A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 16. szám - Ügyvédek helyzete Magyarországon

124 A JOG kizárva az sem, hogy a német büntető bíróság valamely házasság érvényességéről határozzon. Az 1873. évi osztrák B. P. 5. §-a kimondja, hogy a bűnügyi vizsgálat és Ítélet a magánjogi előleges kérdésekre is kiterjed. A polgári bíróságnak ily kérdésben hozott határozatához, a mennyiben a terhelt büntethetőségének megítéléséről van szó, a büntető biró nincs kötve. A polgári bíróság ítélete csak akkor veendő a büntető ítélet alapjául, ha az előleges kérdés tárgya a házasság érvényessége. Ily esetben, ha az illetékes polgári bíróság y mé: nem ítélt, de az ügy tárgyalását már megkezdette, vagy ha a büntető bíróság maga utalta polgári perre az ügyet: ennek eredményét be kell várni, szükség esetén pedig meg kell sürgetni. III. Hazai törvényeink a legújabb időkig nem rendelkeztek a bünper során felmerülhető praejudicialis kérdésekről.1) A bírói gyakorlat is az volt, hogy hogy a büntető bíróság saját cognitiója körébe vonta s maga döntötte el mindama köz- vagy magánjogi kérdéseket is, melyek a bűncselekmény tényálladékához tartoznak s a büntethetőség megállapításánál figyelembe veendők. Csupán az ország ama részeiben, a hol az 1853. évi ausztriai B. P. volt érvényben (lő. és 16. old.), merülhettek fel e törvényt alapján praejudicialis kérdések, a mennyiben e perrendtartás ezeknek bizonyos esetekben tért nyitott.'2) A jelen törvény az 1886. és 1889. évi javaslatok nyomdokán haladva,3) a praejudicialis kérdések tekintetében elvileg a német birodalmi s az osztrák bűnvádi perrendtartáshoz csatlakozott, e mellett azonban önállóan szabályozta e fontos materiát. Főelve a büntető törvénykezés függetlenségének megóvása mellett, a fakultatív rendszer, mely a büntető bíróságnak minden előleges magánjogi kérdésre nézve megengedi a polgári bíróság ítéletének bevárását, de egyetlen esetben sem kötelezi arra, hogy azt bevárja, ha a külön polgári eljárás hosszadalmas volta a büntető per érdekeit veszélyeztetné. Másik főelve az, hogy a polgári bíróságnak vagy más hatóságnak ily előleges magánjogi kérdésben hozott határozata a büntető bíróságot nem kötelezi.1) 7- §• Ha annak megállapítása, hogy forog-e fenn bűncselekmény és milyen, valamely köz- vagy magánjogi kérdésnek előleges eldöntésétől függ: a büntető bíróság e kérdésben a jelen eljárás szerint határoz. A bíróságnak, vagy bármely más hatóságnak ily előleges magánjogi kérdésre vonatkozó határozata a büntető bíróságra a büntethetőség kérdésében nem kötelező. Ha a bűnvádi ügynek eldöntésére nézve lényeges magánjogi kérdés csak hosszabb eljárás alapján bírálható el: a büntető bíróság az érdekeltek egyikét, záros határidő kitűzése mellett, külön eljárásra utasíthatja s az indítandó vagy már megindított eljárásnak eredményét bevárhatja. Rendszerint bevárandó a polgári bíróság ítélete és addig a bűnvádi eljárás felfüggesztendő, ha az előleges kérdés valamely házasság érvényessegére vagy érvénytelenségére vonatkozik. Ha a külön eljárásra utasított érdekelt ezt a kitűzött határidő alatt meg nem indítja, vagy ha a megindított külön eljárás befejezése annyira késik, hogy a bűnvádi eljárás céljának meghiúsulásától kell tartani, a bűnvádi eljárás folytatható. i) A Btk. 109. §-ához csatolt M. i. e tekintetben ezeket mondja: «Mai rendszerünk szerint praejudicitilis kérdések nem léteznek. A polg. perrendt. rendelkezik ugyan azon esetekről, melyekben a polg. eljárás félbeszakítandó, mig a bűnvádi eljárás nem fejeztetett be ; hasonló intézkedést tartalmaznak a váltóhamisítás és vétkes bukás eseteiben követendő eljárásról szóló törvényeink is ; de hogy mely esetben szakítandó meg a bűnvádi eljárás, és várandó be a polgári bíróság Ítélete, erről fennálló törvényeink nem rendelkeznek)). (Anyaggy. I. k. 585. 1.). *) E törvény 4. §-a szerint a büntető eljárás kiterjed azokra a magánjogi előkérdésekre is. melyeknek megítélése nélkül a büntető ügy el nem dönthető. A büntető biró a polgári biróság határozatához a büntethetőség kérdésében nincs kötve; s nem köteles a polg. biró határozatának alapul szolgáló tényeket igazaknak tartani, ha azok ellenkezője derül ki. Ha azonban valamely bűncselekmény tényállása a házasság érvényessége iránti kérdéstől függ: e tekintetben az illetékes biróság tárgyalásának eredménye bevárandó, szükség esetén megsürgetendő stb. ') A Csemegi-féle javaslat 14. §-a i^y hangzik: «Azon köz- és magánjogi kérdések, a melyeknek megállapításától függ, hogy fenforog-e és mely büntetendő cselekmény: a bűnvádi eljárásban a büntető biró határozatának képezik tárgyát » Ez alól nem vétetik ki azon eset sem, ha azon kérdésben a bűnvádi határozat előtt a polgári biróság már határozott. Ha mindazonáltal a házasság érvénye vagy érvénytelensége képezi az előzetesen megállapítandó kérdést s ez iránt a bűnvádi eljárás megindításakor a házassági ügyekre nézve illetékes biróság előtt per volna folyamatban: ezen per befejeztéig a bűnvádi eljárás felfüggesztendő. Felfüggeszthető a bűnvádi eljárás akkor is, ha ennek folyama alatt merül fel oly tény, mely a házasság érvényességére nézve a bíróságban alapos kételyt ébreszt. Ez utóbbi esetben joga van a büntető bíróságnak a polgári per folyamatba tételére határidőt kitűzni, valamint a felfüggesztett bün vádi eljárást a polg. biróság ítéletének bevárása nélkül is ismét folyamatba 'tenni. A btk. 109. §-a a bünv. elj. felfüggesztésének ezen eseteiben is hatálylyal bir. !) A praejudicialis kérdések elméletét, különös tekintetlel a 1889 évi magyar javaslatra, tüzetesen kifejti Vargha Ferenc: «A büntető eljárás megindításának és folytatásának akadályaid cimü értekezésében (M. I. 1893. I. füzet) 1 Az előleges kérdések, melyeknek eldöntésétől függ annak megállapítása: forog-e fenn bűncselekmény és milyen (7. |. 1. bek.) az anyagi büntetőtörvény alkalmazásánál fordulnak elo. Az anyagi büntetőjog határozza meg ugyanis, hogy mikor forog fenn bűncselekmény s minő törvényes minősítés alá esik az. A tenyalJadék mindkét tekintetben olyan lehet, mely a cselekmeny kozvagy magánjogi tulajdonságaitól, vagy a tettes koz- vagy magánjogi viszonyaitól teszi függővé a büntetendőséget, illetőleg a büntetendő cselekmény minősítését. így pl. a cselekmény közjogi kötelező erejének megtámadása, lázítás az alkotmány egyes intézményei, a monarchia másik államával fennálló kapcsolat stb. ellen); a tettes közjogi viszonya irányadó példa a hűtlenségnél, melyet a 142—145. §§. szerint csak magyar és osztrák honos követhet el, valamint a hivatali büntettek és vétségeknél, melynek cselekvő alanya csak közhivatalnok lehet; a cselekmény magánjogUulajdonsága döntő különösen a vagyon elleni bűncselekményeknél íidegen dolog, elvétel másnak birtokából, vagy másnak birlalatából, elzálogosítás stb.), mig a tettes magánjogi viszonya pl. annak meghatározásánál lép előtérbe, hogy érvényes házasságban volt-e az, aki uj házasságot kötött (kettős házasság), vagy pl. hogy meghatalmazási viszonyban volt-e a csaló a megcsalthoz (381. §. 2. p.). Mind é köz- és magánjogi tulajdonságok és viszonyok annak megítélésénél lépnek előtérbe, forog-e fenn bűncselekmény és milyen, tehát az anyagi büntetőjog alkalmazásának körébe tartoznak. A bűnvádi eljárás kezelésénei is merülhetnek fel azonban kérdések, melyeknek megoldását nem a büntető jog terén, hanem más jogvidéken kell keresni. Ilyenek pl. az alaki jog ama rendelkezései, melyek a tanuzási képességet vagy mentességet köz- vagy magánjogi feltételekhez kötik. E kérdéseket is a büntető biróság itéli meg; de minthogy ezek nem függnek össze azzal, hogy forog-e fenn bűncselekmény és milyen, hanem csak a bizonyítékok szempontjából jelentősek: a 7. §. reájuk ki nem terjed.1) (Vége következik.) Ügyvédek helyzete Magyarországon)). Irta: Egy másik vidéki biró. I. Ugy képzelem el a cikkíró urat mielőtt cikkét megírta, hogy egy tárgyalásról jött haza, melyen a tárgyaló bíróval összeszólalkozott. Nem is képzelhető, hogy ily haragosan irjon, hacsak közvetlen az írás előtt valaki fel nem bosszantotta. Egy nagy igazság van cikkében, és ez az a köztudomású tény, hogy az ügyvédi és birói kar nem élnek oly jó egyetértésben, mint a mily egyetértés kívánatos volna ugy az egyik, minta másik kar részéről is. Nehéz volna megjelölni azon okokat melyek a széthúzásra vezetnek, nemcsak azért mert nehéz egy higadt bírálót találni, ki a két kar hibáin túltéve magát, alaposan s minden önérdek nélkül megtudná mondani az igazat, de azért is, mert a széthúzás okai oly különbözők hogy azok alig csoportosíthatók s nem csupán a kar hanem az egyén hibái is s végelemzésben a közmorálra vezethetők vissza. A cikkíró ur igazi kollegialitásból szépen ir, de engedje meg, hogy egyes felhozott állításait mint a gyakorlat embere igyekezzem megcáfolni. Nem akarok bővebben foglalkozni azon «elnöki kirohanásának nevezett rendreutasitással, melyet ha teljesen nem osztok, csak azért nem, mert a vádhatóság ülve végezte hivatását. Ha tárgyalunk nem vagyunk collegák. Ki meghajol és reverentiával viselkedik a tisztében eljáró biróság előtt, nem annak egyénét de a tisztet s önmagát becsüli meg. Hogy a mi ministerünk igazat mondott mikor azt állította hogy a perek nagy számát az ügyvédek okozzák, az bizonyos' Megengedem, hogy egyes vidékenként szép számmal akadnak ügyvédek, kik számos esetet tudnának felmutatni, melyekben a feleket a perlekedésről lebeszélték, de hogy ^alig lenne ügyvéd e hazában ki nem igy járna el ez már nem való. Névtelenül irta sorait a cikkiró ur s igy nincs módomban közvetlenül példákkal szolgaim, de ha tudni óhajtaná, számszerűleg tudnám felmutatni az alaptalanul indított kereseteket melvek egy kis kapacitatio mellett elmaradhattak volna ' Még csak rossz néven sem vehető, hogy iiy keresetek nagy szambán vannak, mert az a kenyérkereső ügyvéd sok esetben ugy gondolkozik, hogy «ha en nem vállalom el az üevet elvállalja valamely collegám.* & ' Szóljak-e arról hogy a kevésbé felvilágosult pervesztest sok esetben egy k,s felvilágosítás visszatartaná a jogorvoslattól, de mert ilyet nem nyer, - de nyer időt, - hát fellebbez. Hogy tLZf: r ? V%*el- J^h^tásoknál, hol egy telekkönyvi r 1<f 90 ? i kielefltési ^ap lenne, csekély összegeknq is 10-20 telekkönyvi joszágtestre kér végrehajtási zálogjogot *) A M. i. szerint ez esetek is a 7 8 wahíKm,^, ~u i Vargha Ferenc dandd kérdés a bűncselekménynek lényeges feltételét képel köíetkef t (M hTSd* buncselekmén™el "választhatatlan összefüggésben van,,