A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 40. szám - A végrehajtási törvény 93. §-ához

A JOG 283 , . ^etékegyenérték (Equivalens-adó) cimü művére hirdet előfizetési felhívást dr. Szabó Sándor sárospatakijogakadémiai tanár. Az *1 letekegyenerték* cimü munka - mely körülbelül 40 iv terjedelmű lesz - előfizetési ára 4 írt, bolti ára pedig 5 írt Az előfizetési összeg mielőbb, de legkésőbb október hó 15-ikéie szerző nevére (Sárospatak, Zemplénmegye) küldendő be. begyesek. A budapesti ügyvédség gyásza. Dr. R o b i ts e k József, a kamara volt h. elnöke, a kiváló jogász és kitűnő jellemű, közszeretetnek örvendett kartárs, mint mély részvéttel értesülünk birtokán DuUn 29-én jobblétre szenderült. A bpesti ügyvédi kar benne egyik legszeretetreméltóbb, legelőkelőbb tagját veszíti Beke lengjen porai felett. A Curia gyásza. Schedius Lajos m. kir. kúriai biró, a Lipot-rend lovagja m. hó 30-án délután a Vörös-Kereszt kórkázban meghalt. Az elhunyt a Curiának egyik legkiválóbb tagja volt és neve a nagyközönség előtt is ismeretes, a mennyiben a S z ilágyi Dezső minisztersége alatt a bűnvádi pörrendtartás szerkesztésében döntő szerepe volt. Az utóbbi években, mint a Curia első büntető tanácsának tagja, rendszerint ő volt előadója a nevezetesebb bünpereknek és egyúttal a sajtóügyek állandó referense is volt. Az elhunyttal egy Havonnerábói beszármazott és nálunk indigenátust nyert ősrégi nemesi család utolsó férfisarjadéka szállt sirba. Mind atyja, mind pedig nagyatyja kiváló állást töltött be. Az előbbi József nádor titkára és később kedves embere volt és mind helytartótanácsos vonult nyugalomba. Nagyatyja a század első harmadában a régi pesti egyetem legkiválóbb és európai hirü tanára volt. Az elhunyt curiai birót nővérén kivül kiterjedt rokonság gyászolja. Conflictus Themis és Hygieia istenasszonyok közt azon kérdés fölött, vájjon kereskedőknek tekinthetök-e a gyógyszerészek? Mint a felhőtlen tiszta égből a villám, ugy csapott le most nem rég a mitsem sejtő, boldog zempléni gyógyszerészek közé a kir. törvényszéknek egy ártatlan kis végzése, a melyben nem is sokat, csak mindössze annyit mondott ki a bíróság : ti gyógyszerészek kereskedők vagytok, tartoztok cégeteket bejegyeztetni. Nossza, támadt nagy zür-zavar Tokajtól fel egész a határszélig! A kigyózsir és far kasháj, az édes gyökér és mustárliszt csendes csarnokaiban harcias lárma keletkezett : ezt nem tűrjük, ezt nem engedjük, tenni kell valamit. A jelszó ki lett adva, a többi ment magától. A megye székhelyen értekezletre gyűlte <: össze a gyógyszerészek, a mikor is megválasztván az elnököt és a jegyzőt, ez felolvasta a sérelmes birósági határozatot. «Abcug, le vele!> — tört ki mindenfelöl, a midőn elhangzottak az utolsó szavak. A méltatlankodás lecsillapultával az elnök felhívására megindult az eszmecsere a felett, hogy mi hát itt a teendő. Az egyik azt indítványozta, hogy deputációt küldjenek a főispánhoz és a kir. törvényszék elnökéhez, a másik azt, hogy írjanak fel a bel- és igazságügyminiszterhez, és így tovább. Eközben elérkezett a.z ebéd ideje és asztalhoz ültek, a hol oly kellemesen teltek az órák, hogy kifogytak az időből és széjjel mentek, anélkül, hogy határoztak volna. De az értekezlet jegyzője nem hagyta ám annyiban a dolgot, hanem a saját initiativájából még idejekorán megfelebbezte a kir. törvényszék sérelmes végzését. A kassai kir. Ítélőtábla ösmert gyorsaságával mihamar döntölt is a kérdésben, az 1898. évi 1372. k. szám alatt hozott végzésével a következőleg: «A kir. ítélőtábla az elsőbiróságnak 1,915/1898 számú végzését hatályon kivül helyezi és N. N. gyógyszerészt, mint ilyet cégének bejegyzésére nem kötelezi. Mert a gyógyszertárak az 1876. évi XIV. t.-c. 128. §-a értelmében gyógyszerészeti szakértők által állami engedély folytán felállított közegészségi intézetek, a melyek mint ilyenek az iparüzletek sorába, a melyek közé az 1884. évi XVIII. t.-c. l§-a a kereskedést is sorozza, nem tartoznak, iparkamarai illeték fizetésére sein kötelezhetők és ezekből folyóan a gyógyszerészek kereskedőknek nem tekinthetők ; mert továbbá az a körülmény, hogy a gyógyszerészek a kereskedők közé nem sorozhatók, kifejezést nyert az 1876. évi XIV. t.-c. 124. §. dj pontja s 127. §-a ama rendelkezésében is, hogy a gyógyszerészek által szabályszerűen vezetett és kellően bélyegzett üzleti könyvek bizonyító erejét megállapítják, a mire az esetben, ha a törvény a gyógyszerészeket kereskedőknek kívánta volna tekinteni, a keresk. törvény 31. §-ának a kereskedelmi könyvek bizonyító erejére vonatkozó, már fennállott rendelkezéseit tekintve, szükség nem lett volna ; s végül mert az a körülmény, hogy a gyógyszerészek a gyógyszertár felállítása s annak vezetése tekintetében oly szabályoknak vannak alávetve, a melyek a keresk. törvény rendelkezésére nem alapithatók, sőt azokkal sok tekintetben ellentétesek, szintén arra enged okszerűen következtetni, hogy a gyógyszerészek a keresk. törvény rendelkezései alá eső kereskedőknek nem tekinthetők, ezek figyelembe vételével pedig, tekintettel arra, hogy az 1875. XXXVII. t.-c. 16. §-a értelmében cégöknek bejegyeztetésére csak a kereskedők, vagyis a 3. §. rendelkezésére figyelemmel azok kötelezhetők, a kik saját nevükben kereskedelmi ügyletekkel iparszerüen foglalkoznak, a mennyiben az 5 §-ban érintett kivétel alá nem esnek, azl875. XXXVII. t.-c. 16. §-ának a kereskedők kötelező cégjegyzésére vonatkozó rendelkezése a nem kereskedő gyógyszerészekre alkalmazást nem nyerhet.* És most — ugy beszélik — a gyógyszereszek ismét összegyűlnek a megye székhelyén értekezletre, amelynek ezúttal az lenne a tárgya, hogy megállapodjanak : ők viseljék-e a bankett költségeit, avagy követeljék annak megtérítését a bíróságtól, a mely oka volt, hogy banketteztek. {L. S.) A rabkorházban töltött betegség ideje beszámítandó-e a szabadságvesztés-büntetésbe? A járásbíróságok hatásköréhez utalt vétségek és kihágások eseteiben követendő eljárást szabályozó igazságügyministeri rendelet 60. §-a értelmében: ^büntetést megállapító ítélet esetén az előzetes letartóztatás ideje az Ítélet által kiszabott szabadságvesztés-büntetésbe mindig beszámítandó*. A budapesti rendőrség 1897 december 14-én tartóztatta le Sz. L. terheltet, a ki 1897. évi december 24-éig a rendőrségi rabkórházban ápoltatott és ugyanezen napon a főkapitánysághoz visszakisértetett. A budapesti kir. büntető járásbíróság 1897. évi december hó 29-én 59,140. sz. a. hozott Ítéletében a fogva levő vádlottat tizennégy napi fogházra ítélte és azt 1897. évi december hó 24-étől, mint az előzetes letartóztatás napjától rendelte számítani. Ezen Ítélet ellen a kir. ügyészség a vádlott érdekében felebbezést jelentett be, mert azon idő, a mely alatt az elitéit a rabkórházban szabadságától szintén meg volt fosztva, t. i. december 14-étől december 24-éig, az ítéletben szintén az elitélt javára lett volna beszámítandó, mert ezen idő is beleesik az Elj. Rend. 60. §-a szerint beszámítandó előzetes letartóztatás idejébe. A budapesti kir. Ítélőtábla 1898 április 27-én 1,825/98. B. sz. a. következően itélt: «a kir. ítélőtábla a kir. járásbíróság ítéletének . . felebbezett részét a felhozott indokok alapján helybenhagyja, azzal a kiegészítéssel, hogy a tényállás nem bizonyítottnak látszik, hanem bizonyítottnak fogadtatott el». A budapesi kir. büntetőtörvényszék egyik itélő tanác; a minap egy 18 éven alóli kiskorú vádlottat a Btk. 85. §-ának 3. pontja alapján két napi fogházra itélt és ezen büntetést a Btk. 94. §-a alapján az előzetes letartóztatás ideje által teljesen kitöltöttnek vette. Megjegyzendő azonban, hogy az elitélt tényleg nem volt vizsgálati fogságban, hanem egy napig volt csak a rendőrségnél letartóztatva és a következő napon máris a rendőrségi rabkórházba került. A budapesti kir. büntetőtörvényszéknél nem volt különben még eset arra nézve, hogy a vizsgálati fogság beszámításánál az itélt terhére levonták volna azon időt, a melyet a vizsgálati fogoly a rabkórházban töltött. A telekkönyvi tisztviselők országos egyesülete utolsó közgyűlését, Fektor Ferenc elnöklése mellett tartotta. A tavaly tartott közgyűlésen fölmerült az az eszme, hogy az egyesületet oszlassák föl; Nedeczky Benő azonban indítványt tett akkor, hogy — mielőtt a föloszlást kimondanák — hetes bizottságot küldjenek ki az egyesület bajainak az orvoslására. Ez a bizottság Fektor Ferencet választotta meg elnökül s egy esztendei munkálkodás után, most tettek előterjesztést, amely szerint az egyesület továbbra is föntartandó. A közgyűlés ezt ki is mondotta. Erre megválasztották elnöknek Fektor Ferencet, alelnöknek König Lászlót, titkárnak Tihanyi Ferencet, pénztárosnak Z e 1 i n ka Alajost és ellenőrnek W rh o vs zky Emilt; a felügyelő bizottság tagjai leltek: Tessényi Ferenc, Schmidt Károly és Krizmanich Lajos. Mivel Tihanyi Ferenc a betegeskedése miatt nem fogadhatta el a titkári állást, a közgyűlés felhatalmazta az elnököt, hogy ezentúl saját elhatározásából alkalmazhasson fizetéses titkárt. Hozzájárultak ahhoz, hogy az eddigelé fentartott szaklapot megszüntessék s helyébea Káplán Géza királyi táblai biró szerkesztésében megjelenő «Telekkönyv» cimü lapot fogadják el hivatalos közlönyül. Stegmüller János és Vajda Adolf vidéki telekkönyvvezetők bemutatták a telekkönyvek egyöntetű vezetését célzó, nagy gonddal és szakismerettel szerkesztett munkálatukat, a melyet szakbizottságnak adtak ki. Báró Oertzen Ottó indítványt tett az iránt, hogy a kilencedik és tizedik fizetési osztályba helyezett telekkönyvvezetők egyenlő arányban legyenek beosztva ebbe a két osztályba, hasoalóan az ugyanolyan fizetéses osztályú irodaigazgatókkal. Az indítványt helyeslőleg fogadták s a keresztülvitel céljából az elnökség megteszi a kellő lépéseket. Végül köszönetett szavaztak Dévai Henrik ministeri tanácsosnak és C s i 11 a g h Gyula egyetemi tanárnak, mint az egyesület volt elnökeinek s Csillagh Gyulát örökös diszelnöknek választották. A pozsonyi kir. akadémia tanrendje az 1898,99. tanév első felére a jog és államtudományi karnál. A) Kötelezett tantárgyak. a) Első-évi jogi tanfolyam. Római jog; hétfőr;, kedden, szerdán, pénteken és szombaton d. e. 9—10-ig; hétfőn, kedden és szerdán d. u. 3—4-ig. Dr. Rentmeister Antal, nyilv. rend. tanár. Hetenkint 8 óra. Magyar alkotmány- és jogtörténelem; hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken d. u. 2—3-ig; csütörtökön és pénteken d. u. 3—4-ig. Dr. Fésűs György, nyilv. rend. tanár. Hetenként 7 óra. Bevezetés a jog- és államtudományokba; hétfőn és pénteken d. u. 12—l-ig. Dr. Vutkovich Sándor, ifj., nyilv. rend. tanár. Hetenként 2 óra. b) Másodévi jogi tanfolyam. Magyar magánjog; hétfőn, kedden, szerdán, pénteken és szombaton d. e. 9—10-ig. Dr. Ekmayer Ágost, igazgató-tanár. Hetenként 5 óra. Jogbölcsészet; hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton d. e. 11 — 12-ig. Dr. Révffy László nyilv. rend. tanár, mint helyettes Hetenként 6 óra. Nemzetgazdaságtan; hétfőn, kedden, szerdán, pénteken és szombaton d. e. 10—H-ig. Dr. Virozsil Tivadar, nyilv. rend. tanár. Hetenként 5 óra. c) Harmadévi (jogtudományi) tanfolyam. Osztrák magánjog;