A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 36. szám - A btkv. 408. §.-ához - A végrehajtási törvény 93. §-ához

252 A JOG fizetés 2,400 forint, fellépti dij 2,400 forint, ruhapénz 1,600 forint, lakpénz 1,600 frt, rendkívüli évi ruhapénz 1,750 írt, összesen 12,750 frt. Tekintve, hogy végreht. szenvedettnek a végreh. törvény 54. §-a értelmében csak a fizetése személyes (működései) és kárpótdijainak csak egy harmada, továbbá a lakpénz csak lakbér lejében foglalható le és szolgálat után járó más illetményei éppen nem foglalhatók le s mert a nemzeti színháznak átirata szerint részletezett járandóságból a jelzett törvényszakasz értelmében a kereseti követelésre alperesnek csak évi fizetése és dija, utóbbi mint működési dij volt a törv. korlátok között lefoglalható, ennek folytán a kiküldöttnek az eljárását a többi járandóságokra nézve hatályon kivül kellett helyezni. Felperesnek felhozott azon érve, hogy a kereseti követelése a végreh. szenvedettnek szállított színházi ruhák vételárából származott, figyelembe azért nem volt vehető, mert az idézett törvényszakasz tiltó intézkedésével szemben a követelés jogcíme a letiltásnál közömbös. — A budapesti kir. ítélőtábla az elsó'biróság végzését helybenhagyta, mert a végreh. törv. 51. §-ának m) pontja és az 54. § nak végsó' sorai egybevetésébó'l, kétségtelenül megállapítható, hogy a színművésznőnek ruhapénze törvényszerűen végrehajtási foglalás alá nem vehető. 1898. augusztus 19. 5,312.) Hatáskör megállapítása oly hagyatéki ügyben, melyben a gyámhatóság a tárgyalást az 1894: XVI. t.-c. hatályba lépte előtt el nem rendelte. A magyar kir. minislerium néhai N. Márton hagyatéki ügyében a jászberényi kir. járásbíróság és Jászberépy város árvaszéke között felmerült hatásköri összeütközés esetét lh98. évi június hó 15. napján tartott tanácsában az 1869. évi IV. t.-c. 25. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következőleg határozott: Az eljárás folytatása ezen ügyben a bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: N. Márton hagyatéka ügyében a jászberényi kir. járásbíróság 1895. évi október hó 28-án 7,504/95. p. szám alatt hozott végzésével a bíróság által folyamatba tett örökösödési eljárást beszüntette s tekintettel arra, hogy ezen ügyben kiskorú örökösök is vannak érdekelve, az iratokat további intézkedés végett Jászberény város árvaszékéhez átküldötte. Jászberény város árvaszéke, mely az ügyet 1896. évi május hó 30-án vette elintézés alá, tekintettel arra, hogy ezen hagyatéki ügyben az 1891: XVI. t.-c. életbeléptetése előtt a kir. járásbíróság járt el és tekintettel arra, hogy az 1894: XVI. t.-c. életbeléptetése óta az árvaszék hagyatéki eljárás íolyamatba tételére jogosítva nincs: 189íi. évi május hó 30-án 4,219/1895. szám alatt kelt határozatában magát az eljárásra illetéktelennek nyilvánította ki s az iratokat további eljárás végett a kir. járásbírósághoz visszaküldötte. A já-szberényi kir. járásbíróság 1896. évi június hó 11 én 5,0b/. szám alatt kelt végzésével az iratokat azzal küldötle vis :za az árvaszéknek, hogy miután a 7,501'1895. p. számú végzése az 1894: XVI. t.-c. életbelépte előtt kelt, a hagyatéki tárgyalás újból leendő megindítására, az 1877: XX. t.-c. 233. §-a értelmében a gyámhatóság illetékes. Ezekhez képest a jászberényi kir. járásbíróság és Jászberény város árvaszéke között hatásköri összeütközés merült fel. Az eljárás folytatását a kir. bíróság hatáskörébe kellett utalni, mert a gyámhatóság néhai N. Márton hagyatékának tárgyalását az 1894: XVI. t.-c. hatályba lépte előtt el nem rendelte, és mert az 1894: XVI. t.-c. életbeléptetése és az átmeneti intézkedésektárgyában 43,195/1895. I. M. szám alatt kiadott rendelet 7. §-a értelmében az oly hagyatéki ügyekben, a melyekben az 1894: XVI. t.-c. hatályba lépte előtt a gyámhatóság a hagyatéki tárgyalást még nem rendelte el, az eljárás folytatása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik, végül, mert az a körülmény, hogy a gyámhatóság a hagyaték tárgyalását az 1894: XVI. t.-c. hatályba lépte előtt elrendelhette volna, a hivatkozott rendelet 7. §-ában foglalt világos rendelkezéssel szemben nem vehető alapul arra, hogy az eljárás folytatása a gyámhatóság hatáskörébe utaltassék. (13,718/1898. I. M. sz.) Hatáskör megállapítása, a cséplőgép alól félvékányi lóherének jogtalan elvitele miatt indított ügyben. A kir. ministerium a Cs. Antal csekei lakos ellen a cséplőgép alól elvett félvékányi lóherének jogtalan eltulajdonítása miatt folyamatba tett ügyben a fehérgyarmati kir. járásbíróság és Szatmár vármegye fehérgyarmati járásúnak főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet 1898. évi június hó 8. napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: A ministertanács jelen ügyben az eljárást a kir. bíróság hatáskörébe tartozónak mondja ki. Indokok: A fehérgyarmati kir. járásbíróságnál tett feljelentés szerint panaszos 1897. évi október hó 27-én Cseke község határán a mezőn lóherét csépeltetett s ezen alkalommal a gép mellett munkásként szolgálatot teljesítő Cs. Antal csekei lakos a gép alul mintegy félvékányi, illetve 12 kilónyi lóherét elvett és azt jogtalanul eltulajdonítván, panaszosnak 4 frt 20 krnyi kárt okozott. Ez a cselekmény — tekintettel arra, hogy jelen esetben a termelő területről elszállított és erőmüvileg feldolgozott gazdasági terményről van szó, mely nem «mezőről», hanem mezőn lévő cséplőgép alul lopatott el; tekintettel továbbá arra, hogy a szóban forgó esetben nem merültek fel olyan körülmények, melyeknél fogva a lopás, a dolog értékére való tekintet nélkül, a B. T. K. szerint büntettnak volna minősítendő, a B. T. K. 333. §-ában meghatározott és a 334. §. értelmében vétséget képező lopás ism ir/eivel birni látszik, melynek elbírálása az 1880: XXXVI.II t.-c. 39. és 40. §-ai értelmében a kir. bíróság hatáskörébe van utalva. (31,833/1898. I. M. sz.) A telekkönyv pótlásának forrásául még a betétszerkesztési munkálat, illetve a szerkesztés tárgyát képezett vonatkozó betéttervek is szolgálhatnak A kir. igazságügyminister .egy adott eset alkalmából kijelentette, hogy az 1880: XLVI. t.-c. 1. §-ának pontja értelmében a telekkönyvek pótlásának forrásául az 1880. évi június hó 26-áról kelt 18,058. számul. M. rendelet 3. §-ában 1—5 alatt felsoroltakon felül — ha az illető községben betétszerkesztés volt — még a betétszerkesztési munkálat, illetve a szerkesztés tárgyát képezett vonatkozó betéttervek is szolgálhatnak. (40,399/1898. I. M. sz.) Jogtalan elsajátítás vagy tulajdon elleni kihágás? A budapesti kir. Ítélőtábla 1898. évi január hó 18-án 12,297/1898. B. szám alatt hozott végzésében: «A magánosok birtokában levő vadászterületen található vad mindaddig, a mig azon a területen van, eme terület birtokosának tulajdonát képezi. Ebből következik, hogy vádlottnak az a cselekménye, miszerint idegen vadászterületen talált nyulat eltulajdonitási szándékkal birtokba vett, nem aBtk. 367., hanem a Kbtk. 126-ik 8. §-a ütköző cselekményt képez* stb. Párbaj elnök: és ügyész között. Közölve volt, hogy R. Gergely, a nagy-kikindai törvényszék elnöke és ifj. M. József volt nagykikindai ügyész párbajt vívtak. Ezen ügyben a szegedi kir. törvényszék vádlottakat tizenöt napi államfogházra Ítélte. Az ítéletben a felek megnyugodtak. M. kir. ügyész nemsokára jelentkezett a szegedi fogházban és büntetését leülte, R. törvényszéki elnök azonban a büntetés elengedése végett kegyelmi kérvényt adott be. Ennek a sorsa a napokban dőlt el és pedig az elnökre kedvezőtlenül, mert a kegyelmi kérvényt elutasították és így a törvényszéki elnöknek is ülni kell. Posta- es távirdai alkalmazott ellen sértő nyilatkozat(A m. kir. minisztertanácsnak 1898 május hóll-én hozott határozatai A m. kir. minisztérium K. A. m i lakos ellen hivatalos eljárásban levő posta- és távirdatiszt megsértése miatt folyamatba tett ügyben a m—i kir. járásbíróság és M. város rendőrkapitány, sága között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván következőleg határozott: A minisztertanács a jelen ügyben az eljárást a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak mondja ki Indokok: A m—i m. kir. postahivatal által tett feljelentés szerint K. A. m—i lakos, midőn kérelmére a szolgálatot teljesítő posta- és távirda-segédtisztjelölt azonnal nem állított ki dijnyugtát az előzőleg feladott táviratról, a pár percnyi késedelem feletti neheztelésének a következő szavakkal adott kifejezést: «Ez már mégis csak disznóság, hogy egy sz . . táviratért ennyi sokáig kell várni.- Minthogy ezen nyilatkozat sértő, de nem egyúttal meggyalázó jellegű: jelen esetben csak a Kbtk. 46. §-ának alkalmazása foroghat szóban. Tekintve másrészt, hogy az 1880. évi XXXVII. t.-c. 41. §-ának 2. pontja értelmében az emiitett kihágások, ha azok közigazgatási hatóság, hivatalnok vagy közeg ellen követtetnek el, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartoznak: a jelen ügy elbírálását annál inkább kellett a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalni, mert a posta- és távirdahivatalok az állami igazgatás egyik ágát képező teendőket végezvén, az azoknál alkalmazott tisztviselők — bírósági gyakorlatunknak több izben kifejezett felfogása szerint — «közhivatalnokoknak», még pedig — tekintettel arra, hogy a Btk. 164. §-a értelmében «közigazgatási hatóság* elnevezése alatt: a bíróságok kivételével, minden állami, törvényhatósági és községi hatóság értendő — «közigazgatási hivatalnokoknak* tekintendők. (1840/98. B. M. kih. sz. a.) Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket elő fizető inkn, eh díjtalanul szolgáltat/uh. Az ide vonatkozó levelezést tévedéseh kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Arad dr. N. Zs. Horváth. — Bécsi bizt. társ. 1,008/88. sz. ü. n. e. — Pintér. — Führer 1,954/98. sz. ü. n. e. — Brassó E. D. Sona Janka Joun. - Copony M. érk. 4.213/98. sz. a. n. e. eld. Illés Károly. — Gödöllő dr. R. S. Adler Mária és tsai. — Adler Antal és neje érk. 4,547/98. sz. a. n. e. eld. Németh. Gyakorlott ügyvédjelölt vidéki ügyvédi irodában f. hó 15-től, esetleg f. évi szeptember i-töl kezdődöleg alkalmazást nyerhet. Cim a kiadóhivatalban. ^—2 Dr. Glatz Lajos somorjai kir. közjegyző irodájában gyakorlott helyettes vagy jelölt azonnal alkalmazást nyerhet. 1—3 Dr. Issekutz Győző ügyvéd irodájában, Erzsébetvároson ügyvédjelölt azonnal alkalmazást talál. Fizetés havi 60 frt. Kiküldetéseknél 3 frt illetőleg 5 frt napid i j. Román és németnyelv ismerete előnyös. Ajánlatok Erzsébetváros (Kis Küküllö megye.) cimzendök. x 3 Kossá Dezső siklósi ügyvéd irodájában gyakorlott ügyvédjelölt — ki esetleg iroda vezetésre is képes — alkalmazást nyerhet. Fizetése alkalmazhatóságához mérten havi 50 frtól 100 frtig. Gyakorlati képesség és fizetési igény megjelölésével ellátott ajánlatok közvetlen hozzá küldendők. Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Dr. STILLER MÓR lakik V.. Rudolf-rakpart 3. f-AlLAS I-ÉSZVÉNYTARSASÁO NYOMDÍJA BUDAPESTEN