A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 33. szám - Törvénykezési javaslat - A végrehajtási törvény 93. §-ához

Tizenhetedik évfolyam. Szerkesztőség: szám. Budap e st, 1898 augusztus 14. V.. Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: \'., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AP AZ IGAZSifíOGT ÉRDEÍHNEK KÉPVISELETÉREA MAGYAR ÖGTfíW, BÍRÓI, ÜGYÉSZ! ÉS KÖZJECYZÓI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ._ 1 frt 60 kr. Fél « _ 8 • — « Egész • 8 « — • Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalv/i nynyal küldendők. TARTALOM : Törvénykezési javaslat. Irta : dr. W a gner Albert, ügyvéd, Beszterce. - A végrehajtási törxény 98. §-ához 1. Irta. Göldner Károly, kii. tvszéki biró, Brassó. 11: Irta. dr. M a r k o v i t s Elemér, Szatmártt. — Irodalom. (A magyar államgazdaság I. füzet. Irta : dr. Bar t ha Béla jogtanár. Del )recen. — Curiai és táblai értesítések. Hirdetések. TÁRCA: Utijegyzetek az államtan és culturpolitika Schwarz Gyula, egyet, tanár, Bpest. MELLEKLET: — Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök — Pályázatok.) tankönyve. Vegyesekköréből. Irta Törvénykezési javaslat. Irta : Dr. WAGNER ALBERT ügyvéd Beszterce. A magyar magánjogi kódex megalkotásánál követendő irányelvek megállapítása céljából a m. kir. igazságügyminister utáltai a bíróságokhoz intézett és ezek tagjait a hozzászólásra felhívó körrendelet tanúságot tesz arról, hogy a törvény lehetőleg tökéletes codificálása végett a széles ország minden helyéről beérkező és használhatónak bevált eszméket figyelembe venni és esetleg felhasználni meg van a szándék. Ezen eljárásnak minden esetre meg lesz a várt sikere is, mert a gyakorlati élet sok útmutatással szolgál a gondos megfigyelő részére és tanítja arra : a sok anyagból a hasznost a nem hasznostól megkülönböztetni. A jó magánjognak azonban teljes sikere csak akkor lehet, ha a perjog szintén lehetőleg a tökélyesség színvonalán áll; ez pedig csak akkor mondható olyannak, ha a lehető leggyorsabb igazságszolgáltatás mellett ezt alaposan és nem drágán adja a jogkeresőknek. A szintén készülőiéiben levő egyetemes perjog indított arra e/.iránt támadt eszmémet közölni, ha váljon nem találtatik bár egy máknyi használni való benne ! Mindennapos tapasztalás, hogy a mostani szóbeli, közvetlen eljárásnak dacára a makacskodó furfangos adósnak annyi törvényes eszköz áll rendelkezésére, hogy ezek igénybevételével sikerül neki a fizetés alól ha nem kibújni, de ennek teljesítését sok hónapra elhalogatni. Sőt a végrehajtási eljárás folyamát is lehet megakasztani olyannyira, hogy hónapok, sőt évek is múlnak, mig a hitelező megítélt követeléséhez jut. Sokszor az illetékességi kérdés is okul szolgál az ügy halogatására, melynek eldöntéséig a bíróság érdemlegesen nem tárgyalhat. Gondolom ezen vagy gyökeresen lehetne segíteni, vagy pedig részben, a mint az egyik vagy másik javaslatom célszerűbbnek mutatkozik. Az egyik — szűkebb - - az. hogy a készpénzbeli, vagy helyettesítő dolgok iránti keresetek, tekintet nélkül az összegre és az értékre, a kir. járásbíróságok hatáskörébe utasíttassanak ; továbbá, hogy oly igénykeresetnek helye ne legyen, melyet a férj indít, ha felesége ellen vezettetik végrehajtás és viszont. A mostani perjog az 500 frton felüli keresetre nézve a kir. törvényszéket mondja illetékesnek — ha külön illetékesség nincs megállapítva a felek között — azon indokolással, hogy nagyobb összegről lévén szó, alaposabb eljárásra volna szükség, s inkább feltehető, hogy a ó tagu törvényszék az ügyet alaposabban és több szakismerettel megbírálja, mint az egyes járásbíró. Ez persze csak röviden és nem teljes kimerítően foglalja magában a törvény indokolását, de a főok ez. Ha azonban meggondoljuk, hogy az egyes járásbiró ugyan azon minősítéssel bír, mint a törvényszéki bíró és hogy tulajdonképpen az ítéleti tervezetet a törvényszéknél is egy bíró, az előadó, készíti és ez adja elő a peranyagot - akkor visszásnak mutatkozik az illetékesség korlátozása. Hiszen akár 20 frt akár 100,000 frt a per tárgya — a járásbiró is csak a peranyag és törvény alapján hoz itéle'et és a peranyag teljesen független a peres összegtől. Sőt azt látjuk, hogy a legtöbb esetben a felek úgyis a járásbirósági illetőséget kötik ki, mert van bizalmuk a járásbíróságokba és az eljárást gyorsítani óhajtják. Csak olyan 500 Irtot meghaladó per jön a törvényszékhez, melyben a felek vagy feledékenység, vagy tudatlanság folytán a járásbirósági illetőséget kikötni elmulasztották ; tehát a jogkereső felek tulajdonképen nem kívánják a törvényszéki ítéletet. Ezzel elérve volna, hogy valamennyi kereset, mely készpénz vagy helyettesítő dolog iránt adatik be, a gyorsabb járásbirósági eljáráshoz tartozna. Egy másik tapasztalás az, hogy alig van végrehajtás egyik házastárs ellen, melyben a másik igénykeresetet be nem adna és alig van eset reá, hogy a bíróság a keresetnek helyt adna, mivel a prioii odiosus dolog az e fajta igényper. Sőt kiterjeszteném e megszorítást a fel- és lemenő, valamint az oldalrokonokra is, mert tapasztalatszerüen ezen igénykeresetek <JO/ioo r(ísze színleges és alaptalan ; legalább az utóbbC esetekben bizonyitóképes okirattól lehetne feltételezni a kereset elfogadását. Ezen intézkedések által a járásbíróság latba sem eső több keresetet kapna, de niszont ezrével apadna az igényper. A második javaslatom már rendszermódositást foglal magában, t. i. oda concludál, hogy a kir. törvényszékhez utasított bűnügyi végtárgyalásokat és esküdtszéki tárgyalást kivéve, a ki törvényszék mint első fokú bíróság szüntettessék be, maradjon tisztán felebbezési bíróság és valamennyi perre nézve a kir. járásbíróság legyen az első fórum. Ez első tekintetre merésznek mutatkozik, habár nem az. Kiindulva abból az alapgondolatból, hogy a birói minősítés egy, miért ne Ítéljen a járásbiró a többi, most a törvényszék hatás • körébe utalt ügyekben? Osztályozni ugyan kellene azokat az ügyeket, melyekben csak járásbiró ítéljen és azokat, melyek felett aljárásbiró Ítéletet hozhat, mert egyrészről a járásbiró egyrangu a törvényszéki bíróval, másrészről pedig figyelembe kell venni, hogy az aljárásbiró alsdbbrangu és többnyire kevesebb gyakorlattal bir ; hiszen most is itél az albiró azokban az ügyekben, melyek a járásbírósághoz tartoznak. Magától értetőleg a személyzetet arányjagosan szaporítani kellene. E rendszer folytán a kir. törvényszék tisztán felebbezési bíróság lenne és e mellett a Táblák és a Curia is megmaradnának a mostani — csak némileg és a dolog természetének megfelelően megváltoztatott hatásköreivel. Eleje vétetnék ez által sok huzavonának a pernek az á[tal már, hogy az illetőségi kérdés teljesen megszűnik, mert minden per a járásbíróságnál indítandó ; de a szóbeli eljárás következtében gyorsabb volna a per menete és befejezése, és talán kevesebb költséggel is egybekötve. Ez a két javaslatom; ha hasznavehetőnek bebizonyul, örvendeni fogok, hogy szintén egy építőkővel szolgáltam az igazságügyünk kiépítéséhez. A végrehajtási törvény 93, §-ához. í. A mily fontos és szép feladat a vitás törvényhelyek fejtegetése, ép oly jelentős befolyást gyakorolhat azok értelmezése a gyakorlati jogéletre is, ha sikerült az elméket meggyőznie. Gyakorlati az eredménye főleg akkor, ha vagyoni ellenérdekeket, ugyszólva közvetlenül pénzkérdéseket szabályozó törvényes rendelkezés bizonytalan értelmének megállapításában fáradozunk. Ily vitás kérdést fejteget a végrehajt, törvény 93. §-a szerint halasztó hatály nélküli igényper felfüggesztő hatályának kieszközlése végett szükséges biztosíték öszszegére Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.