A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 1. szám - A végrehajtási törvény 161. §-ához - Magyarország és Ausztria közti viszonosságra vonatkozó legújabb min. rendeletek

A JOG 7 tehát mindaddig, míg ezek hatályban maradnak, az osztrák állampolgároktól, kik a magyar kir. bíróságok előtt mint felperesek fellépnek, a L893. évi XYI1I. t.-c. 9. §-ának 1. pontja és 220. §-a értelmében a perköltség és Ítéleti illeték fedezéséül biztosíték nem követelhető. Budapest, 1897. évi december hó 22-én. Erdély, s. k. 71,392/szám. 1 M. 1897. I/A. Rendelet a végrehajtási viszonosság tárgyában Ausztriával szemben, az összes kir. biróságokhoz. 1898. évi januát hó 1-ével Ausztriában uj végrehajtási törvény fog életbe lépni. Ezen uj végrehajtási eljárást életbeléptető törvény XLI. cikkében s ezen uj végrehajtási törvénynek 84. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az osztrák cs. kir. igazságügyminister a velem létrejött megállapodás értelmében a teljes viszonosság megvalósítása végett az 1881. évi LX. t.-c. 4 és 5. §-aira való tekintettel, az 1897. évi december hó 13-ik napján kelt, az osztrák birodalmi törvénylapban (R. G. Bl.) 285. sz. alatt közzétett rendelettel elrendelte, hogy a kielégítési végrehajtás a Magyarországban létrejött következő végrehajtási cimek alapján feltétlenül elrendelendő, u. m: 1. polgári bíróságoknak végitéletei s peres ügyekben hozott más Ítéletei, határozatai és végzései alapján, ha ellenük a további felebbvitel ki van zárva, vagy legalább is a végrehajtást gátló jogorvoslatnak nincs helye; 2. váltóeljárásban kibocsátott végrehajtható fizetési meghagyások alapján; 3. polgári vagy büntető bíróságok előtt magánjogi igények felett kötött egyezségek alapján; 4. csődeljárásban kötött, bíróilag jóváhagyott egyezségek, az ily eljárás folyamán keletkezett, jogerőre emelkedett bírói határozatok és a csődeljárásban felvett felszámolási jegyzőkönyveknek a végrehajthatóság hatályával felruházott hivatalos kivonatai alapján; 5. büntető bíróságoknak magánjogi igények felett hozott jogerős határozatai alapján; 6. tőzsdebiróságoknak (az ezekkel ugyanazon tekintet alá eső termény- és gabnacsarnokok külön bíróságainak ) oly határozatai alapján, a melyek felsőbb választott bíróságnál többé meg nem támadhatók és ezen tőzsdebiróságok előtt kötött egyezségek alapján. Fiumét és kerületét illetőleg az osztrák igazságügyminister az 1852. évi szeptember 16-iki ideiglenes törvénykezési rendtartás 550. §-ára való tekintettel ugyanezen rendeletben elrendelte, hogy a Fiúméban létrejött következő végrehajtási cimek alapján rendelendő el feltétlenül a végrehajtás, u. m.: 1. polgári bíróságoknak jogerős ítéletei alapján; 2. váltóeljárásban kibocsátott jogerős fizetési meghagyások alapján; 3. polgári vagy büntető bíróságok előtt magánjogi igények felett kötött egyezségek alapján; 4. csődeljárásban kötőit bíróilag jóváhagyott eg\ezségek, az eljárás folyamán keletkezett, jogerőre emelkedett birói határozatok és a csődeljárásban felvett felszámolási jegyzőkönyveknek a végrehajthatóság hatályával felruházott hivatalos kivonatai alapján; 5. büntető bíróságoknak magánjogi igények felett hozott jogerős határozatai alapján; 6. tőzsdebiróságoknak jogerős határozatai és ezen tőzsdebiróságok előtt kötött egyezségek alapján. Ezen rendelet szerint az itt felsorolt cimek alapján kért kielégítési végrehajtás elrendelése az osztrák bíróságok részéről csak akkor tagadható meg, ha a teljesítmény, mely végrehajtás utján érvényesíttetni szándékoltatik, osztrák tiltó törvénybe ütközik és ha valamely osztrák honos személyállapotát tárgyazó kérdésben osztrák honos elleni végrehajtásról van szó. Utasította egyúttal az osztrák cs. kir. igazságügyminister az osztrák bíróságokat, hogy az uj végrehajtási törvényben a külföldön létrejött végrehajtási cimek alapján elrendelt végrehajtásra nézve egyébként megszabott korlátozásokat a Magyarországban, illetve Fiúméban és kerületében létrejött cimek alapján elrendelt végrehajtásnál ne alkalmazzák. A fentebb 6. pont alatt megjelölt végrehajtási cimre vonatkozólag ezenkívül kijelentette az osztrák cs. kir. igazságügyminister, hogy a magyar tőzsdebiróságok ítéletei — ideértve a fiumei tőzsdebiróság Ítéleteit is — melyek Ausztriában kerülnek végrehajtás alá, sem az uj osztrák perrendtartásban, sem ezen perrendtartást életbeléptető törvényben szabályozott érvénytelenítési keresette], illetve semmiségi panasszal mig nem támadhatók; de az ily ítéletek alapján folyamatba tett kielégítési végrehajtás az uj osztrák végrehajtási törvényt életbeléptető törvény XXIX. cikkében és XXX. cikkének első bekezdésében jelzett okokból a kötelezett fél kérelmére felfüggeszthető és megszüntethető, ép ugy és ép oly mértékben, mint az osztrák választott bíróságok ítéletei alapján elrendelt végrehajtás. A végrehajtásnak magyar tőzsdebírósági Ítéletek alapján elrendelésekor azonban az osztrák bíróságok pusztán a végrehajthatóság fentebb említett általános előfeltételeinek fennforgását vehetik vizsgálat alá, ellenben az uj osztrák végrehajtási törvényt életbcléptető törvény XXIX. és XXX. cikkeiben felsorolt beszüntetési okok fenforgása miatt a végrehajtás elrendelése hivatalból meg nem tagadható. A hivatkozott XXIX. cikk és XXX. cikk első bekezdése, a melyek értelmében az osztrák bíróságok mindig csak a kötelezett fél kérelmére függeszthetik fel és szüntethetik meg a magyar tőzsdebirósági Ítélet alapján már elrendelt kielégítési végrehajtást, a következően hangzanak: >XXIX. cikk: Ha e választott birósági itélet alapján engedélyezett végrehajtással érvényesítendő valamely igény, játék vagy fogadás gyanánt tekintendő különbözeti ügyleten alapul, a végrehajtás a kötelezett fél kérelmére megszüntetendő. Ez a kérelem akár a végrehajtás engedélyezése ellen beadott tt'lfolyamodással, akár keresettel érvényesíthető. A kereset azon bíróságnál adandó be, a melynél a végrehajtás engedélyezése első fokon kéretett. A végrehajtás a felfolyamodás vagy kereset beadása után kívánatra a keresett felett jogerős határozatnak meghozataláig felfüggeszthető; az ily feltüggesztésre a végrehajtási törvény 43. és 44. §-aiban foglalt szabályok irányadók. XXX. cikk: «Valamely választott birósági itélet alapján engedélyezett végrehajtás megszüntetendő továbbá a kötelezett fél kérelmére, ha a kötelezett fél a választott birósági szerződést valamely vállalkozói egyesületnek (cartellnek) tagjai közt történt összebeszélésre való tekintettel fogadta el, mely szerint az ő ipari termeléséhez szükséges anyagok, szerszámok és egyéb segédeszközök a belföldi forgalomban csak az alatt a feltétel alatt fognak elidegenittetni, hogy a vevő az ügyletből származó peres kérdések tekintetében választott bíróság ítéletének veti magát alá. A megszüntetési kérelem érvényesítésére és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozólag a XXIX. cikk rendelkezései alkalmazandók; de visszautasítandó a kötelezett félnek megszüntetési kérelme, ha a választott birósági szerződés ezen hibájából a végrehajtás ellen emelhető kifogásokról a választott bírák előtti tárgyaláson kifejezetten lemondott*. Midőn ezeket a kir. bíróságokkal tudomásul vétel végett közlöm, felhívom a kir. biróságokat, hogy az Ausztriában keletkezett végrehajtási cimek alapján kért kielégítési végrehajtás tekintetében az 1881, évi LX. t.-cikk 4. és 5. §-ai, illetve a Fiúméban és kerületében hatályos 1852. évi szeptember 16-iki ideiglenes törvénykezési rendtartás 550. §-a értelmében és korlátai között a viszonosság elve szerint járjanak el. Budapest, 1897. évi december hó 22-én. E r d é 1 y, s. k. Nyilt kérdések és feleletek. Tartozik-e az ügyvéd ügyvédi ellenjegyzésével el nem látott sommás keresethez meghatalmazást csatolni? A folyó évben M. Lázár, M. Száva és P. Pávó ó palánkai lakos felperesek ismeretlen tartózkodásu D. Róza német palánkai lakos alperes ellen 26 frt 71 kr. és jár. iránt zálogjogtörlési sommás keresetet nyújtottak be a palánkai kir. járásbíróságnál, mely keresetet ügyvédi ellenjegyzésemmel láttam el. Ezen kereset következő kitételéből «ugy anazért a tárgyaláskor igazolandó ügyvédünk által kérjük a tek. kir. járásbíróságot* stb. kitűnik, miszerint felperesek jogi képviselőt, ügyvédet, nem vallottak és ezt még inkább megerősíti a sommás kereset külzetének következő kitétele «Zálogjog törlési sommás keresete M. Lázár, M. Száva és P. Pavó ó palánkai lakos felperesnek Eiman László ügyvéd által német palánkán», mert ebben sem foglaltatik az, hogy felperesek ügyvéd által vannak képviselve, hanem csak annyi van mondva, hogy felperesek a sommás keresetet ügyvéd által adták be. Ezen keresetre a kir. járásbíróság l,267/p897. szám alatt a következő végzést hozta meg. «A kereseti példányok a képviselő igazolásának hiánya miatt az 1893: XVIII. t.-c. 17. §-ának 2. pontja értelmében azon felhívással adatnak vissza Eiman László felperesi képviselőnek, hogy azokat szabályszerüleg kiállított meghatalmazásával felszerelve 8 napi záros határidő alatt annyival is inkább mutassa be, mert ellenesetben keresetétől elállottnak fog tekintetni.* Minthogy ezen végzés nekem lett kézbesítve, az ellen felfolyamodással éltem, a kir. járásbíróság azonban a felfolyamodást 2,024/p897. számú végzéssel hivatalból visszautasította, a mely végzés ellen benyújtott felfolyamodás folytán az újvidéki kir. törvényszék az l,267/p897. számú elsőbirósági végzés ellen beadott felfolyamodást szintén visszautasította és a megtámadott végzést helyben hagyta következő indokokból: «Az 1893: XVIII. t.-c. 17. §-ának indokolásában világosan tartalmazva van, hogy a képviselő meghatalmazással igazolandó és ha a képviselő nem ügyvéd, felperesnek igazolnia kell a képviselet elvállalására jogosító viszonyt is. Ezen törvény szellemét elég érthetően megmagyarázó indokolás minden kétséget kizáró módón megállapítja azt, hogy az ügyvéd által beadott és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott kereset a kellőleg kiállítandó ügyvédi meghatalmazással ellátandó, mely tételt a birói gyakorlat általánosan kötelezőnek elfogadott. A kir. járásbíróság tehát csakis törvényadta jogát gyakorolta a mikor az ügyvédi meghatalmazás nélküli keresetet Eiman László ügyvédnek hiánypótlás végett visszaadta és helyesen utasította vissza az Eiman László ügyvéd által beadott felfolyamodást is az általa fehozott indokokon felül még azért is, mert ez nem saját személyében, hanem mint M. Lázár és t.-nak képviseletében