A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 34. szám - Épület visszabocsátása. Jogeset az 1893. évi XVIII. t.-c. 1. §-ának 1. pontjához

Tizenhetedik évfolyam. 34. szám. Budapest, 1898 augusztus 21, Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSJbiÜCT ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE, Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr. Fél « _ 8 « — « Egész « _ 6 « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Épület visszabocsátása. Irta: Kovács Béla, kir. járásbiró, Karánsebes. — belföld. (A tiszai ag. hilv. ev. egyházkerület eperjesi ősi kollégiumának jogakadémiája) Irodalom. (Nemzetközi jogsegély. Irta : dr. Benyovits Lajos, kir. albiró Bpest.) — Vegyesek — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA: Utijegyzetek az államtan és culturpolitika köréből. Iita: S c h \v a r c z Gyula, egyet, tanár, Bpest. MELLEKLET: — Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök — Pályázatok.) Épület visszabocsátása. ( Jogeset az 1893. évi XVIII. t.-c. 1. §-ának 1) pontja hoz.) Irta : KOVÁCS BÉLA karánsebesi kir. járásbiró. Az 1893. évi XVIII. t.-c. l-ső §-ának 1. pontja sommás eljárás alá és a kir. járásbíróságok haráskörébe utasítja a bérleti viszonyon kívül átbocsátott épület visszabocsátása iránti kereseteket is, a törvényhozó szóról szóra következő rendelkezésével : «a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartoznak : bérleti, vagy haszonbérleti viszonyon kívül, határozott időtartamra, felmondásra, vagy visszavonásig használatul átbocsátott épületek, épületrészek, vagy egyéb ingatlanok visszabocsátása iránt, a használati időtartam lejárta, felmondás vagy visszavonás alapján indított keresetek, mely keresetek felett hozott ítélet azonban a peres felek közötti dologi jogviszonyt el nem dönti.» A törvény hozatalát megelőzőleg a képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése e részben a következőket tartalmazza. «A birtok hathatós érvényesítése céljából csak azon mód kínálkozik, a melynek igénybevételével a törvényes birtokállapot helyreállítása mielőbb várható ;» s tovább: «Ezen perben az döntendő el: vájjon a használati időtartam lejárt-e vagy nem - A lejárat megállapítása is azonban csak akkor foghat helyt, ha a használat időtartama határozott volt, ha felmondáshoz, vagy visszavonáshoz köttetett. A kereset célja: a vitás időtartam megállapítása által a birtokviszonyt rendezni. Ezen tul a bírói Ítélet épp oly kevéssé terjed, mint az, mely a sommás visszahelyezési perben hozatik. Látni való, hogy az épület, épületrész, vagy egyéb ingatlanság bérleti, vagy haszonbérleti viszonyon kívüli visszabocsájtása iránti perek akként vannak perjogunk rendszerébe beillesztve, mint a sommás visszahelyezések s céljok is ugyanaz, mint az utóbbiaké, azaz a birtokállapot megvédése a tulajdonjog kérdésének érintése nélkül. A megbeszélésünk tárgyát képező jogeset a következő : Karánsebesen gör. kel. román temető szabályozására és szépítésére több mint 10 évvel ezelőtt egy női egylet alakult s több mint 10 év óta tényleg működik, ámbár koimányhatóságilag jóváhagyva és a bemutatási záradékkal ellátva eddigelé nem lett. Az egylet elnöke a mult évi november 1-én S. M.-mel Írásbeli szerződést kötött, az egylet nevében S. M.-et a temető őrzésével megbízta s egyszersmind neki az egylet által épített temetői házat meghatározatlan időre használatul átengedte. Az említett szerződés mindkét szerződő fél által teljesíttetett, S. M. munkabérét az egylet elnökétől átvette és erről nyugtát is adott. Időközben, a folyó év elején, az egylet S. M.-nek a szerződéses viszonyt magán uton felmondta, a felmondást S. M. elfogadta, ennek érvénytelenítése iránt semmiféle lépést sem tett, a felmondási idő beálltával azonban a emetői épületből ki nem ment s azt az egyletnek visszabocsátani megtagadta. Az ennek folytán az egylet által folyamatba tett perben az I. bíróság alperest kötelezte, hogy a kérdéses temetői épületet felperesnek visszabocsássa. Az I. bíróság indokai a következők : «Alperes a kereset elutasítását kéri azért, mert a felperesi egylet felett a helybeli g. kel. egyházközség választmánya"" TÁRCA. Utijegyzetek az államtan és culturpolitika köréből. A cJog» eredeti tárcája. Irta : SCHVARCZ GYULA, budapesti m. kir. tud. egyetemi ny. r. tanár. (Vége.) Vessünk hát egy pillantást Bornhak müvére. Bornhak, miként előszavában mondja, nem bölcsészeti alapon akarja fölépíteni a maga rendszerét, de összehasonlító jogtörténelmi alapon, melyet azonban ő ((geschichtlich-rechtsvergleichender Standpunkt»-nak nevez; ezen összehasonlító hallgat, valószínűleg azért, nehogy könnyű szerrel ráismerjen valaki azokra, a miket tőlem kölcsönzött, a nélkül, hogy e müvemre hivatkoznék. Bornhak az államformák tanával rendszeresen nem is foglalkozik : beszél alkalomadtán Staatsformról és Bundesstaatról, a nélkül, hogy a könyvében valahol is megmondaná, hogy mit kelljen érteni Staatsform alatt. Bornhak a «mo narchische Souverainitát» államának fejezete alatt tárgyalja l az absolut monarchiát, és 2. az alkotmányos monarchiát — «die konstitutionelle Monarchie» —, a mely alatt azonban csakis a Róbert von Mohi által dualistikus-nak nevezett német pl. porosz alkotmányos monarchiát akarja értetni, ellentétben a parlamentáris monarchiával, a melyet ő — Bornhak — csakis a II. nagy rovatban a népsouverainitás államának :— «der Staat der Volkssouverainitát» — gyűjtő fogalmi körében iogtörténelmi alapon fölépített rendszere azonban nem az J thelyez, Bornhak a népsouverainitás államainak összes létezett vagy létező államokból vont tanulságokat foglalja kategóriájába helyezi bele 1. a respublicát. 2. a parlamentáris monarchiát es 6. a demokratikus tyrannist. Elköveti pedig ezen osztályozást a nélkül, hogy forma szerinti meghatározást I adna a demokratiáról, aristokratiáról, plutokratiáról, sőt a magában, hanem csak azokat a tanulságokat, a melyek az európai cultura jelenlegi államaiból menthetők ; később azután madj kiterjeszti az ő rendszerét egyéb államokra is. Mindjárt az előszó után azon müvek jegyzékét közli, a melyekre hivatkozik. Hát bizony nem valami nagy választék ez. Nem fordulnak elő benne sem Hippolyte Passy, Parié u, Dareste. Boutmy, Borgeaud, Esmein, sem Bryce, Diccey, Greene, Bagehot, Stubbs, Sidgwick, sem Pálma, Pierantoni, sem Fricker, Schafflé, Holst müvei. G n e i s t n a k éppin a legfontosabb müveit nem emliti föl; az «E!emente der Politika cimü müvemről pedig bölcsen köztársaságról meg a monachiáról, - - ugy hogy Bornhak e művének tanulmányozója egyáltalán sohasem tudja meg, hogy Bornhak mit akar voltaképen a «demokratia» alatt érteni. Bornhak különben dacára annak, hogy általában véve tiszta, világos előadása által tűnik ki, mint már mondám, első sorban egyéb általános államtani német compendiumok fölött: itt-ott mégis homályossá lesz egész az éithetetlenségig, l.ülöLapunk mai száma H oldalra terjed.