A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 1. szám - A végrehajtási törvény 161. §-ához - Magyarország és Ausztria közti viszonosságra vonatkozó legújabb min. rendeletek

lépett fel ügyvédi meghatalmazás nélkül, tehát ötét a felebbezési jog meg sem illeti. Merőben alaptalan beadványokért az ügyvéd saját ügyfelér tol sem követelhetvén díjazást, ilyenek Eiman László ügyvéd •részére azért sem voltak megállapithatók, mert megbízotti minőségét nem is igazolta. Tekintve miszerint a sommás eljárásról szóló 1893-ik XVIIÍ. t.-c. és általában véve az eddigi birói gyakorlat kötelező ügyvédi képviseletet nem ismer, továbbá tekintve miszerint felperesek a fentiek szerint ügyvédet még nem vallottak és a keresetben meghatalmazás hiányának esete nem forog fenn, nézetem szerint az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott sommás kereset törvényes alakban lévén kiállítva, semmiféle kellék hiányában nem szenved és igy az elfogadandó és hiánypótlás végett visszaadható nem lett volna. Minthogy ezen eset fontos jogi kérdést karol fel, felkérem a jogászközönséget véleménye nyilvánítására. Eiman László, palánkai ügyvéd. Irodalom. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Nagy Ferenc dr., a budapesti tudományegyetem kitűnő tanárának elterjedt kereskedelemjogi kézikönyvét néhány rövid év leforgása óta most már negyedik kiadásban bocsátja közre az Athenaeum r.-társaság. Azok az előnyök, a melyek Nagy Ferenc munkáit általában jellemzik: az alapos, széles tudás, a felfogás eredetisége és a jogászi elemzés átlátszó tisztasága, ebben a kiadásban is teljességben megnyilatkoznak. Szerző úgyszólván a legutóbbi napokig a hazai és külföldi jogélet idevágó jelenségeire figyelemmel volt. Munkájának jelen kiadásában a legújabb tételes intézkedések, főleg az uj német kereskedelmi törvény alkotása, nálunk a budapesti áru- és értéktőzsdének csak rövid idő előtt megállapított szokásai, a szakirodalomnak egyik-másik elvi kérdésében való előrejutása épen ugy érvényesül, mint a harmadik kiadás megjelenése óta kifejlett gazdag judikatura, melyet Nagy Ferenc lépten-nyomon különös ügyelete méltat. Ez a körülmény idézte elő, hogy a negyedik kiadás két kötete még 1—-2 ivvel terjedelmesebb, mint a harmadik kiadás, ámbár szerző, a hol csak lehetett, rövidebbre fogta a szöveget, a mit főleg azért tehetett meg, mert időközben váltójogi kézikönyvét is kiadta. A munkát, a mely egy monográfia keretében a jogrendszer legkiműveltebb részét: a kereskedelmi jogot, valósággal kimerítően és könnyen kezelhető rendszerben öleli fel, egyszerű, de mégis precíz előadása és jó magyaros nyelvezete a legkitűnőbb magyar jogi tankönyvek sojrába emeli A kézikönyv egyúttal olyan segédeszközt ad a gyakorló jogász kezébe, a melyet a mindennapi életben érezhető hátrány nélkül nem nélkülözhet, mert Nagy Ferenc nemcsak regisztrálja a kereskedelmi jog állását, hanem tanulmánya annak alkalmazására egyenesen fejlesztő hatással van. Az újkori alkotmányfejlődés elemei. Irta: dr. Illés József. Budapest Kii lián Frigyes kiadása 1898. Szerző feladatául tűzte ki azon, korszak alkotmányfejlődésének uralkodó eszmeit és elemeit feldolgozni, melyek a középkornak átmenetét az újkorba közvetítik. Bizonyára a legérdekesebb korszakok egyike, midőn hogy ugy mondjuk, az uj eszmék kibontakozni kezdenek a régi burokból. Igen érdekesen fejtegeti szerző a két világrészek között való harcot, ugy hogy bár rövid vonásokban, de igen plastikus módon domborodnak ki ezen érdekes küzdelem fasisai. Szerző nagy tudományos eszközökkel támogatja fejtegetéseit, melyek tanúskodnak arról, hogy legjobb kutforrásokbói tud meríteni. A mű négy részből áll: Bevezetésből és 3 könyvből. Az első könyvben a hűbériségről és királyságról; a második könyvben, a pápaság és reíormatióról, a harmadik könyvben végre, a császárság és a nemzeti államokról értekezik. A magyar váltótörvény commentárját adja ki lapunk derék munkatársa, dr. Rózsa Ferenc fővárosi ügyvéd, ki azon igen gyakorlott rendszert követi, hogy magyarázgatás helyet az illető törvényszakaszra vonatkozó eddig kifejlett judicaturát fogja ismertetni az illető felsőbirósági határozatok közlése mellett. A munkára, mely e szerint igen hasznavehetőnek Ígérkezik, megjelenése után visszatérünk. Vegyesek. A zugirászat ellen R u d n a y Béla főkapitány — mint egyik laptársunk irja — igen üdvös rendeletet adott ki azon ügynökök ellen, kik egyéb mesterség hiányában — ügyvédkedéssel foglalkoznak. E rendelet ugyanis megtiltja, hogy engedélyek és egyéb a rendőrség hatáskörébe vágó ügyek elintézésénél más, mint ügyvéd közbe járhasson. Valóban itt volt az ideje e rendelet kiadásának, mely igen sok visszaélést fog megszüntetni. Mi csak üdvözölni tudjuk érte a főkapitányt és reméljük, hogy többi hatóságaink — ezek között különsen elöljáróságaink — követni fogjak e példát. Csak ily intézkedésekkel lehet elejét venni annak, hogy kiérdemült borbélyok, elcsapott hivatalszolgák, büntetést kiállott dijnokok stb. valósággal ügyvédi functiót végezzenek, tudatlan beadványaikkal akadályozván az ügyek gyors elintézését és kizsebelvén a közönség egy nagy részét. Helyreigazitás. Lapunk utolsó számának a közjegyzői egylet ez idei közgyűléséről szóló közleményében egy a közjegyzői szaklapot illető hir foglaltatott, melyre vonatkozólag az illető lap szerkesztőségétől a következő helyreigazítás közlésére kérettünk fel: Nincs szó a közjegyzői szaklap heszüntetéséről, hanem csak a szerkesztőségben beálló változásról, miután dr. C hárman t Oszkár fiumei kir. közjegyző másoldalu elfoglaltsága miatt a szerkesztésre vonatkozó megbizásról lemondott. E lemondásnak tehát nem az volt az indoka — ami ellenkezik is a tényekkel — hogy a közjegyzői kar a szaklapot nem eléggé támogatta, még kevésbbé az, hogy egyes kartársak szakbavágó dolgozataikkal más lapokat kerestek föl, a mit a közjegyzői egylet nemcsak nem helytelenít, de nagyon kívánatosnak is tart és tartott mindig. A közjegyzői szaklapnak soha sem volt az a nevetséges pretensiója, hogy az egész közjegyzői szakirodalmat monopolisálja. A ^budapesti ügyvédi kör» vegyes szakosztálya m. hó 20-án dr. K r á 1 i k Lajos elnöklete alatt rendkívül látogatott ülést tartott, melynek napirendjét az ügyvédi nyugdíjügy kérdése képezte. Az elnök hosszabb megnyitó beszéd kapcsán ismertette e rég vajúdó kérdés történeti előzményeit, előadta, hogy még mindig csak a jelszóknál tartunk: országosan vagy kamaránként szerveztessék-e a megalkotandó intézmény. Melegen emlékezett meg dr. R o b i t s e k József kamarai alelnök érdemeiről, különösen hogy ő, míg egyrészt az összes részletkérdéseket felölelő munkálatát elkészité, másrészt a kamarai választmány segélyével tavaly 22,000 frtot gyűjtött. A tetszéssel fogadott beszéd után dr. Zsigmondy Jenő a kamaránkénti szervezés mellett foglalt állást, utána dr. Szí 1 ágyi Arthur Károly egy indítványt terjesztett elő, mely, miután ahhoz többen részletesen hozzászóltak, egyhangúlag elfogadtatott. Az indítvány szerint a szakosztály felkéri a kör választmányát, hogy utóbbi a nyugdij-ügyben átiratot intézzen a kamarához és ebben fejtse ki azt, hogy a kör a nyugdíjügy mielőbbi megalkotását óhajtja; felkéri a kamarát, hogy e kérdést pozitiv alkotással: egy nyugdijszabályzat kidolgozásáig hova előbb fejleszsze és azután a körrel a szabályzatot közölje s végül tudatja a kör, hogy határozottan a kamaránkénti szervezet mellett foglal állást. Ezen indítvány pótlásául elfogadtatott dr. Schre yer Jakab javaslata, hogy a kamarával az is közléndő, mi szerint a kör szolgálatait az ügy előmozdítása érdekében, feltéve, hogy a kamara a kamaránkénti szervezés alapjára áll, készséggel felajánlja. A kérdés ezek szerint legközelebb a kör választmánya elé kerül. Dr. Pap József munkája «Tanulmánya Plósz-féle polgári perrendtartás tervezetéhez*, — melyből mai számunk mutatványt közöl, — már a legközelebb elhagyva a sajtói. Megragadjuk ezen alkalmat, hogy kartársunk ezen munkáját olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. Ennek kapcsán közölhetjük, hogy a budapesti ügyvédi kamarának a Plósz-féle tervezet felöli véleményadásra kiküldött bizottsága már megalakult és elnökéül dr. Králik Lajost, előadásául pedig dr. Pap Józsefet választotta. Kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesstése folytán kineveztettek: Ha r mos Gábor budapesti ítélőtáblai biró a közigazgatási bírósághoz bíróvá, Porubszky Jenő rózsahegyi törvényszéki elnök, a pozsonyi Ítélőtáblához tanácselnökké. Kitüntetés. (J Felsége személye körüli ministere előterjesztése folytán, Vállya Ferenc csáki-gorbói járási főszolgabírónak, sok évi hü és buzgó szolgálata elismeréséül, Ferenc József rendje lovagkeresztjét adományozta. A kolozsvári kir. ítélőtáblának tanácsbeosztása az 1898. évre. I. (polgári, úrbéri) tanács. Elnök: Fekete Gábor a kir. it. tábla elnöke. A felülvizsgálati tanács elnökének állandó helyettese: Heppes Miklós tanácselnök. Birák: Bocskor Mihály, Gál Jenő, Horváth Kálmán, Hosszú László. Kisegítő birák: Szász Dénes, báró Rudnyánszky Béla, M i k ó Imre. II. (polgári, kereskedelmi, váltó, csőd- és bánya-) tanács. Elnök: Heppes Miklós, kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Zsakó István, Szász Dénes, Kain Hugó, Mikó Imre. Kisegítő birák: Gál Jenő, Mihályi Béla, Pap Farkas. III. (büntető) tanács. Elnök: . . . Birák; Szőcs Akos, A d á m Dénes, báró Rudnyánszky Béla. M i h ál y i Béla, Pap Farkas, Kisegítő birák: H o r v á t h Kálmán, Hosszú László, Kain Hugó. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz ^ r, Békés K J- Bondár J Kovács I. 1596/97 sz. ü. a Cur. dec. 22r • ora,?SÓ H- L\ Ifj- Rab- J" és ts- Cs- kir- szab. déli vasút, a Cur 8b/97 sz. a dec. 21. hh. Eger Dr. B. B. Ifj. Kovács M. és ts. farkas E. 6660/^4 sz. ü. a Cur. dec. 29. m. v. Mohács M L. Szeitl Ferenc és tsai C. ü. a Cur. érk 3551/97 sz. a. n. e. eld. Naményi. Ó-Becse Dr. V I. 2557/97 sz. ügy a C. nov. 18. hh. - Santa R. Balizs P. erk. 3/lo/97 sz. a. n. e eld. Pászlélyi. Nagy Károly K. I. Szilagyi M. Esanady L. és ts. érk. 6674/97 sz. a. n. e. eld. Egry. Dömötör László ügyvéd Szegszárdon elfogad megbízásokat, helyettesítéseket, és teljesít is. Dr. Bardio György sümegT^hTköíje^yzö irodájában egy a közjegyzői teendőkben jártas segéd vagy közjegyzőjelölt, azonl l ~ Feltételek az ülető közjegyzőtől levél utján megtudhatók. DALLAS RÉ8ZVÍS. TAMÁSAI NYOMDÁJA BUDAPESTEN