgári perrendtartás javaslata, fordítja Dr. Sgalitzer Gyula. Dr. Lányi bányajogi müvének fordítása. Dr. Márkus Dezsőnek a magyar jogászegyletben a törvénytelen gyermek jogairól tartott felolvasása. Curiai határozatok és könyvbirálatok. *A magyar büntetőjog kézikönyve* cim alatt legközelebb megjelenő müvére hirdet előfizetési felhívást Dr. Werner E. R. ny. r. tanár, a kolozsvári m. kir. egyetemnél. A mü már sajtó alatt van és egy kötetben körülbelül 50 ív terjedelmű (közép 8-ad rét) lesz; az 1878: V. t.-c. egész anyagát átfoglalja; jóval nagyobb felét a műnek az egyes bűncselekmények tényálladékának tudományos és gyakorlati kifejtése képezi. A függelékben közölve lesz maga az 1878: V. t.-c. is szószerinti szövegben s egész terjedelemben. A mű előfizetési ára 5 frt 50 kr. a bolti ár magasabb lesz. Előfizetéseket a szerző fogad el.