A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 29. szám - Még egyszer a tanuk járandóságáról

116 OG bűntettéről intézkedő része megváltoztatandó s Ny. Károly és Ny. Antal vádlottak ellen a Btkv. 215. §-ába ütköző hamis tanuzás büntette gyanúja miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás megszüntetendő volt. A kir. törvényszék végzésének Ny. Károly vádlottra nézve a B. T. K. 227. §-ában meghatározott hamis vád bűntettéről intézkedő részét a kir. Ítélőtábla vonatkozó indokainál fogva s ezeken felül még azért hagyta helyben, mert a nevezett vádlott dr. M. Mórt büntetendő cselekmény elkövetésével nem vádolta és csupán védekezésként hozta fel, hogy a F. Mayer részéről S. Hermann ellen folytatott polgári perben tett, később visszavont, majd ismét valónak állított tanúvallomására nézve dr. M. Mórtól nyert utasítást. (1897. február 15-én, 570. sz.) A kir. Curia: A kir. Ítélőtáblának és részben az elsőfokú bíróságnak végzése megváltoztattatik, Ny. Károly és Ny. Antal vádlottaknak a Btk. 215. §-ába ütköző hamis tanuzás büntette miatt vád alá helyezése tekintetében az elsőfokú bíróság végzése helybenhagyatik, ezenkívül Ny. Károly vádlott még a Btk. 227-ik §-ában meghatározott hamis vád büntette miatt is vád alá helyeztetik és az eljáró kir. törvényszék további szabályszerű intézkedésre utasittatik. Dr. M. Mór terheltre nézve az alsófoku bíróságok végzései nem képezték felülvizsgálat tárgyát. Indoko k: Ny. Károly és Ny. Antal vádlottak a F. Mayer által szállított husnemüek hiányos voltáról a nevezett felperes elállási nyilatkozatáról, tehát a közte és S. Hermann közt folyamatban volt kártérítési pernek lényeges körülményeire nézve tettek esküvel megerősített tanúvallomást. A szállított hus hiányos volta azért tekintendő lényeges körülménynek, mert a szerződés megszegése miatt pert indított F. Mayer maga részéről a szerződés teljesítését tartozott igazolni, nevezett vádlottak vallomása pedig e részben ellenbizonyitékul szolgált s e miatt a polgári perben hozott felsőbirósági Ítéletek a F. Mayer javára vallott tanuknak vallomását figyelembe sem vették. Vádlottaknak ama vallomása pedig, hogy F. Mayer a S. Hermann részéről elfogadott hüsnemüeket is visszavette és kijelentette volna, mikép már nem szállít több hust, a szerződéstől való elállásnak alperes által érvényesített perdöntő kifogására, tehát hasonlókép a pernek lényeges körülményére vonatkozott. Hogy a polgári perben eljárt felsőbíróságok F. Mayert követelése alapjának bizonyitatlan volta miatt utasították el és igy az emiitett alperesi kifogás nem érvényesült, az nem szünteti meg annak lényeges természetét, mely nem az egyes perbeli momentumok bebizonyításától, hanem a per kimenetelére gyakorolható befolyásoktól függ. Minthogy ezek szerint a nevezett vádlottak tanúvallomása lényeges perbeli körülményekre vonatkozott s minthogy hamisságára nézve az elsőfokú bíróság végzésében felsorolt terhelő adatok elégséges vádlási alapot szolgáltatnak, eme végzésnek vád alá helyező része ezen és a felhozott indokok alapján helyben volt hagyandó. Ny. Károly vádlott ezenfelül még a dr. M. Mór irányában elkövetett hamis vád büntette miatt.u vád alá volt helyezendő: mert bíróság előtt róla azt vallotta, hogy őt és tanutársait a polgári perben S. Hermann javára teendő vallomásra oktatta és vallomástételre még azután is reábirni igyekezett, miután kijelentették, hogy nem hajlandók oly hamis vallomást tenni; mert Ny. Károly nem védekezésképen, hanem tanúvallomása visszavonásának kiegészítéséül tette idézett vallomását, de különben is a vádlottnak védekezési joga nem szentesitheti a büntető perben nem álló egyénnek alaptalan gyanusitását, mert Ny. Károly vádlott ütóbb beismerte, hogy dr. M. Mór ellen tett vallomása, melynek alapján az utóbbi ellen a bűnvádi eljárás meg is indíttatott, teljesen valótlan, mit azonfelül utóbb nevezett terheltnek és Ny. Antal vádlottnak, valamint S. Bernát tanúnak vallomása is megerősít; és mert mindezeknél fogva Ny. Károly vádlottat a B. T. K. 227. §-ába ütköző hamis vád bűntettének gyanúja is jogosan terheli. I >r. M. Mór irányában már az elsőbiróság végzése jogerőre emelkedett, e részben tehát felülvizsgálat szüksége fen nem forgott. (1897. évi június hó 10-én 4,623. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának elvi jelentőségű határozatai. Az ingatlanok haszonélvezeti jogára eszkozlótt telekkönyvi bekebelezés is illetékköteles. (1897. évi 8,654. sz. a.) A végrehajtást elrendelő végzés elleni fel folyamodás 1 frtos bélyeggel látandó el. (1897. évi 7,958. sz. a.) Ha birói árverésen többen külön külön vesznek ingatlanokat s a vételárakat egy letéti kérvénynyel küldik be a bírósághoz: a beadványi bélyeg annyiszor jár, a hány a letéteményezö. (1897. évi 8,575. sz. a ) 20 frtot meg nem haladó összegekre vonatkozó fizetési meghagyás kibocsátása iránt szóval előterjesztett kérelem bélyegmentes. (1897. évi 8,840. sz. a.) Ha vevő az árverési feltételeknek nem tesz eleget s a visszárverés csak azért marad el, mert végrehajtást szenvedett )iitelezőit kielégítette: a [vételi illeték törlendő. (1897. évi 8,908. sz. a.) Zárgondnoki dijak megállapítása tárgyában hozott végzés elleni felfolyamodás 1 frtos bélyegilleték alá esik. (1897. évi 15,131. sz. a.) Szövetkezetelnek a tagokról s az üzletrészek állásáról a törvényszékhez intézett évnegyedes jelentései bélyegmentesek. (1897. évi 7,957. sz. a.) Az 1883. évi XLVI. t.-c. 55. §ában meghatározott írásbeli megintés szüksége nem a régi adóhátralék, hanem az évi előírás évnegyedi részletének nagyságától függ. (1897. évi 7,461. sz. a.) Az állami tisztviselő özvegyének nyugdija sem községi pót adó. sem útadó alól nem mentes. (A m. kir. közig, biróság közig. oszt. 1897. évi 1346. sz. hat.) Az 1886. évi XXII. t.-cikk 34. §-ában felsorolt s az idézett törvény 40. és 37. §-aiba felvetteknél szigorúbb kizárási okok csupán a községi képviselőtestület választás alá nem eső tagjaira vonatkoznak, mig ellenben a választott tagokra nézve fennálló kizárási eseteket, illetőleg a 40. és 37. §-ok a mérvadók. (A m. kir. közig, biróság közig. oszt. 1897. évi 1,825. sz. a. hozott határozata.) Az ádófelszólamlási bizottságnak nem áll jogában : utasítást adni a kivető bizottságnak, hogy valamely üzlet után III. oszt. kereseti adót vessen ki. (1897. évi 7,140. sz. a.) A helyi érdekű vasutaknak az 1880. évi XXXI. t.-c. 5. §-ában biztosított illetékmentesség a vasutat építő vállalkozóra ki nem terjed. (1897. évi 11,719. sz. a.) Hitel intézeti nyugdijszabályzat bejegyzését kérő beadvány nem 10 frtos, hanem 3(> kros bélyeggel látandó el. (1897. évi 11,892. sz. a.) Ha az örökösök arra köteleztetnek itéletileg, hogy örökhagyó tartozásának a hagyatéki ingatlanokból leendő kielégítését tűrni tartoznak: az Ítéleti illetékért csakis a hagyatéki vagyonnal felelősök. (1897. évi 12,900. sz. a.) Az özvegy nem róható meg örökösödési illetékkel férje hagyatékának ama része után, mely az osztály szerint a gyermekeket illeti s melyet az özvegy számadás nélkül kezel. (1897. évi 15.474. sz. a.) Megyei törvényhatósági ebadó iránti jogviták a m. kir. közigazgatási biróság hatáskörébe nem tartoznak. (A m. kir. közig, biróság közig. oszt. 1897. évi 1,213. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Cődök : Nász Albert e. Sopron, soproni tszék, bej. aug. 27, félsz, szept. 19. csb. Gulyás Dezső, tmgg. dr. Deszkásy Boldizsár. — Günther Lajos e. Székely-Udvarhely, sz.-udvarhelyi tszék, bej. szept. 10, íelsz. szept. 26, csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Miskolcy Károly. — Zimmer Sándor e. Bpest, bpesti kir. tszék, bej. aug. 16, félsz, szept. lö, csb. Haídu Imre, tmgg. dr. Vassilievits Emil. — Zeilendorf S. utóda i;. Eperjes, eperjesi tszék, bej. szept. 7, félsz, szept. 22, csb. dr. Körtvélyessy Dezső. tmgg. Maiéter Árpád. — Frank Sándor fia e. Karcag, szolnoki tszék, bej. szept. 6, félsz. okt. 5, csb. Pálka Kálmán, tmgg. dr. Klein Miksa. — Umlauf Miklós e. Orsova, karánsebesi tszék, bej. aug. 10, félsz, szept. 10, csb. Rieger Aladár, tmgg. dr. Franki Béla. — Hadvig József e Trebete, nyitrai tszék, bej. aug. I, félsz, szept. 1, csb. Névery Ignác. tmgg. dr. Koronthály Lőrinc. — Özv. Scheveitzer Dávidné e. Nagy-Oroszi, b-gyarmati tszék, bej. aug. 13, félsz, aug 30, csb. Kőrőm László, tmgg. Grünbaum Henrik. Pályázatok: Alibunáron közjegyzői áll. aug. 1. — Pancsován közjegyzői áll. aug. 1. — A Iugosi jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 24. - Az újvidéki törvszéknél aljegyzői áll. jul 23. — Szeghalmon közjegyzői áll. az aradi kamaránál aug. 1. — A nagyatádi jbiróságnál jegyzői esetleg aljegyzői áll. jul 3o. — A na^y-iloudai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jul. 30. - A marosvásárhelyi ügyészségnél al ügyészi áll. jul. 30. - A szegedi kir. tszéknél b i r ó"i áll. jul. 30. — A gyon tszéknél jegyzői áll eseti, aljzői áll. jul 30 — Az aradi tszéknél bi ró i áll. jul. 31. - A tamási-i jbiróságnál albirói áll. jul. 29. 8 PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*