A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 36. szám - A btkv. 408. §.-ához - A végrehajtási törvény 93. §-ához

A JOG 251 alapon perelj a tárgyalási határnapot elmulasztja stb. s igaza dacára pervesztes lesz : sa végrehajtató, noha csak 80 frt fedezetet talált, egész követelését megkapja, a mi pedig aligha volt a törvényhozó szándékában s a jog és méltányossággal aligha volna összegyeztethető. E mellett pediga gyakorlatban sokszor komplikálódik az eset. Gondoljunk arra az előfordulható esetre, hogy a 80 frt becsertékü ingót nem egy egyén igényli egészben, hanem abból A.) 10 trt, B.) 20 frt és C.) 20 frt érték iránt inditanak külön-külön igénykeresetet. Ha most már a törvény olyatén értelmezését fogadnók el, hogy az igénylő mindig a nagyobb összeget tartozik letenni, a felvetett esetben mindhárom igénylőnek külön-külön az egész 1;">0 irtot letétbe kellene helyeznie s vájjon mi célja, mi értelme s micsoda rendeltetése volna ezen a követelés 3-szoros összegű letétének? A grammatikai magyarázatra vonatkozólag pedig csak azt óhajtom megjegyezni, hogy az «ez» szócska nem visszamutató, hanem csak egyszerűen mutató névmás ; s igy nem okvetlenül kell és lehet csak mindig a megelőző, hanem az utánna következő, vagyis általa bevezetett fogalomra is vonatkoztatni. Összefüggésben van e kérdés különben a btk. 359. §-ával is. s illetve adott esetben az e §-ba ütköző cselekménynek bünteUé vagy vétséggé minősítésével... Ugyan pedig a 150 frt követelés fedezetére lefoglalt 80 frt becsértékü ingó elsikkasztóját ki akarná a sikkasztás bűntettében mondani bűnösnek csak azért, mert a követelés 150 frtot tett ; s viszont, ha a 80 frt követelés behajtása czéljából lefoglalt 150 frt becsértékü ingót a vhtást szenvedő eladja : a sikkasztás bűntettében válna bűnössé? Hiszen a végrehajtatótól a lefoglalt ingók becsértékre való tekintet nélkül csak a követelés összegét, a 80 forintot sikkasztotta el. Belföld. A törvénykezési szünet vége. A kir. kúrián és a budapesti kir. ítélőtáblán véget ért a törvénykezési szünet. Az egyes tanácsok már összültek tanácskozásra s rendes szokás szerint végezték dolgaikat. Szabó Miklós a kúria elnöke m. hó 30-án áttvette a Curia vezetését Czorda Bódog másodelnöktől, a ki most folytatja szabadságát. A kir. ítélőtábla vezetését a betegen fekvő Vértessy Sándortól Sárkány József másodelnök vette át. A kir. ítélőtáblán Sárkány József elnöklésével összesülést tartottak a tábla tanácsai. Az alelnök üdvözölte a szabadságukról visszatért bírákat s azután elhatározta indítványára a teljes ülés, hogy Vértessy Sándort, a tábla elnökét ért baleset fölött általánosan érzett őszinte részvétét Sárkány József alelnök, a beteg elnöknél tolmácsolja. A teljes ülés további tárgya volt a szüneti tanácsok működésére vonatkozó elnöki jelentés, melyből kiemeljük a következő adatokat: A szüneti tanács részére kiosztatott összesen 193 ügydarab, a szünet alatt érkezett 788 ügydarab, elintézendő ügydarab volt tehát összesen 981. Ebből elintézett a szüneti tanács 70i-et, a hátralék tehát 261 ügydarab. 1897. évről maradt 2618 elintézetlen darab. Ez évben beérkezett összesen 19,661 ügydarab, elintézésre várt tehát összesen 22,179 ügydarab. Ebből elintéztek ez év augusztus hó 28-ig, ülésben 10,588-at, ülésen kívül 7062 darabot. A hátralék igy összesen 4529 darab. Nyilt kérdések és feleletek. A telekkönyvi jogból. (Kérdés.) X. községben az annak határát szelő folyó egy egész dűlőt elmosott, ugy hogy maga a folyó jelenleg a volt dülő helyén folyván, a dűlőnek nyoma sincs. A községben jelenleg az átalakítási munkálatok folyván, az a kérdés merül fel, hogy mi történjék most a folyó által elmosott részletekkel.- Egyszerűen megjegyeztessék-e a foganatosításnál, hogy ezen és ezen részlet V. folyó által elmosatván, az itt bejegyeztetik, vagy pedig meghagyandók-e a részletek az illető tkvekben s van-e valami különös eljárás ezekre nézve előírva. Megjegyeztetik, hogy az elmosott dülő a kataszterből már kihagyatott. Felkéretnek az illető szakközegek, hogy feleleteiket ezen lap hasábjain közölni szíveskedjenek. Aliquis. Vegyesek. Vértessy Sándor, a budapesti kir. Táblának köztiszteletben és szeretetben álló elnöke betegen fekszik a vöröskereszt egylet budai kórházában. Örömmel jelenthetjük, hogy .mlyos baja — lábtörés — már javulófélben van és igy már néhány het múlva hivatalát ép egészségben újra el fogja foglalhatni. Megható a részvét, mely mindenünnen az agg elnök iránt nyilvánul; a ki csak módját teheti: miniszter, biró, ügyvéd, a közélet minden nevezetessége és egyszerű tiszviselői, sőt magánemberek is felkeresik a budai kórházat, hogy személyes meggyőződést szerezzenek a rokonszenves beteg hogyléte felől. A ki oly gondos és szeretetteljes ápolásban részesül mint Vértessy ur, a kinek oldala mellett odaadó kedves neje virraszt, — az felépülésének teljes garantiáját bírja. Szivünkből kívánjuk, hogy Ő excellentiáját aktív szerepében a Tábla élén mielőbb újból láthassuk. Hatásköri összeütközés A m. kir Minisztérium a «I)ordrecht életbiztosító társaság magyarországi fiókja* czégnek W. Alajos gyulai lakós ellen 19 frt 59 kr és járulékai iránt folyamatba tett ügyében a budapesti V. ker. kir. járásbíróság és a budapesti V. ker. elöljáróság, mint kisebb polgári peres ügyekben eljáró biróság között felmerült hatásköri összeütközési esetet az 1898. évi Június 22. napján tartott tanácsában az 1869: IV. t.-c. 25. §. alapján vizsgálat alá vévén, következőleg határozott; Jelen ügyben az eljárás a kir biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A «Dordrecht életbiztosító társaság magyarországi fiókja* budapesti bej. czég a budapesti V ker. elöljáróságnál, mint kisebb polgári peres ügyekben eljáró bíróságnál keresetet indított W. Alajos gyulai lakos ellen 19 frt 59 kr. biztosítási díjrészlet és járuléka iránt. Ezt a keresetet az elöljáróság az 1897. évi decz. 23-án 3197. V. kkb. szám alatt hozott végzésével az 1877: XXII. t.-c. 11. §-ának utolsó és a 12. § első bekezdésére hivatkozva, hatásköréből elutasította. Felperes ennek folytán keresetét a budapesti V. ker. kir. járásbíróságnak nyújtotta be, mely azonban azt az 1898. évi január 8-án 1512 sz. a. hozott, s jogerőre emelkedett végzéssel hatáskör hiányából szintén visszautasította abból az okból, mert a 20 frton aluli biztosítási díj megfizetésére irányuló keresetek a kir. Curia 60 sz. polgárjogi döntvénye értelmében a községi bíróságok hatáskörébe tartoznak s mert az 1897:XXII. t.-c. 41 §-a értelmében a kir. járásbíróság felfogása szerint a rendes biróság azt az ügyet, melyet a községi biróság, mint hatáskörébe nem tartozót elutasított, csak is akkor nincs jogosítva visszautasítani, ha a községi biróság előzetes tárgyalás alapján mondotta ki, hogy az ügy nem tartozik a kisebb polgári peres eljárás alá, a mi azonban a jelen esetben nem forog fenn. A kir. járásbíróság a jelen ügyben ekként hatásköri összeütközés esetét látván fölmerülni, az iratokat a hatásköri kérdés eldöntése végett, az 1881. évi L1X. t.-c. 7. §-ára hivatkozva, a kir. Curiához terjesztette fel, mely azonban a feníorgó hatásköri kérdés elbírálásába nem bocsátkozott, hanem az iratokat megfelelő intézkedés végett az igazságügy niniszteriumhoz tette át. Minthogy a jelen ügyben a kir. biróság és a közigazgatási hatóság között merült fel a hatásköri összeütközés, ezt az ügyet az 1869: IV. t.-c. 25. §. alapján a m. kir. minisztertanács vonta vizsgálat alá s az eljárásra a kir. biróság hatáskörét állapította meg a következő okokból: A kir. Curia 60. sz. polgárjogi döntvényében kimondotta ugyan, hogy a 20 frtot meg nem haladó biztosítási díj megfizetésére irányuló kereset az 1877: XXVII. t.-cikkben szabályozott községi bíráskodás körébe tartozik s ez okból a községi biróság a szóban forgó ügyet az 1877: XXII. t.-c. 11. §-ának utolsó és 12. §-ának első bekezdésére való hivatkozással nem lett volna jogosítva hatásköréből elutasítani: mindaz által a járásbíróságnak nem volt joga ebben az ügyben az eljárást magától elhárítani, mert az 1877: XXII. t.-c. 41. §-a, mely az id. t.-c. 17. §-a szerint a községi biróság eló'üi eljárásban is alkalmazandó, akként rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a községi biróság az előtte folyamatba tett eljárást megszünteti abból az okból, mert a kereset nézete szerint nem tartozik a kisebb polg. peres ügyekben való eljárás alá, felperes keresetét a rendes biróság előtt feltétlenül megindíthatja s a rendes biróság ezt az ügyet azon ok miatt, hogy az a kisebb polgári eljárás alá tartozik, el nem utasíthatja. Ezen nem változtat azj a körülmény, hogy a községi biróság ebben az esetben nem az ügy tárgyalása után szüntette meg az eljárást, hanem az 1877: XXII. t.-c. 29. §-ának második bekezdésében jelzett módon tárgyalás kitűzése nélkül visszautasító végzést hozott; — mert a hatáskör hiányából való visszautasítás, az eljárásnak hatáskör hiányából való megszüntetésével azonos eredményre vezetett,s minthogy az 1877: XXII. t.-c. 41. §-a utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésnek a célja nyilván abban áll, hogy a szóbanforgó kisebb polgári peres ügyekben a községi biróság és a szélesebb hatáskörrel biró rendes biróság között felmerülhető hatásköri összeütközének elkerültessenek, az 1877: XXII. t.-c. 41. §-ában megállapított szabály alapgondolatának megfelelően önként érthetőleg akkor is alkalmazandó, ha a községi biróság előzetes tárgyalás nélkül mondotta ki, hogy az ügy nem tartozik hatósága alá. Tekintettel tehát arra, hogy a szóbanforgó ügyben az eljárásra mint rendes biróság az 1893: XVIII. t.-c. 2. §. értelmében a kir. járásbíróság van hivatva, ennélfogva az eljárásra a kir. biróság hatáskörét kellett megállapítani. Lefoglalható-e a színésznő ruhapénze? A—i és társa 5,487 frt és jár. iránt vezetett végrehajtást M. E. a nemzeti színház tagja ellen, lefoglalván a művésznőnek fizetésén kívül, még a nemzeti színháztól járó ruhapénzét, lakpénzét és rendkívüli ruhapénzét is. Ez ellen a művésznő előterjesztéssel élt és az V. ker. kir. járásbíróság az előterjesztésnek helyt adott és a végrehajtást megsemmisítette, indokul azt hozván fel, hogy a nemzeti színház átirata szerint, a művésznőnek járandóságai a következők: évi