A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 33. szám - Törvénykezési javaslat - A végrehajtási törvény 93. §-ához

132 A JOG A lajstromozott védjegyhez alakra és szinre hasonló vignetta alkalmazása magában véve, megegyező tartalom nélkül nem képez védjegybitorlást. A budapesti kir. büntető járásbíróság (1898. január 28-án. 3,638. sz. a.) K. Samu (borkereskedő') bűnös az 1895. évi 41. t.-c. 8. és 9. §§-aiba ütköző védjegybitorlás kihágásában és ezért a kbtk. 22. § alapján 10 napi elzárásra átváltoztatandó 200 korona pénzbüntetésre Ítéltetik stb. W. Henrik ellen a további bűnvádi eljárás megszüntettik stb. Indokok: A védjegytörvény oltalom alá helyezi mindazon jelvényeket (vignettákat,) melyek a kereskedelmi forgalomban áruknak egymástól való megkülönböztetésére szolgáltnak 11890: II. t.-c. 1. §.) Ezen oltalomból kifolyólag a törvény büntetéssel sújtja azt, a ki másnak kizárólagos használati jogát képező védjegygyei jogtalanul ellátott hasonnemü, árut, ezt tudva, forgalomba hoz, árul vagy ily védjegygycl utánoz. Az 1895: 41. t.-c. 9. §. szerint ugyanígy sujtatik az, a ki belföldi termelő iparos vagy kereskedő nevével, cégével, címerével vagy üzletének elnevezésével jogtalanul megjelölt árukat ezt tudva forgalomba hoz vagy árul. Panaszos <m. kir. orsz. mintapince* bpesti bej. cég a becsatolt hiteles bizonyítvány szerint az általa forgalomba hozott borok védjegyét — a zöldszinü — cégévél ellátott papírszalagot már 1884. évben a budapesti keresk. és iparkamaránál belajstromoztatta oly megjegyzéssel, hogy a védjegy a palackok nyakán címlapul szolgál és azóta a borospalackok nyakán haránt alkalmazott zöldszinü vignettái által panaszos cég árui a fogyasztó közönség előtt ismeretessé lettek. Ezen jellegző vignetták kizárólagos használata tehát boros üvegekre, a törvény értelmében az országos mintapincét illeti. Vádlott «mintabor» raktárában, a mint ezt a bíróság a helyszíni szemle alkalmával constatálta, nagymennyiségű eladásra szánt boros üvegeket tartott, melyek nyakán hasonló zöld papírszalag volt és így az áru eredése iránti megtévesztésre nagyon ;1 almásak voltak. Bár a jelzés szövege különbözik a belajstromozott védjegy szövegétől, a bíróság objective mégis megállapította a bitorlást, mert a törvény szelleme és intentiója az, hogy a megtévesztő hatás a közönséges — esetleg olvasni nem tudó vevővel is elkerültessék, már pedig a jelen esetben a kérdéses üvegek tabenyomása azon képzeletet ébresztheti, mintha azok a panaszos cég raktárából kerültek volna ki. Hogy K. Samunak direct célja volt árui tekintetében az összetévesztési lehető séget előidézni, mutatja, hogy az általa használt vignettákon a szövegbe önkényesen bevette: «a m. kir. kereskedelmi minisztérium 1893. évi 33. törvénycikke értelmében* szavakat, nyilván azon szándékkal, mintha ő is a kormány aegise alatt adná el borait; de bizonyítja ama szándékát az általa beismert körülmény, hogy neki kellett «valamit» tenni, hogy a közönség bizalmát visszanyerje, mert ép akkortájt denunciálás folytán a rendőrség nála zkutatást tartott, borai állítólagos meghamisítása miatt. Hogy pedig vádlott K. Samu tudatosan követte el a jogellenes cselekményt, az ügy természetéből, de abból is következik, hogy ő mint szakember nagyon jól ismeri a mintapince védjegyét. Azon védekezése, hogy vádlott K. Alajos nyomdásznál kékszínű vignettát rendelt s ő mégis zöldszinüt szállított, bírói figyelembe nem jöhet, mert eltekintve attól, hogy nevezett nyomdász ezen védekezést határozottan nem igazolta, a lényeges és ügydöntő kérdés nem az, hogy vádlott miféle vignettát rendelt a nyomdásznál, hanem az a lényeges, miféle vignettát alkalmazott boros üvegein stb. W. Henrik ellen a további eljárás meg volt szüntetendő, mert K. Samu volt az ő teljhatalmú helyettese és megbízottja és be lett igazolva a nyomdász által, hogy csak is K. Samu tette a megrendelést, \V. Henrik pedig nem is lakik Budapesten stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1898. március 15. 1,827. sz. a.) az első biróság Ítéletét részben megváltoztatja, K. Samu vádlottat az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti stb. ugyanazon Ítéletnek VV. Henrikre vonatkozó részét helybenhagyja. Indokok: Az 1895: 41. t.-c. 8. §. értelmében a védjegybitorlás kihágását az követi el, a ki másnak kizárólagos használati jogát képező védjegygyei jogtalanul ellátott árut, ezt tudva, forgalomba hoz vagy árul, továbbá az, a ki valamely védjegyet ily célból utánoz. Ezt panaszlottak panaszos cég kárára nem követték el. Panaszos cég lajstromozott védjegye ugyanis felülről aranyszegélyű hosszas zöldpapir szalagon, baloldalról aranykörben Magyarország címerét és e felett a szent koronát aranyozva tünteti fel, szövege pedig magyar, német, francia és angol nyelven, apró nyomárban ezeket a szavakat tartalmazza: *m. kir. országos központi mintapince Budapesten. E védjegy meghamisítása bünfenyitó eljárást von maga után. A panaszoltak által használt cimszalag.szintén zöld papíron van ugyan kiállítva, a panaszos cég védjegyéből azonban mást nem tartalmaz, mint az «M» betűt, sőt a királyi szó jelzésére panaszos cég által használt «K» betűt sem igy használja, hanem az említett szót így jelzi «K J R» egyebekben teljes különböző, a mennyiben a védjegy szövegéből egyetlen egy szót sem tartalmaz következő szövegében: «A m. kir. kereskedelemügyi minisztérium 1893. évi XXIII. törvénycikke értelmében borunk származásáért és valódiságáért kezességet vállalunk,* mely szöveg csakis magyarul van alkalmazva, de nem németül, sem franciául sem angolul, továbbá a mennyiben sem aranyozott szegélye nincs, Magyarország cimerét és a szent koronát nem ábrázolja, szóval a két papir között más hasonlatosság nincs, mint a hosszúkás alak és a zöld szín. A törvényből azonban nem magyarázható ki az, hogy senkinek sem szabad borára hosszúkás zöldszinü papirt használni, ha valakinek védjegye ily papíron van kiállítva. A panaszos tehát törvényes alappal nem bir án, K. Samu panaszlottat fel kellett menteni stb. A m. kir. Curia. (1898. május 17.4,517. sz. a.) Minthogy a felterjesztett bűnjeles és eredeti üvegek megszemléléséből a kir. Curia is a felől győződött meg, hogy a belajstromozott védjegyek a hamisított jegyektől annyira eltérők, hogy védjegybitorlás tényálladéka tárgyilag meg nem állapitható, az pedig, hogy panaszlott cég a közönség hiszékenységének kizsákmányolására alkalmas és saját üzletének megbízhatóságát hirdető feliratokat illeszt saját áruira, üzleti soliditás szempontjából kifogásolható ugyan.de önmagában nem képez büntetendő cselekményt: a kir. Ítélőtábla ítélete ezen, valamint az abban felhozott indokokból helybenhagyatik. A m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának elvi jelentőségű határozatai. Az elhalt titsztviselö jogutódától az előleges havi részletekben kiszolgáltatott és jogosultan felvett fizetés vissza nem követelhető. A tórlesztetlen maradt jizetési előleg a tisztviselőnek saját személyes tartozása lévén, halála esetén egyedül az ö hagyatékából hajtható be. Az ily fizetés nem terhelheti az özvegynek járó temetkezési negyedet, a mely rendszerint sem bir ói, sem közigazgatási foglalás tárgya nem lehet. (A m. kir. közigazgatási biróság közig, osztályának 1898. évi 695. sz. határozata.) Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a k'órközgyámt és a községi bírói állások egy személyben egyesülhetnek-e vagy sem? — a közigazgatási biróság hatáskörébe nem tartozik. (A m. kir. közigazgatási biróság közig, osztályának 1898. évi 252. sz. határozata.) Árvaszék által jóváhagyott adásvevési szerződést az árvaszék köteles illetékkiszabás végett bejelenteni. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1897. évi 8,631. sz. a. kelt. határozata.) Ha a férj az elhunyt ?ieje tulajdonát képező fél házat az adósságok kifizetésének feltétele alatt, s nem gyermekei érdekében veszi át: vételi illetéket köteles fizetni. (1897. évi 9,265. sz. a.) A volt pénzügyi közigazgatási biróság által elbírált ügyekben ujrafelvételnek helye nincs. (1897. évi 9,699. sz. a.) I zletmegszünés cimén támasztott adóleirási kérelem elsőfokban való elbírálása : a kir. pénzügyigazgatóságok hatáskörébe tartozik. (1897. évi 10,140. sz. a.) Mezőőrök javadalmazására az érdekelt birtokosokra kirovandó közteher az általánosan kötelező pótadok fejében egyezmény Heg megállapított átalányösszeggel lerovottnak nem tekinthető. (A m. kir. közigazgatási biróság közig, osztályának 1897. évi 1,364. sz. határozata.) Nyugdíjbiztosítási szerződések után, az illeték az évi szolgáltatás háromszoros összegétől jár. (1897. évi 15,425. sz. a.) Ha valamely jogügylet illetékkiszabás végetti bejelentése a kir. adóhivatal téves információja miatt marad el: bírságot kivetni nem lehet. (1897. évi 16,855. sz. a.) Törvényhatósági legtöbb adot fizetők névjegyzékének összeállítása alkalmával az igazoló választmány előtti jelentkezés kötelezettsége csupán az adó kétszeres beszámítására nézve áll fen, ellenben az 1886. évi XXII. t.-c. 26. §-ábau meghatározott egyéb kedvezményekre az emiitett jelentkezési kötelezettség nem vonatkozik. (A m. kir. közigazgatási biróság közig, osztályának 1897. évi 1,875. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Náni Ödön e. Gyulafehérvár. Gyulafehérvári tvszék, bej. nov. 5., félsz. dec. 1., csb. Geraszim János, tmg. Regőd József. — Witt László e. Berettyó Újfalu. Nagyváradi tvszék. bej. aug. 30., félsz, szept. 27, csb. Geleta Géza, tmg. Habokay József. — Stern László e. Paks. Szegsznrdi kir. tvszék bej. szept. 2(5., félsz. okt. 10., csb. dr. Sonnevvand r-ngyes, tmg. dr. Hoffmann János. — Otmarich Józsefe. Fiume Fiumei tvszék. bej. szept. 7., félsz. okt. 4., csb. Lucich Kelemen, tmg. Barcsics Erazmus. - Zaharia Popovits Sohn. e. Mehadia. Karánsebesi tvszék bej. szept. 10., félsz. okt. 10. csb. dr. Riger Aladár, tmg. Obitz Gyula. Bereczky Lajos e. Szeged, szegedi tvszék, bej. okt. 4., félsz. okt. 29 , csb. dr. tenér Tamás, tmg. dr. Végmann Ferenc. Pályázatok : A kassai tvszéknél a 1 je g y z ö i áll. aug 22. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN