A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1898 / 25. szám - A váltótörvény 80. §-ához
ffr—y ? • -,- A j< Végtárgyalás 5 Ízben tartatott, mely alkalommal 4 vétkességi Ítélet hozatott, egy esetben pedig az eljárás kiegészítése rendeltetett el. Az ügyvédek lajstromába az 1897. év folyamán felvétetett 5 ügyvéd, töröltetetett 5, még pedig 1 önkéntes lemondás, 4 pedig elhalálozás folytán. Az 1897. év végével összesen 121 ügyvéd volt bejegyezve, tehát ugyananyi, mint az 180G. év végével. Pártfogó ügyvéd 10 esetben lett kirendelve. A lefolyt évben 10 ügyvédjelölt jelentkezett felvételre, mely 10 felvételi kérvény helytadólag lett elintézve. Kitörülve lett ügyvédi vizsgára való jelentkezés folytán 3 ügyvédjelölt, a kamara területéről való átköltözés okából 0, egyéb okból 2, töröltetett tehát összesen 11 ügyvédjelölt. Az 1897. év végével 33 ügyvédjelölt volt bejegyezve, tehát 1 ügyvédjelölttel kevesebb, mint az 189ű-ik év végével. A bejegyzett ügyvédjelöltek közül 31 ügyvédeknél, 1 bíróságnál és 1 kir. közjegyzőnél volt gyakorlaton. A kamara 1897. évi zárszámadásának bevételi rovata az előirányzott 2,385 frt G8 krnyi összeggel szemben csak 1,287 frt 55 kr. rendes bevételt tüntet elő. Az 1897-ik évre 1,385 frt (i8 krral előirányzott kiadásokból csak 1,035 frt 23 kr. adatván ki, a tényleges kiadás az előirányzott kiadásnál 350 frt -15 krral kisebb. Levonva az 1897. évi 1,287 írt 55 kr. bevételből ugyanazon év 1,035 frt 23 kr. kiadásait, az 1897. évi zárszámadás 252 frt 32 krnyi felesleget tüntet elő. Tagdij-hátralék cimén kamaránknak 1897. december 31-én 536 frt 57 kr., birsághátralékok cimén pedig 3Í3 frt 39 krnyi követelése volt. A nyugdijalap állaga az időközi kamatokkal együtt az 1897. év végével2,580 frt 71 krttettki. Tekintve ezen alapnak 1896-ban 2,328 frt 75 krban kimutatott állagát, az 18l>7. évi szaporodás 251 frt 96 kr. Az 1896. év végén a kamara pénztári feleslege 260 frt 40 kr., az 1897. év végén pedig 252 írt 42 krt tett ki. Könyvtárunk az 1897. év folyamán 180 kötetből állott, szapoiodott tehát a lefolyt évben 8 kötettel. Az ügyvédi rendtartásról szóló javaslat külön való mielőbbi beterjesztését melegen óhajtjuk, hogy ezen évek óta érzett és általunk folytonosan szorgalmazott igazságügyi szükségletnek végre elég tétessék. Minthogy a lefolyt évben is alkalmunk volt újból meggyő- | ződést szerezni arról,miszerint a sommáseljái ásnak ama rendelkezései a jogbiztonságra kártékonyán hatnak, újból bátorkodunk Nagyméltóságod figyelmét ezen körülményre felhívni, kérve ezen törvényszakaszok olykénti módosítását, miszerint az L0 frttól 200. frtnyi értékig terjedő ügyekben a II. fokú reviziónak feltétlenül hely adassák akkor, ha a II. bírósági ítélet az I. bírósági ítélettel nem egybehangzó. Szintúgy újból felhívjuk Nagyméltóságod figyelmét arra, miszerint — az általunk előbbi jelentésünkben felhozott okokból — kívánatos, hogy azon örökösödési és birtokperekben, a melyekben I. fokulag a kir. járásbíróságok járnak el, a kir. táblákhoz való felülvizsgálatnak feltétlenül helye legyen. Nem mulaszthatjuk el továbbá hangsúlyozni újból azt, miszerint a fizetési meghagyásokról szóló törvény a gyakorlati életben be nem vált. Újból kérjük tehát Nagyméltóságodat, kegyeskedjék törvényhozási uton intézkedni oly irányban, hogy a 20 frton alóli ügyek is a sommás birói útra tereitessenek, hogy mód nyujtassék a kis hitelezőknek követeléseiket behajtatni a nélkül, hogy erre reá kellene fizetniök. Az ügyvédi kar súlyos helyzetének részbeni javítását az uj ügyvédi rendtartás és az általános perrendtartástól várjuk. A nagy ügyvédi létszám csökkentésének egyik módja volna az, ha Nagyméltóságod — elődje példáját követve — a birák egy részét az ügyvédi karból neveztetné ki, mi által most — midőn bírákban hiány mutatkozik — a birói kar megerősítésének és felfrissítésének kiváló igazságügyi müve is előbbre vitetnék. Áttérhetünk ezután bíróságaink működéseinek tárgyalására. A bíráskodás általán véve kétségtelenül gyorsabb. A kir. táblák hátralékai megfogytak. A kassai kir. ítélőtáblánál az ügymenet példás gyorsaságú. Tény, hogy bíróságaink erkölcsi színvonala emelkede't, nem igy azonhan a jogszolgáltatás jósága is. A kir. tábláknál a judikatura megbízhatósága gyöngült és kártékonyán hat a jogbiztonságra , 199 az, hogy a kir. Curia a mult évben mindössze négy izben hozot^ teljes ülési döntvényt, holott a táblák egy és ugyanazon ügyben hozott ellentmondó határozatai mind sűrűben merülnek fel. Hátrányosan hat a jogbiztonságra az is, hogy bizonyos ügyekben a kir. törvényszékek végérvényesen Ítélnek. Az eperjesi kir. törvényszék és az ennek kerületéhez tartozó járásbíróságok működésére vonatkozólag a következőket terjesztjük elő: Az igazságszolgáltatás az eperjesi kir. törvényszéknél eléggé gyors, a terminusok nem hosszúak, ez évi jelentésünkben is hangsúlyoznunk kell tehát azt, miszerint ezen bíróságnál a törvénykezés a jogos igényeket kielégíti. Áll ez a kir. törvényszék mint felebbezési bíróságra vonatkozólag is. A bünfenyitő ügyek elintézése, úgyszintén a vizsgálatok ellen sem tehető alapos kifogás. A telekkönyvi ügyeknél a határidők tulhosszuak, a kiadványozás pedig lassú. Ez alkalommal is hangsúlyoznunk kell tehát azt, miszerint az eperjesi kir. törvényszéknél mint telekkönyvi hatóságnál a leiró-személyzet szaporítását szükségesnek tartjuk. A mi az eperjesi kir. járásbíróság működését illeti, ez évi jelentésünkben is felemlítenünk kell azt, a mit már több izben sürgettünk, miszerint ezen kir. járásbíróságnál még egy aibirói állás szervezése és a kezelő-személyzet szaporítása égető szükség. Hogy az óriási módon emelkedő ügyforgalom dacára ezen kir. bíróságnál az ügymenet kifogás alá nem esik, ennek egyedüli indoka az, hogy ezen bíróság tagjai az éjjeli órákba húzódó munkásságot végeznek, mely abnormis állapot sokáig fönn nem tartható. Az uj járásbirósági ügyviteli szabályok csak f. év május hó 1-ével léptettetvén életbe, csak jövő évi jelentésünkben leszünk ama helyzetben, megemlékezhetni arról, miképen fognak ezen uj int ézkedések a gyakorlati életben bevált")'. Már most is hangsúlyozzuk azonban azt, miszerint ezen ügyvitel beválhalásának elengedhetlen előfeltételét nemcsak elegendő, de képzett és minden irányban megbízható irodai személyzet képezi. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara f. évi június hó 26-án délelőtt 10 órakor (V. Szemere utcza 10. sz.) rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. helyettes elnök választása, 2. az igazságügyministerhez a polgári perrendtartásról szólóttörvényjavaslat felet.: való észvevételek tárgyában teendő felterjesztés. A meghívóval egyidejűleg a kamara megküldte tagjainak a fenti észrevételeket, melyek egy kis monografiaszámba mennek, oly kimerítők és alaposak. Ez észrevételekbenjelőterjesztelt javaslatokra még visszatérünk. A hasonnevű ügyvédek számára történő kézbesítések tárgyában a budapesti ügyvédi kamara átiratot intézett a területén működő hatóságokhoz és bíróságokhoz,hogy a kézbesítendő ügydarabon pontosan tegyék ki az ügyvéd lakását is, mert csak ugy lehet elejét venni a tévedéseknek. A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság vezetője felelt a kamara ezen átiratára és azt az életre való megjegyzést teszi, hogy éppen az elérendő célból azok az ügyvédek, kik a tárgyaláson a jegyzőkönyvhöz csatolják a m e ghatalm ázást, ne mulaszszák el ebben lakásaikat szintén pontosan kitüntetni, mert különben a tárgyaló biró nem tudhatja, hogy melyik jelent meg a hasonnevű ügyvédek közül és másrészt a biró egyéb gondjai és elfoglaltsága közt nem gondolhat arra, hogy az ügyvéd lakása iránt tudakozódjék és azt a jegyzőkönybe, vagy meghatalmazásba bevezesse. A kamara tehát felhívja a hasonnevű ügyvédeket, hogy lakásaikat az ügy védi meghatalmazásokban saját érdekükben, mindenkor pontosan tüntessék ki. Kimutatás a budapesti királyi ítélőtábla 1898. évi ügyforgalmáról május hó végéig. Polgári érkezett e hóban 1,187, e hó végéig összesen 5,870. Elintézésre várt 7,293. Elintéztetett ülésben e hóban 918, e hó végéig összesen 3,927, ülésen kivül e hóban 364, e hó végéig összesen 1,762. Elintézetlen maradt e hó végéig 1,604. Büntető érkezett e hóban 1,300, e hó végéig össze-