A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 26. szám - Anyakönyvi kihágási esetek

A JOG 207 erőre emeltessek s ennek keretében a zugirászat különösen a törvényhatóságok szabályrendeletével pártfogolt s a községi jegyzők által toött zugiraszat kiirtassék s az ügyvédi díjszabály megal­kottassek, - sem abbeli kérelmünk, hogy b) a birói, a közigazgatás terén biroi tunctiót teljesítő' tisztviselői és az ügyvédi képesítés egysegesittessek;sem azon kérelmünk, hogy c) a birói s ezek közt a magasabb bírói és kir. közjegyzői állások betöltésénél az ügyvédi kar tagjai az eddiginél nagyobb számban alkalmaztassanak; sem azon kérelmünk, hogy d) a birói, közigazgatási birói, illetve tiszt­viselői állasokra kinevezendő, illetve megválasztandó ügyvédek nyugdíjjogosultságánál azon idő, melyet a kinevezett, illetve megválasztott ügyvédi foglalkozásban töltött el, szolgálati idejébe beszámittassék, sem azon kérelmünk, hogy e) az 1874. évi XXXV. t.-c. 55. §-a eltörültessék s f) az 1393. évi XVIII. t.-cikknek a telek képviseletét tárgyazó része olykép módosittassék, hogy a felek képviseltetés esetén magukat csakis ügyvéd által képvisel­tethessék; sem végül abbeli kérelmünk, hogy g) az elaggott és munkaképtelenné vált ügyvédeknek, özvegyeiknek nyugdíjaztatása s árváiknak tartási és neveltetési járulékban részesítése iránt az igazságügyi kormány részéről kezdeményezőleg intézkedés tétes­tányolván, az ügyvédség emelésére és gyarapítására szükséges intézkedéseket tanulmány tárgyává teendi, s melynek folytán biz­vást reméltünk, hogy Xagyméltóságod meglévő bajainkat orvoso­landja; csak mély sajnálkozással és megütközéssel olvashattuk Xagyméltóságodnak az országgyűlés szine előtt a mult évi igazság­ügyi költségvetési vita alkalmával tett abbeli téves, igaztalan s az ügyédi kar tagjaira súlyos vádként nehezülő azon kijelentését, miszerint a bírósági túlságos nagy ügyforgalomnak specifiens oka részben abban található fel, hogy az országban igen nagy az ügyvédek száma s ennek következtében az ügyvédek szaporítják a pereket, holott a perek szaporodásának okai a tételes törvények hiánya folytán létező jogbizonytalanságban, az üzleti forgalom emelkedésében, a telekkönyvek rendezetlenségében s a jogviszo­nyokat létesítő okiratoknak legnagyobb részben tudatlan s lelki­ismeretlen zugirászok általi szerkesztésében keresendők s találha­tók fel. Az idézett nyilatkozatot tehát annál kevésbé hagyhatjuk emlitelenül, mert az nemcsak az ügyvédi kar tagjai iránt már régebb idő óta több oldalról tapasztalt indokolatlan ellenszenv növelésére vezethet, de képes lehet azon bizalom megindítására is, melylyel Xagyméltóságod ígérete folytán az ügyvédi kar tagjai bajainak orvoslása tekintetében Xagyméltóságod működése elé néztünk. A jogszolgáltatás terén. Köszönetünket fejezzük ki Xagyméltóságodnak azon intéz­kedéseért is, hogy mult évben felterjesztett jelentésünknek a mis­kolci kir. törvényszékre s az annak területén lévő kir. járásbíró­ságokra vonatkozó részét 32,724/897. sz. a. kelt rendeletével a kassai kir. ítélőtábla elnökével közölte, minek folytán a kassai kir. ítélőtábla elnöke 3,442/897. számú értesítése szerint az edelényi kir. járásbíróságnál a sommás perek, örökösödési, végrehajtási és telekkönyvi ügyek nem kellő gyorsasággal ellátása constatáltatott; alassau ügymenet oka abban, hogy 2 bíró súlyos betegség miatt hosszú időn át nem működött s ennek következtében a birói munkaerő 3 éven át nem volt teljes, megtaláltatott, a birói személyzet kiegészítése tolytán a javulás beállta jeleztetett s kilátásba helyeztetett, hogy az ügymenetben a megkívántató gyor­saság rövid idő alatt megvalósul. Továbbá constatáltatván, hogy a sajó-szentpéteri kir. járásbíróságnál a sommás perek és örökö­södési ügyek ellátása, nemkülönben a kiadványozás, jóllehet ugy a bírák, mint a kezelő s leíró személyzet nagy tevékenységet s ügybuzgalmat fejt ki, nem eléggé gyors, az említett bajok meg­szüntetése, úgyszintén az iránt hogy a miskolci kir. járásbíróság­nál a birák szabadságolása idején a beadványok elintézése körül késedelem ne merüljön föl, az intézkedés megtétetett; végül abbeli megokolással, hogy a miskolci kir. törvényszéknél és annak terü­letén levő kir. járásbíróságoknál a kiadványozás csakis oly eset­ben késedelmes, ha a kezelő személyzetben megbetegedések for­dulnak elő, kiemeltetett, hogy ha ily betegedési esetek hosszabb időn át tartanak, a munkaerő kisegítő erőkkel fog pótoltatni. Mindezen intézkedésekért ugy Nagyméltóságodnak, mint a kassai kir. Ítélőtábla elnökének köszönetünket nyilvánítjuk. Végül, mint minket legközelebbről érdeklő tényt, őszinte örömmel vesszük tudomásul, hogy a miskolci igazságügyi palota épitése a folyó év tavaszán megkezdetett és az építési munkálatok folyamatban vannak. Sajnálattal constatáljuk, hogy mult évi jelentésünknek a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t.-cikknek a tényállás jkvbe vételére, továbbá az 50 frton aluli ügyeknek nem felebbez­hetésére, úgyszintén a 2íX) frtot meg nem haladó, különösen örökösödési és ingatlanok iránti és azon perekben, melyekben az elsőbiróság ítélete a másodbiróság által megváltoztattatott, felül­vizsgálatnak meg nem engedésére, továbbá a felebbezett ügyekben a szóbeli tárgyalás általánossá tételére vonatkozó részeinek, — továbbá a fizetési meghagyásokról szóló 1893. évi XIX. t.-cikknek az ellenmondást indokolás nélkül és a végrehajtás során is meg­engedő részeinek, továbbá a kisebb polgári peres ügyekről szóló 1877 évi XXII. t.-cikknek a birói illetőséget szabályozó részének revízióját és módosítását, továbbá a házassági perekben az eljárásnak és a bírósági végrehajtó intézménynek az igazságügy és felek érdekeinek megfelelően, törvényileg leendő szabályo­zását, s végül kamaránk területén a telekkönyyi betétek szerkesz­tésének megrendelését indokoltan, hiába kértük; kérelmünk nemcsak meg nem hallgattatott, de azokra még csaka jövőre tájé­koztató választ sem kaptunk. Irodalom. Alt alános polgári törvénykönyvünk és a megelőző jogvé­delem. Irta: I )r. B 1 u m Béla, pécsi kir. közjegyző. Pécsett, Taizs Józset kiadása. Szerző ez idő szerint a hazai közjegyzők közt mondhatni az egyedüli, ki évek óta fáradhatlanul irodalmilag működik a közjegyzőség intézménye érdekében. Bármily kérdés is merüljön fel ezen intézmény körül, szerzőt bizonyosan ott látjuk az elsők közt a vita küzdterén. Erre alkalmul szolgál az uj polgári törvény­könyv előkészítése is szerzőnek. A jogbiztonság teljes csak akkor lehet, ebből indul ki szerző, ha az állampolgárok jogviszonyaik tekintetében minden irány­ban jogvédelmet találnak. Nemcsak ott, hol jogsérelmeiket meg­torolni, hanem ott is, a hol azokat megelőzni kívánják. Ezen megelőzés abban áll, hogy a törvényhozások a szerződéskötések körül óvintézkedéseket, kötelező alakot stb. állapítanak meg, melyek által, mint pld. az írásbeliség, a közjegyzői alak kötelezővé tétele által a jogsérelmek megelőztetnek. Ezen megelőző jogvédelmet legmesszebb menőleg a francia Code civil valósította meg, és ennek irányelvei azután átültetve lettek a spanyol, olasz, belga jogrendszerekbe. Szerző különben kimutatja, hogy az előző jogvédele n régi jogunkban nem volt ismeretlen, a menyiben ezen intézményt a régi hiteles-helyek intézményével hozza kapcsolatba, mi által az uj intézmény meghonosításában csak a jogfolytonoságot látja helyreállítva. Részletesen foglalkozik azután a polgári törvény­könyv eddigi tervezeteivel, és kijelöli azon egyes eseteket, me yek­ben ezen tervezetek az előző jogvédelmet már sanctionálták. Szerző azután széles alapon indítványozza általános elvek formulázásáv al, hogy miként érvényesítsük az előző jogvédelmet az uj tervezetben, lirdekes és sok helyütt egészen uj szempontokat hangoztató fej­tegetéseiben oda concludál, hogy a megelőző jogvédelemnek általános polgári törvénykönyvünkben való szervezése egyér­telmű egész jogrendszerünknek uj jáalkotásával. A valóban tanulságos művet melegen ajánljuk ol vasóinknak. Vegyesek. A pestvidéki kir. törvényszék elnöki interregnuma.*) A «Jog> 1898. június 12-én kelt 24. számában megjelent egy rövid közlemény, mely a pestvidéki törvényszék alelnökének, Rónay Kamill kir. Ítélőtáblai biró urnák az elnöki interregnum alatti administrationális működését erős és éppen nem objektív kritika alá veszi azon tényeért, hogy a tkvi kiadót egy szomszéd ház 3. emeletére helyezte át, holott a tkvi iktató, irattár és tkvi tár a megye-házában van elhelyezve. Az objektív kritika jogosultságát soha kétségbe nem vonom magam is sokszor gyakorlom kímélet nélkül, de az igazságot min­den kritizálási jognál többre becsülöm. A nevezett alelnök urnák rokona nem vagyok, barátságával sem dicsekedhetem, nem is kért fel e helyreigazító sorok megírására, csupán néhányszor vele hivatalosan érintkeztem s tanácsában védtem és az a meggyőző­désem érlelődött meg bennem, hogy bár minden biró volna olyan, mint Rónay Kamill táblabíró, a közel múltban sűrűn elő­fordult összekoccanás biró s ügyvéd közt, nem fordulna elő. Ennélfogva a difficultált intézkedés okát kutatván azt talál­tam, hogy boszantási szándék nem vezérelte az alelnököt, bajos dolog is azt a priori feltételezni. Hanem a difficultált intézkedés oka az, hogy a betétszerkesztési munkálatok befejeztetvén a betét­szerkesztő birák és tkvezetők hazajöttek és nem fértek el a pestvidéki törvényszék diszes és tágas törvényházában, hát az alelnök ugy helyezte el, a hogyan tudta. Talán lehetett volna célszerűbben elhelyezni, talán nem! a felett lehet vitatkozni, de egyenesen boszantási szándékot s rosszakaratot feltételezni ok nélkül nem szabad! Alikor a pestvidéki törvényszék helyiségeinek egyenesen botrányos volta ismét szembeötlőbb lett, nekem mindjárt a 30 milliós hadügyi póthitel jutott eszembe s nagy appetitusom kelet­kezett e felett elmélkedni, ha ez ezen helyreigazító soraim kere­tén kivül nem esnék. Ezeket tartottam szükségesnek az igazság érdekében meg­jegyezni. Kritizáljunk és támadjunk bátran, nyíltan, függetlenül, de csak azt, a ki oka a bajnak. Rónay Kamill táblabíró nem oka a pestvidéki törvényszék helyiségei botrányosságának, sok bajt okoz az neki is, meg a többi birónak, valamint az ügyvédek­nek, pingáltatott, javíttatott s mázoltatott is. a mit lehetett, hanem oka annak az, hogy egy bakát nálunk többre becsülnek egy egész törvényszéknél! Dr. Admeto Géza, budapesti ügyvéd. A finánc orra — és élelmessége. A miskolci ügyvédi kamara végrehajtást vezettetett egyik tagja ellen hátralékos tagdi­jak miatt. — Néhány nap múlva a miskolci pénzügyigazgató­„*) Szívesen adunk helyet ezen helyreigazításnak.

Next

/
Thumbnails
Contents