A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 37. szám - A törvényszéki és fogházi orvosok ügye

254 A JOG uti est homiidium, vulneratio. expositio infantis, si mors sit secuta. cusioc falsae monetae confectio falsorum instrumentorum, chartarum publicarum stbi hoc in casu judex artis peritus sensu 1751 : XLI. in consilium exhibere debet,» — mondja Wuchetich (Jnstit. jur. erimin.) Már az 1843-ik évi javaslatunk a törvényszéki orvosi működést részletesebben ölelte fel. így haladtunk máig. Háromszász egynéhány évvel ezelőtt a képzett orvosoknak gyér volta igen magasra becsültté tette az orvosi állást, de azokból az időkből az orvosok fizetésére nézve vajmi kevés adat áll rendelkezésünkre. A magyar orvosi rend történetében bizonyítva találjuk, hogy a brassói városi orvosnak évi fizetése 960 frtra. Laurentius doctoré 1,440 frtra, Squarcialupusé 5.000 frtra, Ferdinánd király orvosáé pedig 12 000 frtra rúgott. Ha ehhez hozzá veszszük a szabad praxist, a külön díjazásokat s a fejedelmi orvosoknál a dotatiokat, oly állapotokat látunk, melyekkel mai orvosaink is megelégednének. Ilyen aranyos volt az orvosok helyzete 1530 — 1000-ban Aranyosnak mondom azért, mert A c s ád y J. (Közgazdasági állapotaink a XVI.—XVII. században) szerint 1522— 1530. közt az akkori egy magyar forint megfelelt 15 mai forintnak, 1530—1545. közt 12-nek, 1546—1600 közt pedig 1( l-nek. Tempóra mutantur. Az élet mindinkább drágább, nehezebb a megélhetés, sőt a propheta szavai évről évre az adóknál is beteljesülnek, a mennyiben előbb alacsonyak lévén mindinkább felemeltetnek, az orvosszakértők dijai azonban nem csak hogy nem emelkedtek, de ellenkezőleg kisebbedtek. Tény, hogy az 1874. évi 7,626./I. M. sz. a. kiadott rendeletet megelőző időben a törvényszéki orvosnak boncolásért 10, az orvosi vélemény készítéséért 5 irtot s ha a vizsgálat rothadt hullán eszközöltetett, ezen felül még 5 frtot s igy összesen 20 frtot szabott meg honoráriumként a biró. Ma ugyanazért a törvényszéki orvos lelkiismeretesen bélyegezett nyugtájára maximum 10 frtot kap. Tehát 10 írttal kevesebbet. Ha igy haladunk 25 év múlva érdembe hozott ilyen honoráriuma 5 frtra olvad majd le. Pedig a hullaboncolás, eltekintve a boncoló orvosszakértők véleményének rendkívüli fontosságától - - pláne ha rothadt hullán eszközöltetik, oly nehéz s veszélyes functió, melyet 20 frttal is csak silányan díjaztak. De ne feledkezzünk meg a vidéki boncolásokról. Egész más az, ha a budapesti orvosszakértők boncteremben kellő apparátussal működhetnek; másként van az a vidéken. Vidéken a boncoló orvosok gyakran minden segítség nélkül, mert hiszen még a vonakodó szegény cigányt sem kényszerithetni erre, magok vetkőztetik s fáradságos boncolás után, magok be is varrják a hullát. Nedves, piszkos, léghuzamos helyen, vizén, sáron gázolva, a temetőben felállított, deszkából összetákolt szük «hullaház»nak csúfolt helyiségben végzik nehéz munkájukat. A rendeletileg szépen lerajzolt boncasztalt, a vidéki boncoló orvosoknak — ha csak a boncolást valamely nagyobb városban nem teljesitik - - többnyire nélkülözniök kell ; jó a két székre elhelyezett deszka is. Ezt mind látni s tapasztalni kell; - valóban a türelmes papír sok rendeletet bír el. mely tényleg a papíron maradt csak, az életben azonban, a nélkül, hogy az osztó igazságnak ártalmára válnék — absolute nem effectualható. Kétségtelen, hogy az orvosszakértői dijak mi arányban sem állanak a teljesített munkával, ennek az állapotnak a megváltoztatása s a díjtételeknek a munka érdeméhez képest való kiszabása igazán kívánatos. Az általunk perhorrescált tariffa nemcsak hogy igen alacsony, de egyes tételei absolute nem állanak egymással arányban. Már magában véve azon megkülönböztetés, hogy könnyű testi séités vizsgálatáért a szakértő dija 1 frttól 2 frtig, ellenben a súlyos testi sértés vizsgálati dija 2 frttól 5 frtig van meghatározva, minden elfogadható indokot nélkülöz ; mert hisz gyakran a könnyű testi sértés felől kiállítandó lelet, melyben egy csomó véraláfutást, bőrhorzsolást, daganatot stbi. hely, fekvés, alak és terjedelem szerint már azért is kell nagy pontossággal leirni, hogy azokat mind egybevetve a sérülés könnyű voltát szakértőileg indokolni lehessen, sokkal nagyob fáradságot okoz, mint például az egyszerű lábtörésnél a súlyos testi sértés constatálása. Az orvosra nézve a teljesített munkát tekintve, rendszerint teljesen mindegy, sulyos-e az általa vizsgált testi sértés vagy könnyű ; csak a díjazás lesz az egyik esetben igen csekély, a másikban pedig — még csekélyebb. De mi rátió van abban, hogy egy csecsemő boncolásáéit egy egy orvosnak csak 4 frt 20 krt szab meg az ósdi tarifa. A még fejletlen s többnyire a szervi állapotok behatóbb vizsgálatát követelő csecsemő hulla boncolása bizonyára nagyobb gonddal eszközlendő. mint a nem csecsemő hulláé. Nem tudjuk felfogni annak a magyarázatát sem. a melyet a végtárgyalási tarifa — transfiguratiói mutatnak. A végtárgyaláshoz meghívott törvényszéki orvos működési dija egy napra 5 frt, fél napra 3 frt, minden következő fél napra azonban már csak 2 frt jár, tehát minél hosszabb ideig lesz igénybe véve. annál kevesebbet kap. Ez a kevésnél is kevesebb. Az állami hivatalnokok által kiutazásaik alkalmával évek óta dívott fél mérsékelt napidíj az orvosszakértőkre nézve ma is fennáll, kilométerpénzük is csak 15 kr. Ez legalább is nem méltányos, mert az orvosszakértőnek nem lévén rendes fizetése, okvetlenül teljes napidíjban és az állami hivatalnokokkal egyenlő kilométerpénzben volna részesítendő, annál is inkább, mert az állam az orvosnak azt, a mit egy fél napon át otthon vészit, rendszerint még a teljes napidíjjal sem tériti meg. Az 1897-ben napvilágot látott 53,629/897. I M. számú rendelet, mely a kir. járásbirósági fogházakban letartóztatottaknál egyes orvosi teendőket végző orvosok díjazását szabályozza, már valamivel, de nem sokkal jobb; a régi elavult állapotoknak valamivel javított kiadása ez. Az igazságügyi minister ur, talán magoknak az orvosoknak valószínűleg azon emberbaráti mozgalmát respectálva, mely szerint ezek a tüdőbetegek részére sanatoriumot állítanak fel a tüdőgümökór elleni védekezés céljából ezen évben egy rendeletet bocsátott ki, melyben a járásbirósági fogházba beutalt minden letartóztatottat orvosilag megvizsgáltatni rendeli. Ezen igazságügyi ministeri rendelet szigorú betartása csak üdvös hatású lehet; igaz. hogy ezek az orvosi vizsgálások noha maga a tariffa igen alacsony, évenkint legalább 70.000 frttal szaporítani fogják az igazságügyi budget kiadását, no de ezen összeg, ha ennek fejében, kivált a fogházainkban romboló tüdőgümökór ellen csak némi eredményei is védekezhetni, alig numeráihat, mert hiszen egy apalóért is nem kisebb összegeket adunk ki. Arra, hogy a tüdőgümőkórt megállapítani akaró orvos igen gyakran górcső vizsgálatra van utalva, az orvos urak mint szakértők felelhetnek majd illetékesen, annak constatálására azonban, hogy egy ilyen górcsövi vizí-gálatnak 50, illetve 20krral való honorálása, valóságos satyra, mi is competensek vagyunk. Elég ebből ennyi. Egy cikk szűk keretén belől elég ennyit kimutatni s az objectiv bíráló kell. hogy igazat adjon nekünk, a midőn azt állítjuk, hogy a törvényszéki és fogház orvosok helyzete keserves. A többi hatósági orvosok bajaival nem szándékunk most itt foglalkozni, de hogy egy járási vagy körorvosnak nálunk milyen a helyzete, könnyű eltalálni. — Mi ismerjük a vidéki állapotokat s megvagyunk róla győződve, hogy járási és körorvosaink igazat adnak nekünk akkor, hogy ha kimondjuk, miszerint ezek helyzete a lehetőleg legrosszabb s anyagi dotatiojuk mi arányban sem áll az általuk kifejtett áldásos és felette fárasztó működésükkel. De térjünk csak vissza a mi törvényszéki, illetve fogházorvosainkhoz. Az 1894. évi 16.379. számú s a törvényszéki orvosi vizsgálatok rendszeritése és szabályozása tárgyában kiadott igazságügyi ministeri rendelet kimondja, hogy 1895. évi május hó 1-ső napjától kezdve törvényszéki orvosul, valamint országos fegyintézethez, kerületi börtönhöz, kir. ügyészségi vagy kir. járásbirósági fogházhoz orvosul csak az nevezhető ki, a ki a törvényszéki orvosi vizsgálatot sikerrel letette. A bírói és rendőri hullavizsgálat körül követendő eljárás iránt kiadott utasítás pedig az orvosbirói boncvizsgálatokhoz lehetőleg mindenkor a törvényszéki orvosokat kívánja alkalmaztatni. Ez utóbbi többnyire írott malaszt s mondhatni, hogy a törvényszéki orvos igen sok helyen csak nagy ritkán vétetik igénybe. Itt nem szabad takarékoskodni. Ha a kormány az összes orvosi tudományok doctorától még a törvényszéki orvosi vizsgát is megköveteli, jogos az a kívánság is, hogy az ilyen orvosokat megillető működési kör megfelelő díjazás mellett kellően biztosittassék. Rendes évi fizetéssel, mint akármely más állami tisztviselőt, kellene a törvényszéki és fogház orvosokat alkalmazni s ekkor tőlük többet is lehetne követelni