A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 38. szám - Lajstromrendszer

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 38. számához. Budapest, 1898. szeptember hó 18. Köztörvényi ügyekben. Arra az esetre, a midőn külföldiek közt, külföldön kötött házasságnak felbontását az utóbb magyar állampolgárságot nyert házasfelek valamelyike a magyar állampolgárság elnyerése előtt létrejött tények alapján kéri, a H. T. 141. §-a alkalmazást nem nyerhet. A kolozsvári kir. törvényszék: A prágai cs. és kir. tszéknck 1892. november 8-án 48,581/92. sz. a. kelt azon jogérvényes határozata, melynél fogva C. R. jelenleg gyergyói lakos, felperes és férje báró W. F. cs. kir. főhadnagy, jelenleg nyugalmazott cs. kir. százados alperes, ágytól és asztaltól elválasztattak, bontó ítéletté átváltoztattatik s ennek folyományául fenn nevezett felek kőzt Kóniggrátzben 1880. évi június 2-án a königgrátzi apátságnál a r.-kath. hitelvek szerint kötött házasság felbontatik. Jelen Ítélet jogerőre emelkedés után megfelelő feljegyzés végett az 1894. évi XXXIII. t.-c. 67. §. értelmében az illetékes kolozsvári állami anyakönyvvezetővel közöltetni rendeltetik. Indokok: A prágai cs. és kir. tszéknek 1892. évi november ho 8-án 48,581/92. s*. a. kelt s a keresethez B) a. eredeti kiadványban csatolt határozata értelmében peres feleknek, mint azon időben ausztriai honosságú házastársaknak közmegegyezéssel beadott kérvénye alapján az ágytól és asztaltól való elválasztása kimondatott azon megjegyzéssel, hogy esetleges újbóli egybekelésüket házassági közösség céljából a bíróságnak jelentsék be. Ezen határozat az arra vezetett záradék tanúsítása szerint jogerőre emelkedett. Felek beismerése és a per adatai szerint az életközösség visszaállitva nem lett, az Ítélet meghozatala után tényleg állandóan különválva élnek. A Di a. a m. kir. belügyminister által 1897. évi ápril hó 8-án 33,428 97. sz. a, kiadott honosítási okirat értelmében felperes magyar állampolgárok közé felvétetett és honosíttatott, a C) a. végzés szerint pedig Kolozsvár szab. kir. város községi kötelékébe felvétetett. Felperes a tárgyalás során kijavított keresetében a H. T. 141. §-ban foglalt rendelkezésre való tekintettel, a prágai cs. kir. tszék idézeit határozatának bontó Ítéletté leendő átváltoztatását a H. T. 80. §. a) pontjának súlya alá eső bontó okra alapitottan kér, mert az ágytól és asztaltól való elválasztás, habár közegyetértéssel történt, de az olyan ókok és tények alapján mondatott ki, melyek az idézett t.-c. 80. §. a) pontjában meghatározott bontó ok alkatelemeit képezik. A tárgyalás rendén Gj, H), J) a. mellékelt az ausztriai bíróságok által jelen per folyama alatt eszközölt örökemlékü tanúvallomásokban, mint közvetlen tapasztalatokon alapuló tény van előadja, hogy alperes nejét becstelen szavakkal illette, vele botrányosan és gorombán bánt, durván szidalmazta, ismételten kézzel bántalmazta, ennek következtében egy éjjel kénytelen volt a közös lakásból elmenekülni és az éjjelt házon kivül tölteni, alperes gyakran két napig is odahagyta nejét anélkül, hogy hollétéről értesítette volna, alperes érzületében, bánásmódjában és viselkedésében neje irányában oly mélyreható és folytonos ellentétesség nyilvánult, hogy házaséletük állandóan viszálykodás volt és ezen elviselhetlen állapot következtében kénytelen volt felperes a férje ellen a válópert folyamatba tenni. Az előadottakból okszerűen foly és kétségtelenül elfogadandó hogy az idézett bírói Ítélet joghatályával birói határozatban közegyetértéssel kimondott ágytól és asztaltól való elválasztás a felhívatok tanúvallomások által bizonyított és alperesileg is beismert tények és okok miatt és alapján történt. Ezekből folyólag tekintettel arra, hogy az ágytól és asztaltólvaló elválasztást a külföldi bíróság abban az időben mondotta ki, a mikor felperes magyar állampolgárságot még nem nyert és az elválást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számítva 2 érnél hosszabb idő telt el s végre tekintettel arra, hogy az ausztriai bíróság az elválasztást felek közmegegyezése alapján is kimondhatjas hogy a prágai tszék által hozott, az elválást kimondó határozatra oly lények és okok miatt történt, illetve a felek közmegegyezése olyan okból származott és olyan tényeken alapult, melynek alapján a házaság a magyar házassági jog szerint felbontható s ekként a H. T. 107. és 115. §-aiban megszabott előfeltételek fentorognak, ennélfogva a hivatkozott ágytól és asztaltól való elválasztást kimondó határozat a H. T. 141. §. értelmében "bontó ítéletté átváltoztatandó volt. Azon körülmény, hogy az elválasztás kimondása nem ítélet, hanem határozat alakjában törtért, az ÜPV lényegére befolyással nincs, mert azon határozatba vá' ''atálylyal mondatván ki, a joThitálylyal ki: "^ny követelményeinek megfelel s azon határozat az ítélet joghatályával bírván, a hazai bíróság által hozott hasontárgyu ítélet erejével és hatályával felruházottnak és ezzel egyenlőnek tekintendő. A vétkesség kimondása azon okból mellőzetett, mert ily esetre az id. törvényben rendelkezés nem foglaltatik. A kolozsvári kir. ítélőtábla : Az elsőbiróságnak Ítélete hivatalból felülvizsgált részében oly módosítással, hogy nem a prágai cs. kir. tvszéknek 48,581 '92. sz. határozata változtatik bontó ítéletté, hanem a peres felek közt Kóniggrátzben 1880. június 2-án a königgrützi apátságnál a r. kath. hitelvek szerint kötött házassága bontatik fel s azzal a kiegészítéssel, hogy alperes vétkesnek mondatik ki és hogy a házasságból netalán származtatott kkoru gyermekek elhelyezése és tartása iránti intézkedések mellőztetnek, helybenhagyatik. Indokok: Az elsőbiróság által helyesen előadott tényállás szerint peres felek a prágai cs. kir. országos törvényszéknek határozata által beleegyezés folytán ágytól és asztaltól elválasztattak. Tekintve hogy felperes magyar állampolgárságot nyert s a magyar állampolgárok házassági pereiben a H. T. 114. §. szerint csak a magyar bíróság Ítélete hatályos, a külföldi bíróság ítélete bontó ítéletté nem változtatható át, hanem a magyar állampolgár a H. T. 115. §. szerint az abban felsorolt esetekben a házasság felbontását kérheti. Tekintve, hogy a beleegyezés a H. T. szerint bontó okot nem képez, jelen esetben a H. T. 115. §-nak utolsó bekezdése nem alkalmazható s a külföldi biróság által alapul vett beleegyezés indokából a házassági kötelék fel nem bontható, hanem alkalmazandó annak első bekezdése, mely szerint ha oly bontó ok bizonyitattik, mely a házasfelek korábbi joga szerint s a magyar törvények szerint is bontó okot képez, a házassági kötelék felbontandó. Miután az elsőbiróság indokolásában kifejtett bizonyítékok s alperes beismerése szerint is oly tények léteznek, melyek a peres felek házasságának felbontását eredményezhetik, ugy az osztrák területen érvényes ptkv. 109. §. szerint, mint a H. T. 80. §. a) pontja szerint a peres felek közt fennálló házassági kötelék felbontása a H. T. 115. §. első bekezdése alapján arra is tekintettel, hogy jelen esetre a H. T. 83. §-ánaka kereset elévülésére vonatkozó határozatai az elévülés tekintetében csak a honosítástól számitható s attól kezdve 6 hónap el nem telt, helyesen mondatott ki az elsőbiróság által s igy az a fenti értelemben helybenhagyandó volt. Tekintettel arra, hogy a peres házasfelek korábbi hazai bírósága már ágytól és asztaltól való különélést elrendelte és ez huzamos időn át tartott, a H. T. 99. §. értelmében azt elrendelni szükségesnek nem találtatott. Felperes kijelentvén, hogy férje nevét viselni nem kívánja, e tekintetben is az Ítélet mellőzendő volt. Házassági perekben, az, hogy a házasságból gyermekek származtak-e, okmányilag kimutatandó, mely okmányok csak a házas feleknek lakhelyére nézve illetékes anyakönyvből kiadott bizonyítványok lehetnek, az pedig ily módon kimutatva nem lett. Azonban arra tekintettel, hogy a peres felek előadása szerint is házasságukból gyermekek nem származtak, hogy Srnichow városi hivatalnak bizonyítványa szerint is felperesnő gyermektelen, hogy a prágai cs. k. tvszék határozatában is gyermekek leletti rendelkezés nem foglaltatik, a miből a gyermekek nem léte valószínűsítve van s hogy a peres felek ágy és asztaltól különválva élvén, a honosítás után is a házasságból gyermek nem származhatott és igy oly gyermek, kiről gondoskodni kellene, a magyar állam területén nem is létezik, a gyermekek elhelyezése és tartása iránt határozást mellőzni kellett, annál is inkább, mert a tekintetben felmerülhető igények külön perben is érvényesíthetők s ez alkalommal a tárgyalási adatok alapján határozni nem lehetett. A fenti törvény 85. §. szerint a vétkesség felett is határozni kelletvén a felbontó Ítéletben, mintán a házasság alperes hibájából lett felbontva, őt vétkesnek kellett kimondani. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az elsőbiróság Ítéletére is kiható azzal a változtatással, hogy az ítéletnek a kolozsvári városi állami anyakönyvvezetővel való közlése mellőztetni rendeltetik, helybenhagyatik. Indokok: Arra az esetre, a midőn külföldiek közt külföldön kötött házasságnak felbontását az előbb magyar állampolgárságot nyert házasfelek valamelyike utóbb létrejött tények alapján kéri, a H. T. 115. §. külön rendelkezvén még arra az esetre is, ha a házasfelek a külföldi biróság által ágytól és asztaltól már elválasztattak, a H. T. 141. §, ily esetben alkalmazást nem nyerhet, egyfelől azért, mert a 115. §. külföldi biróság elválasztó ité: létének felbontóvá változtatása iránt nem intézkedik és a 141. §