A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 26. szám - Anyakönyvi kihágási esetek

104 A JOG képeznek: kellett a jelzett kifogás alá eső okiratok megsemmisítésével azoknak szabályszerű ujabb megszerkesztését elrendelni. A m. kir. Curia (1898 május 11. 2,490. sz. a.) Minthogy az 1897 október 13-án ezen ügyben megtartott végtárgyaláson s az Ítélet feletti tanácskozásról felvett jegyzőkönyvek és az elsőbirósági itélet fogalmazványainak megsemmisítése által azon közokiratoknak összes tartalma érvénytelenné válnék és nem létezőnek volna tekintendő s ennek szükségszerű következményeképpen uj végtárgyalás volna elrendelendő; ennélfogva a szegedi kir. Ítélőtábla végzésének azon rendelkezése, a mely szerint a megjelölt jegyzőkönyvek és itéletfogalmazványainak megsemmisítése kimondatott, azonban uj végtárgyalásnak megtartása el nem rendeltetett, hanem a végtárgyalás és tanácskozás s ezeknek a jegyzőkönyvekben feltüntetett eredménye, valamint az elsőbiróság által hozott itélet és annak indokolása érvényben tartatni céloztatott, egymással össze nem fér, mert az alsóbiróság által felvett jegyzőkönyvek s az ezek folytán keletkezett határozatok fogalmazványai csakis akkor nyilváníthatók semmiseknek, ha az ezek alapját képező bírósági cselekmények is semmiseknek mondattak ki; minthogy azonban a lefolytatott végtárgyalás és bírói tanácskozás szabályszerűsége és az ezen bírósági cselekményekről felvett jegyzőkönyvek béltartalmának helyes volta, a kir. ítélőtábla végzése szerint kifogás alá nem esik, azon puszta kezelési hiba pedig, hogy az említett jegyzőkönyvek az azokban előforduló, önmagukban azonban helyes elnöki javítások és közbeszúrt pótlások folytán a büntető ügyviteli szabályok 115. és 53. i;§-aiban előirt külső kellékeket nélkülözik, ezen okiratok megsemmisítésére alapul nem szolgálhat s csupán azon jegyzőkönyveknek és az azokon alapuló elsőbirósági Ítéletnek, beszúrások nélkül, tiszta és olvasható példányokban eszközlendő leiratásának szükségét vonja maga után; minthogy pedig kizárólag a hivatali belkezelés keretébe tartozó ezen hiánynak az alsóbiróság által teljesítendő pótoltatása nem végzés, hanem rendelvény utján eszközlendő; ezeknél fogva a szegedi kir. ítélőtábla végzése megváltoztattatik s a nevezett kir. Ítélőtábla oda utasittatik, hogy az ügynek felülvizsgálásához szükségelt pótlásokat rendelvény utján eszközöltesse. Kirátysértés esetében a csekélyebb miveltségi fok beszámítást kizáró okot nem képez. A budapesti kir. törvényszék (1897. dec. 14. 69,470. sz. a.) királysértéssel vádolt Sch. József bűnügyében a további eljárás megszüntettetik. Indokok: A vád azon alapszik, hogy Sch. József a korcsmában beszélgetés közben, a midőn a krétai események alkalmával valaki azt a véleményt nyilvánította, hogy a míg Ó felsége a király él, addig nem lesz háború, mert ő nagyon békeszerető és nem háborúskodik vádlott azt mondotta: «nem lesz, mert nincs neki esze.» Mikor pedig a jelenlevő csendőr figyelmeztette, hogy ilyen kifejezéseket ne használjon, mert az királysértést képez, vádlott káromkodással azt válaszolta, nem bánja, akár mit képez, mondja meg neki. Tekintve azonban, hogy az első nyilatkozat tárgyilag véve kétségtelenül ellenkezik ugyanaz O felsége legmagasabb személye irányában tartozó tisztelettel, de azért a vádlott csekélyebb miveltségi fokára és az ezzel járó kifejezési módra való figyelemmel vádlott nyilatkozatában néma köteles tiszteletnek a megsértésére irányuló szándék, hanem a politikai nézetnyilvánitásnak ily miveletlen egyéneknél kikerülhetetlen fogyatékossága ismerhető fel; ennélfogva a btk. 140. §-ába ütköző királysértés vétsége itt meg nem állapitható. A második nyilatkozat pedig nyilván nem is Ő felsége, hanem maga a csendőr ellen volt irányozva. A budapesti kir. Ítélőtábla (1898. február hó 15. 902. sz. a.) az elsőbirósági végzés megváltoztatásával Sch. József vádlottat a-btk. 140. §. alá eső, király megsértésének vétsége miatt vád alá helyezi s a kir. törvényszéket szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: T. Imre, özv. T. Ferencné és T. Ferenc tanuk egybehangzó vallomása által bizonyíthatónak mutatkozik, hogy a vádlott az elsőbirósági végzésben felemiitett s a király legmagasabb személyét nyilván sértő kifejezéseket használta, sőt a vádlott maga sem veszi tagadásba ezeknek a használatát, csak azzal védekezett, hogy ittas volt s igy arra nem emlékszik. Minthogy pedig a beszélgetés fonalán felmerültek közvetlen következtében a használt sértő kifejezések nem vonatkozhattak másra, igy például magára a feljelentő csendőrre sem, mint egyedül csak a királyra; minthogy T. Ferenc tanú vallomásából egyenesen megállapítható, hogy a második nyilatkozat is félreérthetlenül a király személyére vonatkozott, minthogy a tanuk vallomásával az is ' megcáfoltnak mutatkozik, hogy a vádlott akkor ittas volt volna, mert őt mindnyájan józannak tapasztalták s minthogy végül a csekélyebb miveltségü fok beszámítást kizáró okot nem képez: az elsőbiróságnak az eljárását megszüntető végzését megváltoztatni és vádlottat a rendelkező rész értelmében vád alá helyezni kellett. A m. kir. Curia. (1898. május 17. 4508. sz. a.) A kir. Ítélőtábla vádhatározata az abban felhozott indokok alapján helybenhagvatik. A hamis magánokirat felhasználása minden esetben megtévesztés célzatával történik, felhasználás nélkül pedig e cselekmény büntethető sem volna a magánokirat hamisítása csalással bir ugyan közös ismérvekkel, de épen az alkotó elemeknek részleges közössége miatt a magánokirathamisitás önmagában csak a felhasználás által nem létesít csalással együttes a btk. 95. §-a szerinti halmazatot. Ebből folyólag a károsításnak és annak mérve csak mint súlyosító körülmények vétethetnek beszámítás alá. A m. kir. Curia. (1898. május 18. 7,655. sz. a.) A hamis magánokirat felhasználása minden esetben megtévesztés célzatával történik, felhasználás nélkül pedig e cselekmény büntethető sem volna, a magánokirathamisitás a csalással bir ugyan közös ismérvekkel, de éppen az alkotó elemeknek részleges közössége miatt a magánokirathamisitás önmagában csak a felhasználás által nem létesít csalással együttes, a btk. 95. §-a szerinti halmazatot. Ebből folyólag a károsításnak és annak mérve csak mint sulyositó körülmények vétethetnek beszámítás alá. (A kézdivásárhelyi kir. törvényszék előtt csalás bűntettével, illetőleg magánokirathamisitás bűntettével vádolt Sz. József és társai elleni bűnügyben.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai Vasárnapi mezei munkával elkövetett kihágás elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. biróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1898. évi február hó 2-án hozott határozata.) A közigazgatási bizottság a vámszedési jogok engedélyezése, megújítása, meghosszabbítása és vámdijak megállapítása iránt teendő javaslatait megelőzőleg az illetékes kereskedelmi és iparkamarát meghallgatni köteles; ha pedig állatok megvámolása is céloztatik, a közgazdasági előadó véleményét is tartozik kikérni. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1898. évi 8458. sz. általános rendelete.) Azon körülmény, hogy egy nő valakivel vadházasságban él, magában véve nem tekinthető oly közbotrányt okozó ténynek, mely miatt az illető nő lakhelyéről eltoloncolható lenne. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 4319. sz. határozata. S. vármegye közönségének.) A kisajátítási eljárásban a kisajátító vállalatok részere a telekkönyvi kivonatok bélyegmentesen ki nem adhatók. (A m. kir. igazságügyministernek 1896. évi 43.637. sz. a. kelt határozata.) A mezei közös dülöutakon levő fák kivágása nem az 1890. évi I. t.-c, hanem az 1894. évi XII. t.-c. alapján elbírálandó kihágást képez. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1898. évi 11,295. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Bachrach Sámuel e. Eszek, eszéki tszék, bej. iun. 12, félsz. jun. 20, csb. Banyarin György, tmgg. dr. Kovácsevits V. — Merbeí és Singer e. Győr, győri tszék. bej. aug. 1, félsz. aug. 8. csb. Sipos László, tmgg. dr. Legény Béla. — Papp István e. Fogaras, brassói tszék, bej aug. 13, félsz, szept. 7, csb. Kovács Károly, tmgg. dr. Rosenberger János. — Lőwinger Ignác e. Versec, nyitrai tszék, bej. aug. 3, félsz, szept. 3, csb. Névery Ignác, tmgg. dr. Markovics Rezső. — Fafker József e. Oravicza, fehértemplomi tszék. bej. jul. 7, félsz. jul. 17, csb Horváth Géza. tmgg. dr. Fehér Manó. — Lichtmann Zsigmond e Szerencs s.-a.-ujhelyi tszék, bej. jun. 23, félsz. jul. 25, csb. Emődy Béla tmgg. dr. Fned Lajos. — Moschkovits Manó e. Eperjes, eperjesi tszék, bej. jul. 1, félsz. jul. 7, csb. dr. Körtvélyessy Dezső, tmgg, dr Klefner Gyula. - Bauer M: e. Brood, broodi jbiróság, bej. jun 25 félsz jul 9, csb. Vukovics Ivor, tmgg. dr. Bolics Ignác. — Pozsonyi' első általános fogyasztási egylet szövetkezet e. Pozsony, pozsonyi tszék, bej. .jul. 30, félsz. aug. 29, csb. Würtzler Ödön tmgg. dr. Weidenhoffer Károly. - Reschner J. Vilmos e. Erzsébetváros, erzsébetváiosi tszék. bej. aug. 22, félsz, szept. 17, csb. Koszta Gábor, tmgg. dr Issekutz °y°z°- - Eisenstadter C. e. Szombathely, szombathelyi tszék bej. aug 16, felsz^aug. 29, csb dr. Prugperger Vince. tmgg. dr. Gyöngyös^ Tivadar - Feuerstem Náthán e. Csik-Szereda, csik-szeredai tszék, bej. jul. 23 félsz. aug. 3, csb. Bayler Kálmán, tmgg. dr. Kánya János. Kuhn Nándor e. Bpest, ker. és vált. tszék. bej. jul. 20, félsz aug. 16, csb. Tóth Aurél, tmgg dr Fraenkel Lipót. - Lengyel Dániel e. Déva éfi^JSL** **> fdSZ- SZCPt- 2°- Csb- dr- Biró Kálmán, tmgg! . ^ly?Z,atok; «Heyes» székhejylyel ujon. szerv, k z-j z ő i áll. a bpest, kzjzo..kamaránál jul 11. - A mszigeti tszéknél a 1/e g y z ő ?"-íu - 3V -,A szir*ki jbiróságnál albirói áll. jul. 3 - Az élesdi kir Jbjróságnál aljegyzői áll. jul. 5. A szabadkai kir. tszéknélaí z ő i all. jul. o - A nagykanizsai tszéknél aljegyzői áll jul 9 - A kecskeméti jbiróságnál a 1 b i r ó i áll inl 9 — A \nt*L\ J - A A Í\ aliiuvá,.: áii ;„i n A "* iul- ,y; A 'ocsei ügyészségnél alugyeszi al . jul. 9 - A pécsi tszéknél bírói áll iul 9 — A pancsovai jbirosagnal albirói áll iul 9 A **úrJ?L --úi ± , M albirói áll. jul. 9. J debreceni jbirósagnal PU.LA* RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPE8TE*