A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 37. szám - A törvényszéki és fogházi orvosok ügye

Tizenhetedik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 87. száin. Budape 8 szeptember 11. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ ICAZSi&OCT ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ögyvódek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 1 frt 60 kr. Fél « _ 8 « — « Egész « _ 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM; A törvényszéki és fogházi orvosok ügye. Irta : E i s e rt h István kir. ügyész. Lőcsén. — A büntetötörvénykönyv 408. §-ához. Irta: dr. Báttaszéki Lajos ügyvéd. Bpest. — Szolgalomszerüség a sommás visszahelyezésnél. Irta: Hubert Ottó, kir. albiró Huszton. — A kir. járásbiróságok. Irta. Dr. Schick Ferenc Sándor tvszéki albiró. Kalocsán. — belföld. (Igazságügyministeri rendeletek ) — Ausztria és Külföld. (A francia varrant-törvény. — Külföldi judicatui M. Közli: Dr. Oláh Dezső, bpesti ügyvéd.) -{Irodalom(A magyar alkotmány biztosítékai. Irta: M e 1 i o r i s z Béla, Rpcst. Ismerteti : dr. II o r v á t h János kir. alügyész, Rpest.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: — Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlüny»-ből. (Csődök — Pályázatok. A törvényszéki és fogházi orvosok ügyeírta: EISERTH ISTVÁN, lőcsei kir. ügyész. Sokan panaszkodnak. De van is rá okuk. A jogász, az orvos, a gazda, a napszámos stb. Valóban nehéz az élet ! Nem vállalkozhatunk az összes bajok megírására, hiszen nagy Isten, még ha tehetségünk is volna hozzá, ezzel soh'sem készülnénk el. már azért sem, mert alig irnók meg az egyik bajt, már is tapasztalnók, hogy ujabb bajok vannak keletkezőben. Kiszakítunk ennélfogva a sokból egy már régóta orvoslást követelő bajt s a törvényszéki és fogházi orvosok ügyével foglalkozunk. A munkásnép meg nem engedett eszközökhöz nyúlt s ily módon nagyobb bért. rövidebb munkaidőt s egyebeket követel ; az orvosok feljajdulnak ugyan a kormány mostoha bánásmódja miatt, d * kénytelen kelletlen tovább tűrnek. Nekünk legalább nincsen tudomásunk arról, hogy a kormány a törvényszéki és fogház orvosok jogos kívánságaival amúgy komolyan foglalkozott volna. A közelmúltban, az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával akadt egy az orvosok ügyét szivén hordó honatya. Dr. Major Ferenc országgyűlési képviselő, a ki kellő indokolással arra kérte az igazságügyi ministert : intézkednék az iránt, miszerint a törvényszéki orvosok az állásuk szervezteté-:e intentiójának megfelelöleg a törvényszékek által a vizsgálatok során tényleg igénybe is vétessenek. Hogy valóban hiven tolmácsolta a törvényszéki orvosok, illetve mondjuk általában az orvosok kívánságait a felszólaló országgyűlési képviselő, bizonyításra nem szorul ; felszólalása élénk vsszhangra talált dr. Fialowszky Béla nagybecskereki kir. törvényszéki orvosnak cikkében, melyet a ((Gyógyászata cimü orvostudományi közlönynek ez idei 12-ik s «A Büntető Jog Tára» ez évi 24-ik számában olvastunk és mely cikknek szerény, de jogos kívánságai minket is arra bírnak, hogy lapunkban ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Mindenekelőtt elismerjük, hogy az orvos az emberiség jótevője ; sokszor puszta megjelenése enyhíti a szenvedő beteg fájdalmait. - - Nincs nyugodt nappala, de igen gyakran éjjele sem. Sokszor saját élete veszélyeztetésével kezeli betegét. — És ezen fáradozás, ezen folytonos áldozatkész munkásság fejében, bizony általában véve aránytalanul silány a tiszteletdíj. Mi általánosságban beszélünk s nem szólunk a kivételekről. Igen. vannak kivételek, a kiknek a szerencse kedvez,de ezek a kivételek ellenérvül nem imponálhatnak senkinek. A Bécsben megjelenő «Aerztlicher Central Anzeiger» cimü szaklapban dr. Segél Ede rzeszów-i orvos kartársai fáradozását ekként jellemzi: «Hast ohne Rast, der Arbeit Lohn, leibhaftiger Hohn ist und bleibt die Oriflamme, unter welcher gemeinhin der praktische Arzt das hygienisch-prophyLapunk mai szám laktische, biologisch-mikroskopische. anatomisch-pathologische chemisch-pharmacologische Wissen atisschrotet. A;: orvos sem vasárnapi szünetet, sem hat vagy nyolc órai napi rendes munkaidőt nem követel. Ezt természetesen nem teheti, mert az emberiség ellensége: a ((baktériumok)) a vasárnapi szünetet nem respectálják. Es éppen ezért az orvos éjjel-nappal, hidegben és melegben, tudományának egy valóságos perpetuum mobilé-je marad ^ddig. inig orvosi tudományával saját magán sem bir többé segíteni s oda kerül a hol előbb-utóbb mindegyikünk örökre megpihen. No de nézzük csak ezek után, hogy miként állunk a törvényszéki orvosok s általában az orvosok díjazásával? — Ez bizony fukar egy tai'ffa. Az orvos, ki tudományával, tehetségeivel a közönség szolgálatára készen áll, kell hogy a bíróság felhívásának is eleget tegyen s adjon véleményt ott, a hol azt a bíróság tőle mint szakértőtől kívánja. Az életbe léptetendő bűnvádi perrendtartásunk is több szakaszban felsorolja az orvosszakértők kötelességeit, gondoskodik a szakértőknek szükség esetén eszközlendő bírságolásáról is, de megfelelő díjazásról eddig mitsem olvastunk. Nem csak büntetni tudni, de honorálni is kell a tudomány embereit. De emlékezzünk meg a régiekről. A törvényszéki orvosi működés nyomait már az ókorban találjuk, a nélkül azonban, hogy a törvényszéki orvostannak rendszeres alkalmazása törvények által lett volna megszabva ; ez jóval később következett be, de akkor is a törvényszéki orvosi működés inkább magántermészetű volt s csak később, midőn az állam vette kezébe az igazságszolgáltatást, vétetett az fel ennek segédeszközéül. A canoni jog a halált okozó testi sértéseknél már a «peritorum medicorum iudicium» döntését irta elő. Ill-ik Innocentius pápának egy decetuma (1299-ben) minden erőszakos halál esetében az orvosok véleményét beszerezni rendeli (ut peritorum judicio medicorum talis percussio assereratur non fuisse letalis). A régi népnek történetében itt-ott találunk a törvényszéki orvostanba vágó rendelkezéseket. Mózes könyveiben törvényszéki orvosi szempontból is figyelemre méltó intézkedéseket találunk, a hol a testi sértések, a szüzesség, sodornia és páderastia tárgyaltatnak. A görögöknél az orvosok leleteinek megerősítésére két tanúnak a vallomása is szükséges volt. A rómaiak Ítéleteiket igen sok esetben orvosi véleményre alapították. Július C a es a r-sebeinek megvizsgálásával például Antistius bízatott meg. Suli a idejében hozatott az úgynevezett 1 e x C o r n e 1 i a. A római birodalom bukása után a germán népeknél már olyan intézkedésekkel találkozunk, melyek a törvényszéki orvosi működést igazolják. Orvosi történészek s Mittermayer jogtanár is a carolinai és bambergi törvényekből oda concludálnak. hogy akkoron törvényszéki boncolások is eszközöltettek. Az inspectio cadaveris, investigatio et sectio vulnerum. A XVIII-ik század vége felé és a XlX-ik század elején az orvostörvényszéki boncvizsgálat már általánosan el lett fogadva. Nálunk Magyarországon már I. Lajos király idejében (1 .'KiO-ban) a nő nemzési képtelenségének s a férfi tehetetlenségének megállapításához szakértőket használtak. A Hármaskönyv, az 1745. évi XIV.. az 17f)l. évi XLI. valamint az 1807. évi XXI. az 1836. évi XV. törv. cikk a perekben igénybe veendő szakértőkről intézkedik. «Sed quandoque factum ita est comparatum. ut ad ejus indolem rite determinandum scientifica cognitione opus sit, a 12 oldalra terjed.