A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 36. szám - A btkv. 408. §.-ához - A végrehajtási törvény 93. §-ához

144 A JOG hamisítás büntette miatt továbbrai szabadlábon hagyásuk mellett vád alá helyeztetnek. Indokok: A 22. nsz. a. mellékelt sommás kereset szerint K. T. budapesti magánzó egy 1896. január 1-én kelt és 1897. április 1-én lejárt 250 frtos váltó alapján sommás végzést eszközölt ki L. M. budapesti lakos ellen. Az alperesi kifogások folytán folyamatba tett váltóperben ez a sommás végzés hatályon kivül helyeztetett. A váltóper és a bünvizsgálat adatai alapján az látszik megállapíthatónak, hogy ezt a 250 frtos váltót még 1896-ban irta alá L. M. mint elfogadó, hogy azon F. J. a maga részére pénzt szerezhessen. A kelet és lejárattal el nem látott váltót, melyet F. J. kibocsátói minó'ségben irt alá, még 1890-ben átadta F. J. az akkor még vagyonos F. V.-nak, ki azt le is számitolta. A megállapodáshoz 4-havi lejárat után pedig F. J. kifizette a váltót, azt kétfelé is szakította, a váltó azonban ily elszakított állapotban ismeretlen okból F. V. kezei közt maradt. Az időközben teljesen elszegényedett F. V. a kettészakított váltót összeragasztotta s azt 1896. jan. 1. kelettel és 1896 ápril 1. lejárattal látta el, hogy azonban a váltót a vagyonos L. M. ellenében értékesíthesse s váltóbirtokosi minőségét igazolhassa, a váltót mint kibocsátó és forgató aláirta, az eredetileg kibocsátóként szerepelt F. J.-ból elfogadót csinált s a váltót üres forgatmány alapján neje H. T. neve alatt érvényesítette. Az is bizonyíthatónak látszik, hogy a váltóperben felperesként szerepelt H. T. tudomással bírt arról, miszerint férje hamisította meg a váltó tartalmát s ö ezen tudatban használta a férje által hamisított okiratot, mert ez a terhelt a váltóperben eltagadta, hogy neje F. V.-nak és ugy tüntette fel a dolgot, hogy 6' nem F.-nál, hanem külön a Dohány-utca 10. sz. a lakik, az is tudta, hogy férje a régi összetépett váltót összeragasztotta és jogellenesen töltötte ki. Ezen tényállás alapján F. V. a btkv. 404.§-ába ütközó', nejét pedig a btkv. 405. §-ába ütköző és a 400. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás büntette miatt vád alá kellett helyezni. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. tábla a kir. tszék végzését megváltoztatja és a terheltek ellen megindított eljárást megszünteti. Indokok: Jóllehet az eljárás adataival bizonyíthatónak látszik, hogy F. J. a bűnjeles váltóösszeget F. V.-nak már évekkel ezelőtt kifizette és jóllehet bizonyíthatónak látszik az is, hogy F. V. abból a célból, hogy a már kifizetett váltóösszeget L. M. elfogadó ellen újból érvényesíthesse, a váltót megállapodás ellenére töltötte ki s igy azt meghamisította és jóllehet végre arra is van elegendő bizonyító adat, hogy F. V.-né sz. H. T. a férje által hamisított váltót, ezen minőségét tudva, használta fel akkor, a mikor annak alapján L. M.-t perelte; a terheltek ellen magánokirathamisitás büntette miatt megindított eljárást meg kellett szüntetni; mert a meghamisított váltó nem volt alkalmas annak a jognak, illetve követelésnek bizonyítására, melyet a terheltek annak alapján L. M. ellen érvényesíteni megkisérlettek. A bpesti kir. keresk. s váltótörvényszéknek 22,208/97. sz. a. s a bpesti kir. Ítélőtáblának 1,271/97. sz. a. hozott Ítéleteiből ugyanis kitűnik, hogy a F. V. terhelt által a bűnjeles váltóra megállapodás ellenére rávezetett változtatások, illetve az, hogy a váltót F. J. eredeti kibocsátó neve felett kibocsátóként utólag aláirta és mint ilyen üres forgatmánynyal is ellátta, nem volt alkalmas bizonyíték F. V.-né terhelt váltótulajdonosi minőségének bizonyítására és pedig azért nem, mert a váltó F. J. kibocsátó forgatmányával ellátva nincs. Minthogy pedig a magánokirathamisitás bűntettének tényálladékához megkívántatik, hogy a hamisítás oly lényeges körülményre vonatkozzék, a mely ha valónak fogadtatnék el, a meghamisított okirat alapján érvényesíteni kivánt követelés bizonyítására alkalmas bizonyítékot képezzen s minthogy ez a jelen esetben fenn nem forog, az eljárás meg volt szüntetendő. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy F. V. vádlott beismeri, hogy F. J. neve fölé, mely a váltó szövege szerint csak kibocsátói aláirás lehetett, saját kibocsátói aláirását tette a váltóra és ezt üres forgatmánynyal látta el; tekintve, hogy bizonyíthatónak látszik, miszerint a cselekvés célja az volt, hogy lehetővé tétessék L. M. elfogadónak egy harmadik személy általi beperlése, vagyis annak bizonyítása, hogy L. M. e harmadikkal jogviszonyban áll, a mi a valóságnak nem felel meg és a mely eljárás által a V. T. 92. §-a szerint L. M. bizonyos kifogásoktól fosztatott meg; tekintve, hogy a váltó kibocsátása és forgatása általában alkalmas módja a fent jelzett cél elérésének, az a körülmény pedig, hogy a polgári bíróság felismervén vádlottak dolusát, a keresetet elutasította és igy a cél tényleg nem éretett el, a büntetőjogi felelősséget nem szünteti meg; tekintve, hogy az elsőbiróság végzésében foglalt, e részben itt is elfogadott indokolás szerint F. V.-né bűnössége is bizonyíthatónak mutatkozik: mindezen okokból a kir. tábla végzése megváltoztatik és a végleges minősités fentartása mellett az elsőbirói végzés hagyatik helyben (1898. június 27. 4,147/98. B.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Pénzbüntetésnek közmunkára való átváltoztatását ministeri rendelettel vagy törvényhatósági szabályrendelettel megállapítani nem lehet. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 50,074. sz. határozata.) Hazai cég és hazai 7nunkások között kötött szerződésből származó követelések a cég illetékes hazai hatósága által birálandók el akkor is, ha a munkások külföldi területen alkalmaztatnak munkára. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 54,081. sz. határozata.) Sertésvészgyanus, vagy a kór fertőzésének gyanújában álló állatok állatorvosi szakvélemény alapján közfogyasztásra bocsáthatók. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 980. számú határozata.) A jogvégzettség (absolutorium) csak arra ad jogot, hogy az illető, a törvényes minősités egy év alatt megszerze t?re köteleztetés mellett szolgabiróvá vagy közigazgatási gyakornokká kineveztessék vagy megválasztassék, ezen kedvezménye a törvénynek azonban a megyei aljegyzői állások betöltésénél igénybe nem vehető. Ezek csak teljes minősités birtokában jelölhetők ki és választhatók meg. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 51530. sz. határozata.) Kihágásban marasztalt kiskorú miatt pénzbüntetésért a szülök szavatossággal nem tartoznak. (A m. kir. belügym'nister 1897. évi 4,227. sz. határozata.) Azon kéjnő, a ki 12 éven aluli gyermeket arra kér, hogy az utcán haladó férfiakat megszólítva, őket kéjelgés végett lakására vezesse, nem mint felbujtó, hanem részes gyanánt büntetendő. Ezen cselekmény a kéjnö eltolonczolására elég indokul szolgálhat. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 1160. számú határozata.) Borhamisítási kihágási ügyekben az eljáró hatóságok az állandó borvizsgáló szakértő bizottság véleményét elfogadni kötelesek és azt szakszerű szempontból kifogásolni nem jogosultak. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 1020. számú határozata.) A körorvosi fizetés bármikor, tehát a körorvosi állás megüresedése nélkül is emelhető. A főispán a fórvényhatóság bármely határozatának, - - tehát a kórorvosi fizetést megállapitó közgyűlési határozatnak is — ministeri felülvizsgálat végett felterjesztését elrendelheti, ha azt törvénybe, vagy ministeri rendeletbe ütközőnek vagy az állam érdekeire sérelmesnek véli. (A m. kir. belügyministernek 1898. éri 50.151 sz. határozata.) PA L LA & PÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPE6TE Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Wolf József e.Temesvár u.o.tszék,bej.nov.7,felsz.nov.2-;. csb. dr. Rosenfeld Béla. tmgg. dr. Szenes Emil. — Horn József e. Jolsva, rimaszombati tszék, bej. okt. 31, félsz. nov. 21, csb. Kovács Géza, tmgg. Czibur Imre. — Friedlander Jakab e. Lúgos u. o. tszék bej. szept. 30, félsz. okt. 31, csb. Havas Antal, tmgg. dr. Dobrin György! — Sárkevics Ida e. Abrudbánya. gyulafehérvári tszék. bej. okt. 31, félsz. nov. 25, csb. Havas Antal. tmgg. dr. Dobrin György. — Gogolák Mátyás e. Borosjenő, aradi tszék, bej. okt 2, félsz. okt. 25 csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. Fejér György. — Zipser Ignác e. Krompach, lőcsei tszék, bej. szept. 3, félsz. oki. 25, csb. Puta Mátyás, tmgg. dr. Nagy Árpád. — Kovardányi Balázs e. Vajdahunyad dévai tszék. bej. okt. 24, félsz. nov. 26, csb. dr. Pajor Kálmán, tmgg. dr. Hosszú Sándor. — Burghardt János e. Losonc, b.-gyarmati tszék, bej. szept. 25, félsz, okt. 11, csb. Köröm László, tmgg Rachler Ferenc. Pályázatok : A sz.-németi tszéknél aljegyzői áll. szept. 11 • — A szabadkai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. szept. 11. - A váczi kir. jbiróságnál albiro. all. szept. 11. - A beregszászi tszéknél aljegyző1 ÍV^Pt,*1- - Az aPatini jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 11. A lőcse. kir. jbiróságnál jbir ói áll. szept. 11. - A nagyatádi jbiróságnal jegy zoi ill aljegyzői áll. szept. 12.- A székesfehérvári jbiróságnál albirói all. szept. 12. - A kaposvári tszéknél jegyzői l \tgyZÓA áH- 12 - Az oklándl jbiróságnál albirói áll. ATahll" tA ^zoJ]nok;. tszéknél 2 aljegyzői áll. szept. 13.fjí dk l tszéknél aljegyzői áll. szept. 14. - A fehértemplomi S,Zéí"J1 a J/ g 7 IV Sf U - A kézdivásárhelyi tszéknél b i r ó i a»- szept. 14 - A temesvári ^tszé]cnél_a 1 p i r ói áll szept 15