A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 29. szám - Még egyszer a tanuk járandóságáról

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a «Jog» 29. számához. Budapest, 1H98. július hó 17. Köztörvényi ügyekben. A tanuk járandóságát a bizonyító fél tartozik előlegezni, illetőleg megfizetni. Técsői kir. jbiróság (246/1898. p. sz. 1898. január hó 12-én). Dr. G. J. alperesi ügyvéd felhivatik, hogy- az általa hivatkozott M. Iván, J. Fedornak 3 frt; M. Vaszilynak 1 frt, M. Máriának 1 frt s végre K Salamonnak 1 frt nap- és fuvardiját 8 nap különbeni végrehajtás terhe mellett fizesse ki. Debreceni kir. Ítélőtábla (1,137/1898. P. sz. 1898. március 29-én): Az elsőfokú biróság végzésének nem neheztelt része érintetlenül marad; telfolyamodással megtámadott az a rendelkezése pedig, mely szerint a kihallgatott tanuk járandóságának megfizetésére dr. G. J. ügyvéd köteleztetett, megváltoztattatik s a tanuk részére megállapított járandóságoknak megfizetésére M. Mihály alperes köteleztetik; mert az 1868 : LIV. t.-c. 208. § a szerint a tanuk járandóságát a bizonyító fél tartozik előlegezni illetőleg megfizetni, következéskép az alperes kérelme folytán és az ő érdekében elrendelt és kihallgatott tanuk járandóságának megfizetésére nem nevezett alperesnek ügyvédét, hanem mint bizonyító felet magát M. Mihály alperest kellett kötelezni. A tanú járandóságát a bizonyító fél képviseletében eljáró ügyvéd előlegként tartozik megfizetni. Técsői kir. jbiróság (415/1898. p. szám 1898. január 20): E. Imre felperesi ügyvéd felhivatik, hogy V. Moskó bruszturai lakosnak 15 frtban megállapított nap- es fuvardiját 8 nap különbeni végrehajtás terhe mellett fizesse meg. Debreceni kir. ítélőtábla (2,411/1898. P. sz. 1898. június 22): A kir. járásbíróság végzésének nem neheztelt része érintetlenül marad, annak felfolyamodással megtámadott az a része pedig, a mely szerint W. Moskó tanú 15 frtban meghatározott járandóságának megfizetésére E. Imre ügyvéd végrehajtás terhével felhivatott, olyan értelemben, hogy a jelölt összeget a felperesnek képviseletében E. Imre ügyvéd előlegként tartozik megfizetni, helybenhagyatik, mert az 1868 : LIV. t.-c. 208. §-a értelmében a tanuknak a kihallgatáshoz meghatározott járandóságát, az igazolt szegénység esetét kivéve, a bizonyító fél tartozik előlegezni; minthogy pedig a felfolyamodó nem is állitja azt, hogy a W. Moskó tanuként leendő kihallgatást kérő felperesnek szegénysége igazoltatott, minthogy továbbá a bizonyító felpereseket a perben E. Imre ügyvéd képviselvén, a felperesekkel felfolyamodó jogilag egy személynek tekintendő, az elsőfokú biróság a nevezett tanú megállapított járandóságának előlegként való megfizetésére a bizonyító felperesek képviseletében a felfolyamodót helyesen kötelezte annál is inkább, mert az 1874 : XXXIV. t.-c. 54. §-a értelmében az ügyvédnek módjában áll magát költségeire nézve megbízójától veendő előleg által fedezni. Az állandó bírói gyakorlat szerint a hitelező olyan esetben, ha tőkekövetelését adósától felveszi, a hátralékos kamat iránt utóbb követelést csak akkor támaszthat, ha a kamat iránti követelését a tőke lefizetésénél kifejezetten fentartotta. A hitelezési ügylet fogalma alá nem csupán a kölcsön, hanem tekintet nélkül a jogcímre, minden adott halasztás, tehát a vételár hitelezése és általában a pénzértékü szolgáltatások iránt létrejött mindazok a kétoldalú szerződések is tartoznak, melyeknél a felek egyező akarata szerint az egyik szerződő félnek azonnali szolgáltatásával szemben a másik szerződő fél ellenszolgáltatásának elhalasztása fordul elő. Az ilyen ügyletekből eredő kamat is elévül 3 év alatt, mert az 1883. XXV. t.-c. 19. §-a a kölcsön- és más hitelezési ügyletből felmerülő bíróilag meg nem ítélt szerződési kamat elévülését szabályozza. A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: (1898 ápiilis 29. G. 63. sz. a.) Az alperes felülvizsgálati kérelmének hely adatik, a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik, és ugyanő végrehajtás terhe mellett köteleztetik arra, hogy alperesnek költséget fizessen. Indokok: Az alperes azon az alapon támadja meg a felebbezési biróság Ítéletét, hogy a felperes részéről jelenleg érvényesíteni kivánt 566 frt 42 kr, 3 év alatt nem követelt kamat levén, mint ilyen, az 1883. évi XXV. t.-c. 19. §-ának rendelkezése szerint elévült, és ez okból az ó' részéről ez irányban tett kifogás következtében jogszerűen megítélhető nem volt, továbbá az a kamat azért sem volt volna megítélhető, mert a főkövetelésnek kifizetés által megszűnte után a járulék per utján külön nem érvényesíthető, A panasz alapos. A felebbezési biróság ugyanis Ítéletében arra az alapra helyezkedett, hogy a felperes részéről keresetbe vett 56<> írt í2 kr. eredetére nézve nem tőke, hanem az 1882juniés 22-ikét megelőző időre esedékes szerződési meg nem ítélt kamata annak a 90,865 frt vételárnak, amit az A. a. okiratba foglalt adásvételi szerződés szerint alperes felperesnek az 1882 január 1-től számítandó 60'0-os kikötött kamatával együtt fizetni tartozott. A felebbezési biróság a kereseti követelésnek kamat minőségét jogszerűen vonta le az íteletében magállapitott és a sommás eljárás 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó abból a tényállásból, hogy felperes az alptrestől az 1882. évi június hó 22. napján fizetett 90,865 irtot vételári tőkének törlesztésére fogadta el. Az állandó bírói gyakorlat szerint a hitelező olyan esetben, ha a tőkekövetelését adósától felveszi, a hátralékos kamat iránt utóbb követelést csak akkor támaszthat, ha a kamat iránt ezt a követelését a tőke lefizetésénél kifejezetten fentartotta; már pedig a felebbezési biróság Ítéletében nincs megállapítva tényként az, de a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint felperes fel nem hozta azt, hogy ő a 90,865 frt tőke lefizetésénél a kamat iránt jogfentartással élt, a felperes részéről jelenleg érvényesíteni kivánt kamatot tehát már ez okból sem lehetett megítélni. De másfelöl jogszabálysértéstkövetettel a felebbezési biróság az által is, hogy alperesnek a kamat elévülésére alapított kifogását azért nem találta jogosultnak, mert a kereseti 566 frt 42 kr. kamat nem hitelezési ügyletből ered, hanem föld vételárának hátralékos kamata, amire az 1883. XXV. t.-c. 19. §-ának rendelkezése nem alkalmazható, mert a hitelezési ügylet fogalma alá nem csupán a kölcsön, hanem tekintet nélkül a jogcímre, minden adott halasztás, tehát a vételár hitelezése és általában a pénzértékü szolgáltatások iránt létrejött mindazok a kétoldalú szerződések is tartoznak, melyeknél a felek egyező akarata szerint az egyik szerződő félnek azonnali szolgáltatásával szemben, a másik szerződő fél ellenszolgáltatásának elhalasztása fordul elő; már pedig az 1883. XXV. t.-c. 19. §-ának ama rendelkezése, hogy a 3 év alatt nem követelt kamat elévül, a kölcsön és más hitelezési ügyletből felmerülő bíróilag meg nem itélt szerződési kamat elévülését szabályozza (a m. kir. Curia 65. számú döntvénye). Ezekből az okokból a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni, felperest keresetével elutasítani és ugyanőt a sommás eljárás 109., 168., 208. §-ainak értelmében a költségek viselésére kötelezni kellett. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A biztosító-társaságnak orvosa az okiratok kitöltésére vonatkozólag a biztosítási ügynökkel egy tekintet alá esik. Az a körülmény, hogy az orvos a biztosítási ajánlatnak kiegészítő alkatrészét képező okiratot a biztosított megbízásából töltötte ki, nem zárja ki annak bizonyítását, hogy az abban feltüntetett kérdések a biztosítotthoz nem intéztettek, vagy hogy az azokra adott feleletek nem a valósághoz hiven vétettek fel. A biztosított, illetve a kedvezményezett azonban a biztosított által aláirt ezen okiratban foglalt adatok valóságáért a kereskedelmi törvény 475. §-a szempontjából mindaddig felelős, míg azt nem bizonyítja, hogy ezen okiratok tartalma nem tükrözi hiven vissza a biztosítotthoz intézett kérdéseket és az azokra adott feleleteket. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: V. S.nek az Adriai biztosító-társaság elleni, 10,000 frt iránti kereskedelmi perében itélt: Adriai biztositó-társaság köteleztetik, hogy felperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett 10,000 frt tőkét s kamatát stb. fizessen, mert: A bűnvádi eljárásnak felperes ellen, gyilkosság büntette miatt történt folyamatba tétele alapján alperes által a kereset időelőttisége miatt tett kifogás és a polgári eljárás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelem időközben, a bűnvádi eljárásnak jogerejüleg történt megszüntetése folytán tárgytalanná válván, azokat ez okból mellőzni kellett. Alperes a keresethez A. és B. a. csatolt biztosítási szerződések érvényességét a kereskedelmi törvény 475. §-a alapján azért támadta meg, mert a szerződés megkötése alkalmával V. S.-né azt, hogy megelőzőleg öngyilkosságot kísérlett meg, elhallgatta s ugy V. S.-né, mint V. S. az alperes részéről hozzájuk intézett arra a kérdésre, hogy minő betegségeken estek keresztül és tanácsadás végett fordultak-c orvoshoz s kikhez s miért, valótlan feleletet adtak, a mennyiben azt válaszolták, hogy betegek nem voltak s