A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 39. szám - Az orosz ügyvédség - A btkv. 408. §-ához

A JOG 273 25. §. Ha a körülmények változtával az esküdtbíróság kerülete, a rendes ülésszakok száma és ideje vagy az esküdtek száma tekintetében a következő évre módosítás mutatkozik szükségesnek, a törvényszék elnöke legkésőbb szeptember hó végéig indokolt jelentést tesz a kir. Ítélőtábla elnökéhez, ki azt saját véleményével az igazságügyministerhez felterjeszti. Hasonlóképen szeptember hó végéig kell jelentést tenni akkor is, ha a mentességi jog felfüggesztése válik szükségessé (1897: XXXIII. t.-c. 8. §.). 26. §. Az 1897: XXXIII. t.-c. 34. §-a szerint alakított esküdtbirósági kerületekben az eskkdtbiróság elnöke minden év végén a kir. ítélőtábla elnöke utján kimerítő jelentést tesz az igazságügyministerhei arról, hogy: 1. az esküdtbíróság abban az évben összesen hány ügyet tárgyalt ? 2. ezen ügyek közül az esküdtbirósági kerületté egyesitett mindegyik törvényszék területétől törvényszékenként elkülönítve, hány ügy származik r 3. mindezen ügyek törvényszékenként elkülönítve megközelítőleg hány tárgyalási napot vettek igénybe és mennyi bűnügyi költséget okoztak ? 4. az összekapcsolásnak minő hátrányát tapasztalta az igazságszolgáltatásra nézve? 5. a jövő évre az esküdtbíróság területén törvényszékenként elkülönítve hány esküdtképes férfi vétetett fel az alaplajstromokba és az évi lajstromba ? Az esküdtbíróság elnöke ugyanekkor véleményt ad arról, hogy az egyesítés íentartását vagy megszüntetését minő körülmények indokolják r IV. Az 1899. évre vonatkozó különös rendelkezések. 27. §. Az 1897: XXXIII. t.-c. 36. §-ában nyert felhatalmazás alapján az idézett törvénycikk életbe lépésének évére a törvény 9., 10., 11., 12., és 13. §-aiban foglalt határidők a következőleg állapittatnak meg: 1. az alaplajstrom január hóban készítendő el. Ehhez képest az összeíró bizottságba a kiküldötteket 1899. évi január hó 1—8 napjai közt kell megválasztani és ugyanezen idő alatt az összeíró bizottságokat is meg kell alakítani (3. §.), január hó 9—12-ike között közzé kell tenni a 4. §-ban körülirt hirdetményt, melyben január hó 16—28-ika közt egy vagy több napot kell kitűzni a végből, hogy az esküdiképes egyének az alaplajstromba való felvétel végett az összeíró bizottság előtt jelentkezhessenek. 2. A felszólalások és észrevételek megtehetése végett (8. §.) január utolsó napjaiban kell közzétenni a hirdetményt, melyben határidőül a felszólalásra február hó 1—8. napjai, az észrevételek megtételére pedig február hó 9 —12. napjai tüzendők ki. 3. A jelen rendelet 6. és 7. §-ainak megfelelően kiállított alaplajstromokat mellékleteikkel együtt a községek február hó 20-áig terjesztik be a főszolgabíróhoz (9. §.), a ki azokat átvizs, gálja, s azon alaplajstromoknak, melyekben hiányokat nem találelső fölszerelt példányát azonnal azon kir. törvényszék elnökéhez küldi, melynek rendes birói hatáskörébe a község tartozik. A hiányos alaplajstromok pótlása, illetőleg a kellő időben be nem érkezett alaplajstromok beküldése iránt a főszolgabíró akként intézkedik, hogy az emiitett kir. törvényszék elnökéhez február hó végéig minden alaplajstromot megküldhessen. Ugyané határidőig terjesztik be a polgármesterek, illetőleg a budapesti kerületi elöljárók is az alaplajstromok első példányát mellékleteikkel együtt ugyanazon törvényszékek elnökékez (12. §). 4. Ha valamely alaplajstrom március hó 5-éig a törvényszék elnökéhez beérkezik, ez haladéktalanul jelentést tesz az igazságügyministerhez, hogy a hiányzó alaplajstrom az 1897: XXXIII. t.-c. 13. §-a értelmében a késedelmes tisztviselő költségére idejekorán elkészíthető legyen. 28. §. A törvényhatóságok bizottságát, valamint Fiume városának és kerületének képviselőtestületét az 1899. évben a kir. belügyminister külön rendeletben értesiti arról, hogy a felszólalások elintézésére és az évi lajstromok összeállítására hivatott bizottságba melyik közgyűlésükön, melyik esküdtbirósági kerület számára hány bizalmi férfiút kell választaniok. Budapesten, 1898. évi szeptember hó 1-én. Perczel, s. k. Erdély Sándor, s. k. belügyminister. igazságügyminister. Ausztria és külföld. Az orosz ügyvédség. Borzenko Sándor volt jogtanárnak, a Société de législation comparée utóbbi üléseinek egyikén tartott előadásából kitűnik, hogy orosz ügyvédnek lenni nem valami dicső dolog. A közönség lenézi őket Egy tábornok nemrég az esküdtszék előtt azt mondotta róluk, hogy cápák (ugy mint néhai Simonyi Ernő); egy előkelő biró pedig, Coni Anatol Theodorovich, nyilvános előadásban ugy nyilatkozott felölök, hogy kiaknázzák a nép jogi járatlanságát és ez a jólétük forrása. Állandó alakjai a szépirodalomnak, persze a guny és a gyűlölet révén s egy Heinze nevezetű úriember regényt is irt róluk e kedves cím alatt: «Az ügyvédek posványában.» Pedig ez az irigylendő testület nem is régi. Csak 1864-ben szervezte az orosz törvényhozás; hogy mi volt azelőtt, azt a cikkből nem tudjuk meg. A külső qualifikáció elég szigorú: jogyégzettség és 5 évi gyakorlat, 25 éves kor, honosság, rendelkezőképesség, no meg az, hogy «polgári jogok vagy a papi minőség elvesztésére* elitélve ne legyen. Az sem lehet ügyvéd, a ki államhivatalból elmozdittatott és az sem. a kit valamely társadalmi rend (pl. a nemesség, a parasztság) itéletileg kizárt. Nem fér össze az ügyvédség sem az államhivatallal, sem törvényes jutalmazásban részesülő más közfunkcióval. E szerint az ügyvéd nem lehet pl. polgármester; de nem lehetne országgyűlési képviselő sem, ha egy netaláni orosz alkotmány rendes fizetést biztositana neki. Az orosz ügyvédek «csoportok» szerint vannak szervezve; minden főtörvényszék területén van egy ilyen csoport. A hol a kormány jónak látja, azt is megengedheti nekik, hogy választmányt alakítsanak, mely a fegyelmi teendőket végzi; a hol választmány nincs, az elsőfolyamodásu törvényszék kezeli a fegyelmi justitiát. Eddig csak három helyen van ily választmány: Pétervárott, Moszkvában és Charkovban. Borzenko ur szerint nagyon sok a fegyelmi panasz, tárgyuk pedig többnyire a beszedett pénzekkel való rendetlenkedés. Az ügyvédjelöltek jogviszonyai nincsenek tüzetesen meghatározva. A törvény csak annyit mond róluk, hogy a jelölt tartozik jogot végezni és legalább 5 éven át mint valamely ügyvéd titkára és ennek felügyelete alatt, a bíróság előtt ügyködni. A törvény e határozatlansága gyakori súrlódásokat szül a főnökökkel, kik rosszul is fizetnek (25—50 rubelt). A jelöltek tudományos továbbképzésére nincs kellő gond. Kötelesek ugyan egy ügyvéd elnöklete alatt előadásokat tartani és hallgatni, de Borzenko ur meglehetősen kicsinylőleg szól e munkálatok értékéről. Érthető, hogy az ilyen helyzetben levő ügyvédi állásra nem igen aspirálnak az emberek. Az ügyvédek létszáma 2,293 (130 millió lakosra!) Ez indíthatta 1874-ben az orosz törvényhozást arra, hogy uj fajta perbeli képviselőket szervezzen «magánmegbizottak> elnevezése alatt. Ügykörük a cikkből nem tűnik ki egészen, csak annyit mond róla, hogy «mint az érdekelt felek képviselői* léphetnek fel a polgári perben. Bűnügyekben nem volt szükség az intézvényre, mert ezekben, orosz jog szerint, bárki lehet védő. A magánmegbizott vagy a járásbíróság, vagy a törvényszék, vagy , a főtörvényszék mellett működik, a szerint a mint ajárásbirósági / tanács vagy a fent említett többi testületek adnak neki jogosít- -v ványt, melyért évenként 40—75 rubelt fizet az igazságügyi kincstárnak. Tudományos minősítés nem kell az álláshoz, csak sommás vizsgát tesz az aspiráns a törvényekben és az eljárásban való jártasságáról. Fegyelmi tekintetben az illető bíróság alatt áll, mely megintheti és el is mozdíthatja; ily határozat ellen csak a semmitőszékhez van felebbezés. (r.—s.) Külföldi judikatura. A kisajátítást-elrendelő jogerős határozat alapján mindkét félnek joga van a határozat azonnali végrehajtását követelni. A kisajátítást szenvedett nem köteles határozatlan ideig a kisajátított dolgot a kisajátító rendelkezésére bocsájtani, hanem vagy a megállapított árat vagy a kisajátítási jog megszüntetését követelheti. (Legfőbb ítélőszék Bécs 7,832/97 sz.) A szülőknek a gyermek eltartására irányuló kötelezettsége csak azon időpontig terjed, mig a gyermek képes magát eltartani. A házi foglalatosságra nevelt leány 18 éves korában képes magát eltartani. (Legfőbb Ítélőszék Bécs 7,355/97 sz.) Jogerős birói Ítélettel felbontott bérleti szerződés esetén, ha a kilakoltatás nem is foganatositatott, nem foglalhat helyet a bérleti szerződés hallgatólagos megújítása. (Legfőbb ítélőszék Bécs 7,469/97 sz. A rendelő- és váró-szoba egyszerű, de tisztességes berendezése az orvosi hivatáshoz szükséges eszköznek tekintendő és mint ilyen foglalás alá nem vehető (Legfőbb Ítélőszék Bécs 7,886/97 sz.) Betéti társaság kültagja a mérleg alapján jóhiszeműen fel vett, de a társasági vagyonban hagyott nyereséget a társaság hitelezőivel szemben is betéte kiegészítésére elszámolhatja, hacsak nem bizonyittatik, hogy a mérleg felállítása rosszhiszemű vagy a nyereség felvétele nem történt jóhiszeműen. (Drezdai országos főtörvényszék.) Betéti társaság kültagja a kilépése után keletkezett társasági tartozásért csak akkor nem felelős, ha bizonyítani képes, hogy betétét teljesen befizette vagy hogy a hitelezőnek kilépéséről tudomása volt. (Német birodalmi törvényszék.) Közli: Dr. Oláh Dezső bpesti ügyvéd.