A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 38. szám - Lajstromrendszer

266 A JOG képesnek ismert férfiak lakására az A. alatti minta szerint kiállítandó összeíró lapokat küld, és azokat, ha rögtön kitölthetők, azonnal, különben pedig három nap alatt elhozatja. Az összeíró bizottság a választók névjegyzékében, az adólajstromokban, vagy más hivatalos összeírásokban, későbbi években pedig a megelőző év alaplajstromában foglalt ide vonatkozó adatokat és saját tudomását is felhasználhatja. Ezenfelül minden évben május hó elején, legkésőbb május hó 10-éig az összeíró bizottság a helybeli szokásnak megfelelő módon közzéteszi, hogy a hatósága egész területén lakó minden férfi, tehát az oda tartozó pusztán és tanyán lakó is, a ki magyar honos, a folyó esztendőben legalább 26. életévét betölti, a magyar nyelvet érti, azon irni és olvasni tud, és évenként legalább 'JO korona egyenes állami adót köteles fizetni; a mennyiben pedig időleges adómenteséget élvez, husz korona egyenes állami adónak megfelelő értékű vagyonnal bír; vagy az adózásra való tekitít nélkül: köztisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajóskapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanitó, sebész, állatorvos, továbbá az., a ki a felsőbb művészeti vagy más felsőbb szakiskolát elvégezte, végül, a ki a középiskolai záróvizsgát letette (május hó 16—28-ika között kitűzendő) egy vagy több napon — az alaplajstromba való felvétel végett — az összeíró bizottság előtt személyesen vagy meghatalmazott által is megjelenhetik. A Fiume városában és kerületében működő összeíró bizottság hirdetményében a magyar helyett az olasz nyelv bírása említendő meg. 5. §. A közhatóságok tartoznak az esküdtbirói képesség és kötelesség megítélésére szolgáló adatokat az esküdtbiróságokról szóló törvény végrehajtásánál közreműködő összes hatóságoknak sürgősen rendelkezésére bocsátani. 6. §. Az összeíró bizottság a 4. §-ban megjelölt adatok alapján mindazon egyéneket, kik az 1897: XXXIII. t.-c. 4. § a értelmében esküdtek lehetnek, betűrendben a B. alatti minta szerint készítendő alaplajstromba felveszi, kivéve azokat, akikre nézve kétségtelen, hogy az idézett t.-c. 5. és 6. §§. értelmében az esküdtbirói szolgálatból ki vannak zárva. Fel kell tehát venni az alaplajstromba azokat is, a kikre nézve a kizáró ok fenforgása kétséges; valamint azokat is, akik az esküdtbirói szolgálattól az 1897: XXXIII. t.-c. 7. és 19. §-ai értelmében csak később előterjesztendő kérelmükre menthetők fel. Mindazonáltal e körülmények az alap-lajstrom megfelelő rovatában röviden megemlitendők, p. o. a 10.rovatban: «1897: XXXIII. t.-c. 5. §. 1. pont*, vagy a 11. rovatban:* 1897: XXXIII. t.-c. 7. §. 2. pont*. 7. §. Az alaplajstromot — szükség esetén összefűzött és lapszámozott iveken — két példányban kell kiállítani. Az alaplajstromot az elnök és a jegyző írja alá (1897: XXXIII. t.-c. 9. §). 8. §. Az alaplajstrom összeállítása után, de minden esetre még május havában az összeíró bizottság elnöke, a helyi szokás szerint közhírré teszi, hogy az alaplajstromot a bizottság hivatalos helyiségében június hó 1-ső napjától kezdve 15 napon át bárki megtekintheti, és hogy akár alkalmas egyénnek kihagyása, akár nem alkalmasnak bejegyzése miatt e 15 nap alatt bárki felszólalhat, valamint hogy a felszólalásokra, melyek ama hivatalos helyiségben közszemlére lesznek kitéve, további 8 nap alatt bárki észrevételeket tehet. A felszólalásokat és az észrevételeket az összeíró bizottság elnökénél kell Írásban benyújtani vagy szóval előterjeszteni. A szóval előterjesztett felszólalást vagy észrevételt a C/, D/. és E/. alatti minták szerint felveendő jegyzőkönyvbe kell foglalni. 9. §• A községi biró az alaplajstromnak mindkét példányát, az esetleg beadott felszólalásokkal és észrevételekkel együtt, a községre nézve illetékes főszolgabíróhoz július hó 15-éig felterjeszti s egyúttal jelentésében megteszi a szükségesnek mutatkozó megjegyzéseket. (1897: XXXIII. t.-c. 11. §.) 10. §. A főszolgabiró vagy helyettese az alaplajstromokat átvizsgálja, a hiányosakat záros határidő alatt teljesítendő pótlás végett visszaküldi, ha pedig az alaplajstrom valamely községből július 15-éig be nem érkezett volna, a késedelmes községi bírót az alaplajstromnak záros határidő alatt leendő beküldésére felhívja. Ha a községi biró a felhívásnak nem tett eleget, arra a főszolgabiró 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal szoritja; s megfelelően intézkedik, hogy az alaplajstrom kellő időben elkészíttessék. A pénzbírság behajtása a jelen rendelet 22. §-a szerint történik. 11. §. Az alaplajstromok elkészítésének költségét az illető városok és községek viselik. 12. §. Legkésőbb szeptember hó 1-ső napjáig a főszolgabíró,^ polgármester és kerületi előljáró az alaplajstromnak egyik példányát a felszólalásokkal és észrevételekkel együtt, a főszolgabíró pedig a községi biró jelentéseit is annak a kir. törvényszéknek elnökéhez küldi be, melynél az esküdtbíróság szervezve van. Egyúttal felvilágosító nyilatkozatot tesz a felszólalásokban és észrevételekben felhozott oly adatokra is, melyeknek valódisága vagy valótlansága az iratokból ki nem tűnik. (1897: XXXIII. t.-c. 12. §•) S) 13. §• Ha késedelem esetén az 1897: XXXIII. t.-c. 13. §-a alapján valamely alaplajstromot az igazságügyminister állitat össze: az erre vonatkozó határidőket az igazságügyminister állapítja meg. B) Az esküdtek évi lajstromai. 14. §. Az 1897: XXXIII. t.-c. 14. §-a értelmében a felszólalások elbírálására és az évi lajstromok összeállítására hivatott bizottságba az illető törvényhatóságok bizottsága és Fiume városának és kerületének képviselő testülete lehetőleg már az év első felében, legkésőbben azonban oly időben, hogy október hó végéig a megválasztottak névjegyzékét az illetékes törvényszék elnökének megküldhessék, területük különböző részeiből oly bizalmi férfiakat választanak, kik lakóhelyük környékének esküdtképes férfiait leginkább ismerik. A bizalmi férfiak névjegyzékében lakóhelyüket is fel kell tüntetni. Az esküdtbirósági hatáskörrel felruházott törvényszék elnöke a bizottságba felváltva, lehetőleg azokat a bizalmi férfiakat hivja meg, a kik a szóban forgó alaplajstromba felvett esküdtekről legmegbízhatóbb felvilágosítást adhatnak. A törvényszék elnöke a bűnügyi átalányból a törvényszék székhelyén kívül lakó bizalmi férfiaknak, ha kérik, napidíjul legfölebb hat koronát, s útiköltségül I. osztályú hajózási, illetőleg II. osztályú vasúti dijat vagy tengelyen utazás esetében miriaméterenként öt koronát állapit meg; a törvényszék székhelyén kivül lakó közigazgatási főtiszlviselőknek pedig, kérelmökre, szabályszerű utazási illetményeiket utalványozza ki. (1897: XXXIII. t.-c. 18. §.) 15. §. A bizottság a felszólalás tárgyában hozott határozat tartalmát jegyzőkönyvbe veszi és annak alapján a lajstromokra záradékot vezet. (1897: XXXIII. t e. 14. §.) A záradékban előbb azokat kell az alaplajstromba való folytathatólagos bevezetéssel felsorolni, a kiknek felvételét a bizottság elhatározta; azután azokat kell megnevezni, a kik a lajstromból kihagyattak. Ez utóbbiak neve az alaplajstromban is áthúzandó, de ugy, hogy a név azért olvasható maradjon, egyúttal pedig a kihagyás oka a jegyzet-rovatban megemlítendő. A záradékot az elnök és a jegyző írják alá. 16. §. A kiválasztásnál szem előtt kell tartani az esküdtbirói hivatás nagy fontosságát s a törvény 15-ik §-ában foglaltak megtartása mellett általában ügyelni kell arra, hogy az esküdtek évi lajstromába lehetőleg azok vétessenek fel, a kik az esküdtbíróság székhelyén, közel vidékén, vagy bár távolabb, de oly helyen laknak, a honnan minden évszakban biztosan, gyorsan és nagyobb költség nélkül az esküdtbíróság székkelyére lehet jutni. A mennyiben az 1897: XXXIII. t.-c. 8. §-a alapján az igazságügyminister a mentességet felfüggesztette, az elmúlt évben szolgálatot teljesített esküdtek csak az elkerülhetetlenül szükséges számban és akkor is lehetőleg helyettes esküdti minőségben vétessenek az évi lajstomba. A főlajstromot az F), a helyettes lajstromot a G) minta szerint kell elkészíteni. Egyebekben eme lajstromok összeállítására, szétküldésére és helyesbítésére nézve az 1897. XXXIII. t.-c. 15. és 17. §-ai irányadók. 17. §. A kerületi előljáró, a polgármester és a községi biró a hozzájuk az 1897: XXXIII. t.-c. 17. §-a értelmében megküldött évi lajstromokba felvett esküdteknek elhalálozását, lakóhely változtatását és azokat a körülményeket, melyek következtében az illetők az íd. t.-c. 4., 5. és 6. §-ai szerint esküdtbirói szolgálatot nem teljesíthetnek, ez esküdtbirósági hatáskörrel felruházoti kir törvényszék elnökének estről-esetre haladéktalanul tudomására hozzák Az évi lajstromba felvett, de az esküdszéki szolgálattói mentes (1897: XXXIII. t,c. 7. §.) egyéneknek, ha mentességi jogukat érvényesíteni kívánják, ez iránt, az illető ülésszakok szolgálati lajstromaiba eszközlendő kisorsolás megkezdéséig az esküdtbíróság, hatáskörrel fölruházott kir. törvényszék elnökénél kérvényt ke l beadni. Ez a kérvény a kerületi elöljáró, a polgármester és a községi biro utján is beadható, vagy posta utján is elküldhető A kir. törvényszék elnökéhez a kisorsolás megkezdése után érkezett mentességi kérelem csak abban az esetben vehető figye^•'ixymT^i!1 * \Z e,mHtett ÍdÓ'P°nt után merült felM \ V ,7 §0'AZ llyen késöbben keletkezett mentesség, ok alapján a kérelem az esküdtbíróság elnökénél is beadható.