A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 26. szám - Munkásbaleset elleni intézkedéseket kérünk

204 A JOG képezhet, mert meg van ugyan a bűntettnek materialis eleme, — az okság, — de hiányzik: és nincs meg a bűntettnek morális eleme, a bűnösség. És tenyéren fekszik, hogy ez a tétel szándékos, és gondatlanságból elkövetett büntetendő cselekményeknél egyaránt vélt. Mert valamint lehetséges az hogy az ember egységes magatartásával több eredményt akar létesiteni, illetve több eredménynek bekövetkezését előre látja, ép ugy lehetséges, hogy az ember kellő gondosság mellett előreláthatja, hogy cselekményéből több jogsértő eredmény származhatik. Gondatlanság esetében tehát a felállított tételt elvileg csak akkor kellene kizártnak tekinteni, ha elvileg kizárva lenne annak a lehetősége hogy az ember előreláthatja, hogy egységes magatartása több jogsértő eredményt idézhet elő és vonhat maga után. Ezt pedig komolyan állítani nem lehet. A mint lehetséges a tényleges előrelátás, ép ugy lehetséges az előreláthatás. Az építőmester, a kinek gondatlanság gyanánt tehére rójuk, hogy az építési állványt oly hanyagul s oly rosszul építette, hogy annak összedőltét előre látnia lehetett volna, s a ki tudja, hogy az állványon nem egvetlen egy, hanem számos munkás dolgozik, előre láthatja, hogy az állvány összedőltével nemcsak egy ember fog roszul járhatni, hanem mindazok, a kik az összedőlés pillanatában az állványon lesznek. Világos ebből végül az is hogy egységes magatartás melletti eredménytöbbség esetében nemcsak kizárólag szándékos, vagy kizárólag gondatlanságból elkövetett, hanem szándékos és gondatlanságból elkövetett büntetendő cselekményeknek halmazata állhat elő. Mert semmikép sincs kizárva, s a dolog természetében fekszik annak lehetősége, hogy a tettes az eredményeknek egyikét vagy néhányát egyenesen szándékolta, akarta, mint magatartásának szükségszerű vagy kisebb nagyobb valószínűséggel biró következményeit előre látta ; egyikét vagy néhányát előre nem látta ugyan, de kellő gondosság mellett előre láthatta. Ha ily eredmények mellett még oly eredmények is vannak, a melyeket a tettes sem előre nem látott, sem előre nem láthatott, azok a bűnösség hiánya miatt a beszámításból s büntetőjogi felelősségből természetesen kiesnek. A m. k. Curia egyik Ítéletében foglalt az a kijelentés tehát, hogy ugyanaz a cselekmény szándékos és egyúttal gondatlan is. nem lehet. — a dolog természetével ellenkezik, s arra vezetheti vissza, hogy az Ítélet az emberi magatartási, a természetes értelemben vett cselekményt, az az által megállapított büntetendő cselekménynyel. büntettél, vétséggel tévesztette öss^e ; m^rt hogy a szándékos delictum nem lehet egyúttal gondatlansági delictum is. az természetesen kétségtelen. A tételes törvény szerint a m. k. Curia helyes álláspontját a közölt ítéletek elsejében kimerítően megokolta. Minthogy a btkv. 290. §-ába ütköző tényálladékot egy ember halálának okozása teljesen kimeríti; a ki ebbe a tényálladékba több ember halálának okozását beleszorítani akarja, az ép ugy jár el, mint a ki egy liter űrtartalommal biró javaslat részletes tárgyalásába belemenjenek-e ? A bizottság előterjesztése nem találtatott minden részében kielégítőnek. Különösen helytelenittetik, hogy az állam kevéssel járul a biztosításhoz; és követelik, hogy a munkások biztosítási járuléka kevesbittessék. Az erre vonatkozó mozgalom igen élénk a törvényhozás körén kivüli életben is. A Luzernben tartott svájci iparos-gyülésen resolutio hozatott oly értelemben, hogy az iparos munkaadók járuléka leszállittassék; továbbá kimondatott azon követelés, miszerint a járulék-köteles munkaadóknak necsak kilátásba helyeztessék, hanem azonnal biztosittassék is azon jog, hogy saját személyüket az állami intézetnél biztosithassák. A katholikus-conservativ pártban is nagy a mozgalom oly irányban, hogy ily törvény mielőbb létrehozattassék. Leginkább meglepte a döntő köröket az, hogy a munkás osztály is az ellenzékhez csatlakozott. A social-democrata munkásság bizalmi férfiai egész Svájcból összegyűltek értekezletre és a tervezetet, lényegileg a fenti okokból helytelenítették s mert általában az egyszerű s alapos megoldást kerülte, s különösen hogy a betegek s a vétlen balesetek biztosítása közti szerves kapcsolat felbontatnék, midőn a betegbiztosítás kezelése a cantonokra ruháztatnék. A «Nationalrath» a social-democrata követelések figyelembe vételével a biztosításhoz az állami se^élyzési hozzájárulást te emesen felemelte, ugy hogy e részben a kiadási többlet 2 millió francot teend, vagyis az állami biztosítási hozzájárulás 5-ről 7 millió francra fog emelkedni. Ily szellemben a betegbiztosítási javaslat a jelen nyári sessió alatt elintéztetett; de a vele — nem igen helyeselt politikából kapcsolatba hozott vétlen baleseti biztosítás ügye az őszi ülésszakra maradt. edénybe két liter folyadékot akarna önteni. Akármit is tesz, az edénybe bizony csak egy liter folyadék fér ; a másik liter az edényen kívül marad. Az ellekező álláspontra helyezkedett második curiai Ítélet indokolása két hibában szenved. Egyrészt abban, hogy ez is a büntetőjogilag egyedül lényeges mozzantot - az okságot — a lényegtelen mozzanattal az emberi magatartással — téveszti össze. Másrészt abban, hogy félreismerte az oksági tannak egyik kétségbe nem vonható, de kétségbe nem is vont alaptételét, a mely szerint: «nincs okozat ok nélkül», a miből következik, hogy minden okozatnak kell, hogy saját oka legyen. Okozat többség esetében okegységet felvenni, az okság fogalmával ellenkezik. Az okokat közvetitő médium lehet egy ; de ok mindig annyi, a hány az okozat. Tenyéren fekszik továbbá az, hogy csak az itt képviselt felfogás felel meg az osztó igazságnak. A ki több jogsértő eredményt létesít, akár szándékosan, akár gondatlanságból - annak büntetőjogi felelőssége kell hogy súlyosabb legyen, mint azé, a ki csak egy jogsértő eredményt okozott. Az olasz büntető törvénykönyv 371. §-aiban külön büntetési tételt állit fel arra az esetre, ha a cselekmény több embernek halálát, vagy egy embernek halálát és egy vagy több embernek súlyos sérülését vonta maga után. Ha csak egy embernek halála okoztatott. büntetés 3 hónaptól 5 évig terjedhető fogház és 100-3000 líráig terjedhető pénzbüntetés. A külön kiemelt minősített esetben pedig a büntetés 1 évtől 8 évig terjedhető fogház, és 2000 líránál nem kisebb pénzbüntetés. Célszerű lett volna-e, ha a magyar btkv. is külön büntetési tétellel gondoskodott volna az esetről ? az törvényhozási kérdés, mely ide nem tartozik. Ennyi a kérdés érdeméről. A mi pedig az Ítélkezés ingadozását illeti, a kérdés, épen azért, mert gyakran fordul elő s mert a gondatlansági bűncselekményeknek jelentősége naprólnapra emelkedik. — elég fontos arra, hogy az egyöntetűség, ha másként el nem érhető, döntvény utján biztosittassék. A kérdés mindenesetre sokkal fontosabb, mint több más oly kérdés, mely döntvény tárgyává tétetet, p. o. a rabruhával megszökött fegyencz kérdése. Az hogy az egyik vádlott ellen a büntettegység; a másik vádlott ellen a bűnhalmazatnak sokkal szigorúbb szabályai nyerjenek alkalmazást, és ez — a véletlentől függjön : a büntető igazságszolgáltatásnak jogosult igényeivel összeegyeztetni — szerény nézetem szerint — nem lehet. \ Munkásbaleset elleni intézkedéseket kérünk. Irta: EISERTH ISTVÁN lőcsei kir. ügyész. A munkás keresete személyes munkaerejének értékesítésén alapul ; de ezen keresete bizonytalan, ingatlan, ingadozó s folytonos változásnak van alávetve. Keresetéből a munkás a létfentartás nélkülözhetlenül szükséges igényeit alig képes fedezni. Megtakarításról szó sem lehet, mert a a munkás jelene sokkal nyomasztóbb, semhogy a jövőről gondoskodhatnék ; azon eszközök, melyek a baleset gazdasági következményei ellen biztosítanák, nem állanak rendelkezésére. Pedig politikai és gazdasági, humanitárius és méltányossági tekintetek egyaránt követelik, hogy a munkásosztály anyagi helyzetén mielőbb javítsunk. A kérdés megoldása kétségtelenül nagy nehézségekkel jár. de azért előle kitérni nem szabad, nem azért, mert ha az a munkás tudja, hogy keresetképtelenség esetében reá magára, halála esetében pedig családjára csak nyomor vár, ennek tudata elégedetlenséget és elkeseredést szül. «In dem hoffnungslos Bedrángten offenbart sich die Verbitterung und der Pessimismus des Proletariates», mondja dr. Umpfenbach. Es talán nincsen igazunk, ha állítjuk: hogy az ilyen tudat a munkás becsületérzését csak zsibbasztja, söt gyűlöletet ébreszt benne azon társadalom ellen, melynek uralma alatt ilyen állapotok türetnek? Egész müveket irtak erről össze s minden civilizált nemzet behatóan foglalkozott a munkáskérdés megoldásával. Nem állítjuk, hogy nálunk mi sem történt. A balesetek elhárítására és az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének megóvása érdekében nálunk az 1893. évi XXVIII. törvénycikk 1—45. § a intézkedik, de ez csak az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről szól; más munkásokról nincsen gondoskodás.