A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 38. szám - Lajstromrendszer

A JOG 267 A bejelentéseket és mentességi kérvényeket (1897. XXXIII. t.-c. 17. §.) a törvényszék elnöke köteles azonnal elintézni s a lajstromokat ennek megfelelőleg akképen helyesbíteni, hogy az év folyamán igénybe nem vehető esküdt nevét, olvashatóságának fentartása mellett álhuzza. A lajstrom-jegyzet rovatában a helyesbítés okát tel kell tüntetni. Azokat a bejelentéseket és kérvényeket, melyek a szolgálati lajstromra vonatkoznak és a szolgálati lajstromnak azesküdtbiróság elnökéhez történt áttétele u:án érkeztek, a törvényszék elnöke elintézés végett (1897: XXXUI. t.-c. 21. §.) haladéktalanul az esküdt bíróság elnökéhez teszi át. Az 1897: XXXIII. t.-c. 7. §-ának 9-dik pontján alapuló mentesség igénybe vétele iránt az idézett törvény 31. §-a és a jelen rendelet 20. §-a értelmében tett nyilatkozatot külön kérelem nélkül is figyelembe kell venni. (Folyt, köv.) Ausztria és külföld. A zürichi kanton uj ügyvédi törvénye. A zürichi kanton 1898. július 3-án hozott s népszavazaüal j elfogadott törvénye az ügyvédi képesítéssel, az ügyvédi dijak szabályozásával, s az ügyvédek fegyelmi hatóságával foglalkozik. Jelen törvény az 1S74-. december 2-iki törvény ellenkező intézkedései hatályon kivül helyezésével 1899. január 1-én lep életbe. A végrehajtására szükséges rendeletek a főtörvényszék részéről csupán a kantoni tanács hozzájárultával bocsáthatók ki. Ügyvédi tiszt gyakorlására a zürichi bíróságok előtt csupán csclekvésképes, feddhetetlen jellemű, jó hirnevü schweizi polgár s polgárnő engedhető, ha a főtörvényszék őket erre képesítette a kellőképpen kiállott vizsga alapján. Megjegyzendő, hogy férjes nők csak férjök beleegyezésével ügyvédeskedhetnek. A vizsgára jelentkezőnek ki kell mutatnia, hogy egy zürichi járásbíróságnál vagy tötörvényszéknél legalább is egy esztendeig birói, aktuáriusi, auditori, vagy helyettesi minőségben működött, a főtörvényszéknek lévén tentartva, hogy egyéb az előbb emiitettekkei egyenrangúnak elismert állásban eltöltött gyakorlati esztendő alapján más jelentkező kérelmének is helyet adjon illetve hogy egyes megkívántató előképzettséggel s elegendő gyakorlattal biró egyéneket a vizsgálat alól egészen vagy részben felmentsen. Azok, kik jelen törvény elfogadásakor legalább már két esztendeje a zürichi bíróságok mellett mint ügyvédek közmegelégedésre működnek, s a főtörvényszék felhívására tanulmányaikról elegendő hivatalos bizonylatot képesek felmutatni, a vizsgálat letétele alól mentesittetnek. Az egyévi gyakorlati működés kitöltöttnek vétetik, ha a jelentkező a törvény elfogadásakor legalább egy esztendő óta a zürichi bíróságoknál ügyvédi minőségben kielégítően működött. A vizsga szóbeli és Írásbeli vizsgálatból áll. Tárgyát az érvényben lévő zürichi és szövetségi jog képezi, s egy első- és másodfolyamodásu polgári per. A felügyeleti joggal a főtörvényszék ruháztatik fel: az ügyvédek ellen emelt panaszok itt biráltatnak el; a vétkesek esetleg rendbüntetések kiszabásával sújtatnak. A főtörvényszék állapítja meg az ügyvédi díjszabályzatot; a dijak az ügyvédi fáradsággal, polgári pereknél pedig a perértékkel is egyenes arányban állanak. Felülbírálás illetve ellenőrzés céljából ugy a felek, mint az ügyvédek a biróság elé terjeszthetik az ügyvédi költségek felszámítását. Beigazolt vagyonlalanságu felek védelmét a biróság pénztárából ily ügyek viteléért kiutaltatni szokott csekélyebb dijak fejében kötelesek az ügyvédek elvállalni. Az oly egyén, ki illetéktelenül ügyvédi gyakorlatot folytat, vagy bármiképpen, ha mindjárt külföldi lapok utján is, magát ügyvédnek adja ki, kihágás miatt 20—100, ismétlés esetében pedig 200 frankig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik. A képesítés megadása, nemkülönben annak visszavonása a főtörvényszék által a hivatalos közlönyben közzététetik. A visszavonásra okul szolgálhat a schweizi polgárjog, a jó hirnév vagy a cselekvési képesség elvesztése, mely esetekben az ügyvéd meghallgatásával a főtörvényszék van hivatva dönteni. Közli: Pázmándy Zoltán Kecskeméten. Külföldi judicatura. A cég használata nem tartozik azon vagyonjogok közé, melyekre a csődnyitás hatása kiterjed, és a melyeket a tömeggondnok a hitelezők kielégítése céljából értékesíthet. A közadós tehát a csődnyitás után is jogosítva van cégtörlési pereket vinni, azokban jogorvoslattal élni, ellenben a tömeggondnok ily joggal nem bir. (Felebbezési törvényszék Colmar) Egymagában véve azon körülmény, hog} egy már létező egyéni °cégbe valaki társul belép és a társasági szerződésben megállapíttatik, hogy a volt egyéni cég tartásai ezentúl a társaság tartozásait képezzék, nem állapítják még meg az uj társtagnak "egyetemleges felelősségét a volt egyéni cég hitelezőivel szemben. Szükséges az egyetemleges felelősség megállapíthatóságához vagy az hogy a passiváknak a társaság által való átvétele nyilvánosan közzététessék, vagy legalább is az, hogy ilyen tartalmú nyilatkozat a társaság cégének bejegyzése alkalmával bejelentessék, vagy pedig a volt egyéni cég hitelezői közül annyian értesíttessenek magánúton ezen körülményről, hogy az értesítettek számából következtetni lehessen a tartozásokat átvállaló társaság abbeli szándékát, hogy a hitelezőknek a passivák átvállalását tudtul akarja adni. (Drezdai országos főtörvényszék.) Ila a kereskedelmi meghatalmazott feljogosittatott váltók kifizetésére irányuló kötelezettség megállapítására, rendszerint még a meghatalmazás túllépése esetén is kötelezi a céget, mert a meghatalmazottal szerződő harmadik különös gyanuokok nélkül nem köteles a meghatalmazás terjedelmét vizsgálni. (Hamburgi felebbezési törvényszék.) A cseléd nem veszíti el a bérhez való igényét az által, hogy gazdájának a házasságon kivüli elhálást megengedi és később hozzá férjhez megy (Legfőbb Ítélőszék Bécs 4,987/98. sz. a. Az eset az, hogy a nő, ki házassága előtt férjének cselédje volt; tőle bérét soha meg nem kapta. — A férj halála után azután a házasságot megelőzött szolgálati idejére járó béréért férje hagya| tékát megperelte. Az eladó nem köteles bizonyítani, hogy a megrendelt áru a szállítás határnapján készen volt; elegendő, ha ő felajánlotta a megrendelt árunak a vételár lefizetése ellenében való átadását. (Legfőbb Ítélőszék Bécs 5,307/974. sz.) Ha a vasúton a feladó veszélyére feladott kisérő nélkül való élő állatszállítmányban kár esik, a kártérítés iránt perlő felperes tartozik a vasút vétkességét bizonyítani. (L. i. sz. Bécs 5,635/97. sz.) Az eladót csak akkor terheli a bizonyítási kötelezettség arra nézve, hogy az áru a feladáskor szerződésszerű volt, ha a vevő a rendelkezésre bocsátáskor az árunak a feladás idején létezett hiányait kifogásolja. (L. i. sz. Bécs 6,913/97. sz) Ha a kedvezményezett a biztositól örököse, akkor a biztosított összeg a biztosított halála folytán a biztosítási szerződés alapján illeti meg az örököst, minélfogva ezen összeg a hagyatékban nem leltározandó. (L. i. sz. Bécs 6,701/97. sz.) A végrendelet valódiságának vagy érvényének puszta tagadása nem képezhet indokot arra, hogy a végrendeleti örökös a törvényes örökösök ellen perre utasittassék. (L. i. sz. Bécs 6,660/97. sz.) Közli: dr Oláh Dezső, bpesti ügyvéd. Nyilt kérdések és feleletek. Házasságban született törvénytelen gyermek. (Kérdés.) P. Anna törvényes neje A. Andrásnak, de 5 év óta különélnek. P. Annának gyermeke született H. Kálmánnali egjüttélésöknek ideje alatt s minthogy H. Kálmán már a gyermek tartáshoz hozzájárulni nem akar, itéletileg kötelezhető-e, gyermektartás iránt perrel kényszerithető-e a gyermek tartására? És kényszerithető-e A. András, az anyakönyvi apa? Aliquis. Vegyesek. Helyreigazítás. H u b e r t Ottó kir. albiró urnák lapunk 37. számában közlött cikkében következő értelemzavaró hiba csúszott be. Ugyanis a 8-ik bekezdés utolsó soraiban tévesen a következők foglaltatnak: «s ebben az esetben F. nem csak visszahelyezési keresettel, hanem a szolgalomjog elismerésére irányuló keresettel (actio confessoria) is felléphet és bizonyára azzal is fog fellépni, mert ez részére több jogot biztosit, a menynyiben e keresettel a jogkérdések vitatása teljesen ki van zárva.* Helyesene mondat következőkép hangzik: «ebben az esetben F. nem csak visszahelyezési keresettel, hanem a szolgalomjog elismerésére irányuló keresettel (actió confessoria) is felléphet és bizonyára ezzel is fog fellépni, mert ez részére több jogot biztosit, a mennyiben e keresettel a jogkérdések is tisztázhatók, miga visszahelyezési pernél a jogkérdések vitatása teljesen ki van zár va.» Dr. Fittler Bálint kir. főügyészi helyettes visszaérkezett szabadságáról és átvette a budapesti ügyészség vezetését. A m. kir. Curia köréből. Az igazságügyminiszter Bubi a Ferenc budapesti kir. Ítélőtáblai birót a m. kir. Curiához kisegítő bírónak rendelte be. Dr. Dárdai Dezső kir. albiró, ki eddig az igazságügyminiszteriumba volt beosztva, tanácsjegyzőnek rendeltetett a Curiához, a hol a fiumei ügyek fordítását fogja végezni. A m. kir. Curiánál a felülvizsgálati ügyek annyira felszaporodtak, hogy legközelebb még egy felülvizsgálati tanácsot fognak alakítani. Most a Curián egy felülvizsgálati tanács működik, ez azonban már nem győzi a munkát és tekintettel arra, hogy a szünet alatt kétszáznál több darab érkezett fel, az elnök nagy