A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 20. szám - A kőszénbányászat jogi szabályozásának reformja 4. [r.]

78 A JOG Indokok: Alperesek kifogásukban azt adják elő, hogy F. M. elfogadó felperessel régi idő óta üzleti összeköttetésben állván, tőle több izben vett fel előlegeket a célból, hogy neki tojásokat szállítson s a kapott előlegek biztosítására rendszerint váltókat adott, ilyen váltó a kereseti is, mely természeténél fogva fedezeti váltó. Alperesek beismerik, hogy a kereseti váltó 450 frtról kiállítva általuk aláíratott. Tagadják, hogy a váltóösszegből felperes 300 frtnál többet fizetett volna és 300 frt és 15 frt 70 kr. kivételével a 3—11 alatti számlák és 12 alatti postai feladóvevény igazolása szerint törlesztve lett. Felperes elismeri, hogy F. Mózes elfogadóval tojásszállitásból folyó üzleti összeköttetésben állott s a kereseti váltó összegét 450 irtot ezen üzletből kifolyólag adta és alperes köteles volt részére tojást szállítani s a váltó összege ugy volt törlesztendő, hogy minden egy láda tojásküldemény után 1 frt a váltó törlesztésére fordittatik. Tagadja felperes, hogy a 3—12 alatti számlák s illetve postai feladóvevényben jelzett összegek elsőrendű alperes által a kereseti váltó törlesztésére fordíttattak volna, azt állitja, hogy azokat egyéb tartozás törlesztésére számolta el. Nem szenved kétséget, hogy a kereseti váltó fedezeti váltót képez, de a fedezeti váltó is épp oly elbírálás alá esik, mint bármely más váltó és a váltóhitelező jogosítva van lejárt fedezeti váltója alapján is követelését behajtani, miből önként következik, hogy a váltóösszeg törlesztésének bizonyítása kifogásolókat terheli. Tekintettel arra, hogy alperesek beismerték, miszerint felperessel üzleti összeköttetésben állván, F. Mózes elfogadó több izben kapott felperestől külömböző összegeket, ezen beismeréséből önként következik, hogy neki a kereseti 2,165. sz. a. beperesitett váltón kívül egyéb tartozása is lévén, felperes tagadásával szemben kifogásolók kötelesek bizonyítani, hogy a teljesített fizetések a kereseti és a 2,165. sz. a. beperesitett váltókra történtek, az alperesek által becsatolt számlák és postai feladó vevények ezt egyáltalán nem bizonyítják. Minthogy alperesek a váltó valódiságát beismerték és K. Izsák ugy G. Farkas alperesi tanuk nem bizonyították, hogy a kereseti váltóra nem 450 frt, hanem csak 300 frtot fizetett ki felperes a sommás végzés hatályának fentartása mellett alperesek a kereseti váltóösszeg és járulékai megfizetésére kötelezendők voltak stb. A marosvásárhelyi kir. itélö tábla (1897 dec. 29. 2,940. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíti s a 645. sz. keresetet visszautasítja stb. Indokok: Hogy valamely személy, kinek névaláírása a váltó előlapján előfordul, kibocsátónak tekintessék, szükséges, hogy maga a váltó feltüntesse azt, miszerint a névaláírás az intézvényezetthez intézett felhívásra vonatkozik, mi rendszerint akkor áll, be, ha a kibocsátó nevét ama felhívás alá írja. A keresethez csatolt váltón az emiitett felhivás alatt az intézvényezett névaláírása áll s ez alatt van F. Sára névaláírása, ki a kereset szerint kibocsátónak van nevezve ugyan, de a ki fent előrebocsátottak szerint ilyennek nem tekinthető, más névaláírás pedig a váltó előlapján nem fordul elő. Ennélfogva a váltó előlapján kibocsátói aláírás nem lévén, a váltó a v. t. 3. §. 5. pontjában előirt kellék hiányában szenved, s így a kereset a váltóeljárás 4. §. alapján hivatalból vissza volt volna utasítandó stb. A m. kir. Curia (1898 ápril 20. 182. sz. a. ) A másodbiróság végzése, megváltoztattatik az elsőbiróság Ítélete és a megelőző eljárása a váltóeljárás 4. §. alapján megsemmisithetőnek nem találtatik és a váltóbirói hatáskör megállapittatván, a másodbiróság azelső bíróság ítéletének érdemleges felülvizsgálására utasittatik stb. Indokok: A kereseti váltó alakilag minden törvényes kellékkel bír, minélfogva, a váltóeljárás 4. §-ának 2. bekezdésében emiitett eset fenn nem forog; mert a kereseti váltó előlapján az intézvényezett F. Mózes elfogadói névaláírásán kívül még egy névaláírás (F. Sára) fordul elő, mely névaláírás az intézvényezettnek szóló felhívást tartalmazó váltószöveg alatt állván, tekintettel arra, hogy a váltó F. Sárára nincs intézvényezve, azt pedig a törvény nem kívánja, hogy a kibocsátó névaláírása az elfogadó aláírása fölé legyen írva: helyzeténél fogva formailag kibocsátói aláírásnak tekintendő. Ennélfogva az elsőbiróság Ítélete és a megelőző eljárás váltókellék hiánya miatt megsemmisíthető nem lévén stb. Az a körülmény, hogy perujitó felperes neve után keresztvonás fordul elő, a kibocsátói névaláírás kellékének hiányát még nem állapitja meg feltétlenül, mert nincs kizárva az, hogy felperes neve meghatalmazott által irathatott a váltóra és a keresztvonást a kibocsátói váltonyilatkozat kiállítására felhatalmazott egyén feleslegből irta a váltóra. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék (1897 július 5-én 12,600. sz. a.) Gy. Józsefné felperesnek M. Lajos alperes ellen 100 frt tőke és jár. iránti perében következőleg itélt: Alperes perujitási keresetével elutasittatik és az 1896. évi június 15-én 52,974. sz. a. hozott sommás végzés hatályában fentartatik stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1897. évi dec. 1. 2,388. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét az azt megelőző egész eljárással, az 52,974. sz. sommás végzéssel, ennek összes következményével együtt a v. e. 37. §-a alapján hivatalból megsemmisíti stb. Indokok: A v. t. 104. §. szerint váltónyilatkozatok, a melyek névaláirás helyett keresztvonással vagy más kézjegygyei eszközöltetnek, váltójogi hatálylyal csak akkor bírnak, ha olyanoktól származnak, kik nevüket testi fogyatkozás miatt nem Írhatják alá és ha kézjegyük bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesíttetett. A 14,481. sz. kérvénynyel a jelen újított váltóperhez csatolt, a kereseti követelés alapját képező A. alatti okiraton a kibocsátói aláírás mellett kézjegy van a nélkül, hogy az mint testi fogyatkozás miatt nevét aláirni nem tudótól eredő megjelöltetett és akár bíróilag, akár közjegyzőileg hitelesítve volna. Hogy pedig az emiitett okiraton olvasható Gy. Józsefné névírás nem az újított felperestől származik, hanem a nevezett csupán kézjegyével látta el az említett okiratot, kitűnik már abból, hogy a Gy. Józsefné által ügyvéde részére kiállított meghatalmazás alatt, mely hasonlóan az A. alatti okirattal az alapkeresetnek iktató számával, 52,974. van ellátva szintén újított felperes Gy. Józsefnénak csupán kézjegye fordul elő és néviróul N. Ignác jelentkezik, mi arra vall, hogy újított felperes írni nem tud. Minthogy pedig az előadottak szerint az A. alatti okirat alatt olvasható Gy. Józsefné névírás kibocsátói aláirásnak nem tekinthető s igy az okirat nélkülözvén a v. t. 3. §. 5. pontjában előirt egyik lényeges kelléket, abból a v. t. 6. §. értelmében váltójogi kötelezettség nem származhatik és ebből folyván a V- E. 4. §. szerint már az okiratra alapított alapperbeli kérések mint váltóeljárásra nem alkalmas, az elsőbiróság által hivatalból volt volna visszautasítandó; minthogy az alapper elbírálására, ügybirósági hatáskörrel nem bir a bíróság, bár a pts. 47. §. értelmében rendszerint az alapper bírósága hatásköréhez tartozik az ujitott pernek elbírálása is, az ujitott pernek elbírálására sem bírhat ügybirósági hatáskörrel: Az alsóbiróság Ítéletét az azt megelőző egész eljárással ide értve az alapperbeli keresetre hozott 52,974. sz. sommás végzést és ennek összes következményeit is, hivatalból megsemmisíteni kellett stb. A m. kir. Curia (1898 ápril 21 247. sz. a.) A másodbiróság végzése megváltoztattatik, az elsőbiróság ítélete és az eljárás váltóbirói hatáskör hiánya miatt megsemmisithetőnek nem találtatik és a másodbiróság érdemleges határozat hozatalára utasittatik stb. Indokok: A kereseti váltón van kibocsátói névaláirás; az a körülmény pedig, hogy felperes neve után keresztvonás fordul elő, a kibocsátói névaláirás kellékének hiányát még nem alapítja meg feltétlenül, mert alperes a perben a kibocsátói névaláirás hiányát nem kifogásolta és ennélfogva a jelen esetben nincsen kizárva az, hogy felperes neve meghatalmazott által irathatott a váltóra s a keresztvonást is a kibocsátói váltónyilatkozat kiállítására felhatalmazott egyén feleslegből irta a váltóra. De különben is alperes a perújítást azon az alapon vette igénybe, hogy váltónyilatkozata kiállításakor kiskorú volt, továbbá hogy a váltó kártyaadóság fejében állíttatott ki és hogy felperes jogtalanul jutott a váltó birtokához. Az ezekből az okokból uj bizonyíték alapján kért perujitási kereset tartalmára való tekintettel az alapperben eljárt elsőfokú bíróság hatáskörének kérdése, — miután a hatáskör absolut hiányának esete fenn nem forog, — meghaladottnak lévén tekintendő, az a jelen ujitott per folyamán többé kérdés tárgyává nem tehető; miért is stb. Bűnügyekben. Nincs a büntető törvénykönyvben oly szabály, melynek folytán mondani lehetne, hogy a szolgálatadó iránti kötelezettség megszegése az egyébként teljes tényálladékkal biró külön lopásokat delictum egységgé fogná össze; ellenben a btk. 336. §-ának bevezető részéből és 7. pontjából világos, hogy tekintet nélkül a lopott dolog értékére, bűntett a lopás, ha szolgálatban álló személy azon követi el, a kinek szolgálatában áll, a btk. 334. §-ából pedig, ennek a 336. §-al való összevetése folytán világos n°gy 5° frtnál nagyobb értékű dolog ellopása még a 334. §. szerint is bűntett. A m. kir. Curia (1898 márc. 16. 6,116. sz. a.). Nincs a büntetőtörvénykönyvben oly szabály, melynek folytán mondani lehetne, hogy a szolgálatadó iránti kötelezettség megszegése az egyébként teljes tényálladékkal biró külön lopásokat delictumegységgé fűzi össze; ellenben a btk. 336. §-ának bevezető részéből és 7. pontjából világos, hogy tekintet nélkül a lopott dolog értékére, bűntett a lopás, ha szolgálatban álló személy azon követi el, a kinek szolgálatában áll, a btk. 334. §-ából pedig, ennek a 336. §-al való összevetése folytán világos, hogy 50 frtnál nagyobb értékű dolog ellopása még a 334. §. szerint is bűntett. A csödleltár szerint az áruraktárnak beszerzési értéke az egyéb vagyonrészletekkel együtt vádlott tartozásának összegét felül haladván, büntető uton megtorlandó vagyonbukás esete fenn nem forog és ebből folyólag a btk. 414. §-ának 3. és 4. pontjára fektetett vád sem képezheti büntető ítélet alapját. A szegszárdi kir. törvényszék (1897 ápril. 15. 1,050. sz. a.) Cs. Ignác vádlott a btk. 416. §-nak 2., 3. és 4. pontjába ütköző vétkes bukás vétségében bűnösnek nyilvánittatik és ezért a btk.