A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 1. szám - A pergátló kifogások

A. j rv%j nem lehet. A közreműködő kültagok bizonyára beérnék azzal, • hogy összes készkiadásaik megtéríttessenek, és viszont az igaz- j ságügyminister ur kétségkívül megtalálná a megfelelő módot arra. hogy az értékes munkaanyag előállítására képes külső tényezők, amennyiben ez az igazságügyi koimányzat pénzügyi I viszonyaival összeegyeztethető, előbb utóbb bizonyos jutalomban részesüljenek. A birák rendszeres tevékenységén kivül mindenesetre I nagy értékkel birna a több; szakköröknek és elsősorban talán az ügy védi kar tapasztalt tagjainak közreműködése is. mely- ! nek módozataival a jelen sorok elején emiitett régebbi közle- \ ménvemben részletesebben foglalkoztam Az igazságügyi kormány vezetőjének ama nyomatékos j kijelentéséből, mely szerint a jogi szaklapokban közzétett meg- j nyilatkozások illetékes helyen kellő méltatásban fognak részesülni, a fő-és székvárostól távol működő elszigetelt bírói kar is biztos reményt meríthet arra nézve, hogy a hasznos munkából ezen a téren személyválogatás nélkül mindenki kiveheti a maga részét a ki erre hivatva van. Szerény felszólalásomat én is erre a kijelentésre alapi- j tottam és nem kételkedem benne, miszerint a közölt indítvány az illetékes körök figyelmét el nem kerüli és hogy azon esetben, ha a felvetett eszme az igazsági'ig\ minister ur helyeslésével találkozik, a birói kar közreműködése mielőbb rendeleti uton lesz szabályozva A pergátló kifogások Irta: dr. FAP JÓZSEF, budapesti ügyvéd 185. §. A 185. taxatíve sorolja fel a pergátló kifogásokat. Ezen kifogások definitióját a tervezet nem adja. Vájjon a pergátló kifogásoknak taxatív felsorolása helyér sen történt-e, nem pótlandók-e ezen kifogások eserleg mások- | kai. illetve vájjon a felsoroltak közül nem hagyandó-e ki egyik, vagy másik : erre a kérdésre akkor adhatunk megbízható feleletet, ha a pergátló kifogások jogi természetét tanulmányoztuk. Bülow Die Lehre von den Prozess-Einreden und die Prozessvoraussetzungen tanai szerint, a melyet a communis opinio magáévá tett, a per egy közjogi folyton fejlődő jogviszony az állam és a peres felek között. Ezen jogviszonynak constitutiv elemei : a személyek, kik között. a tárgy, a mely felett. a cselekmény, a mely által és az idő. a melyben a per létrejöhet. Ha ezen most emiitett essentialis kellékek meg vannak, akkor a per létrejöttének előfeltételei fennforognak. Vizsgálódás tárgyát tehát nemcsak a peresített jogigény képezheti íres in judiciuni deducta . de maga a per is judiciüm). Azt mondottuk, hogy a per egy jogviszony. Ezen jogviszony pozitív irányban a litis contestatioval. negatív irányban pedig az absolutio ab instantiaval végződik. A pernek tárgyát egy materiális jogviszony képezi (menta causae^. Valamint ennél előfordulnak jogalkotó, joggátló és jogmegszüntető tények, ép ugy a perjogviszonynál is vannak peralapitó és pergátló tények. A per létrejötténekelőfeltételei (Processvoraussetzungeniazon jogi és tényleges féltételek egy be foglalat a, a melytől a perbeli eljárásnak megengedettsége és hatályossága függ. Oly kifogás, a melynek cél a kimutatni, hogy a per I létrejöttének előfeltételei nem forognak fenn. hogy perről nem lehet szó. s igy alperes perbe nem bocsátkoznánk. — pergátló kifogás. A pergátló kifogások a kereseti jogot, a vitás jogviszonyt nem érintik. Céljuk a per megszüntetésének birói kimondása, nem azért, mert a keresetileg érvényesített jogigény nem áll fenn, de mert a per előfeltételei hiányoznak. A pergátló kifogásokkal szemben állanak a többi kifő- ; gások. a melyek magára a keresetileg érvényesített igényre vo- : naíkoznak és ezek (habár a tervezet e megkülönböztetéssel ; nem él. de a tudomány már rég elfogadta) vagy perem torikus kifogások, a melyek a kereseti igényt megsemmi- ! sitik, vagy dilatorikus kifogások, melyek alperes elitéltetését csak egyelőre elodázzák, kitolják. * Mutatvány szerzőnek Tanulxány a Plósz-íéle polgári perrendtartás tervezetéhez* cimü. sajtó alatt levő munkájából. A pergátló kifogások némi rokonsággal bírnak a dilatorikus kilogásokkal, és arra vezetendő vissza sok jogi irónak azon téves felfogása, hogy sok dilatorikus kifogást a pergátló kifogások közé akar soroztatni. A tervezet értelmében ugyanazon kifogások pergátló kifogások, mint a melyek mint ilyenek az 1893. évi XVQL t.-cikkben és a német birodalmi perrendben fel vannak sorolva. Azon kifogások, hogy a megelőző eljárás költségei még nincsenek megtérítve (185. §. 6.) pont és hogy felperes köitségbiztositékot nem adott (185. §. 7. pont) elméletileg véve és a dolog lényegét tekintve, nem is pergátló kifogások. A tervezet a 185. íj-ban a pergátló kifogások felsorolásánál tekintettel volt a célszerűségi szempontokra is és annak tulajdonítható, hogy a ti. és 7. pont alatti kifogás is felvétetett. A tervezetnek a lHő. ij-hoz irt indokolása nem áll összhangban a tervezet 185. §-val, mert mig a 185. §-ban pergátló kifogásként a tényleges pe* gátló kifogásokon kívül célszerűségi szempontból a G. és 7. pont alatt oly kifogások is felvétettek pergátló kifogásokul. a melyek nem azok, mig tehát a tervezet többet nyújt, mint az elmélet, addig a tervezet indokaiban azt olvassuk, hogy «a tervezet a pergátló kifogások felsorolásánál figyelmen kivül hagy egyes körülményeket, a melyeket az elmélet a pergátló kifogásokhoz utasit és csakis azon kifogásokra szorítkozik, melyeknél célszerű, hogy azok a 185. és 187. §£-ban foglalt eljárási szabályok szerint intéztessenek el». Téves az indokolásnak most idézett része, mert a tervezet egyetlenegy pergátló kifogást sem mellőzött, de azokat mind felsorolta, sőt többet is. Az uj osztrák perrendtartás szerint nem képezi pergátló kifogás tárgyát, hogy felperes az ujabban megindított per előtt a megelőző eljárás költségét meg nem téritette. De pergátló kifogásnak tekinti az osztrák perrend a z itélt dolog kifogását és a laudatio d o m i n i, az előd megnevezését. A német irodalomban igen érdekes vita indult meg Bolgiano. Petersen, Reuling és Ostorloh között a pergátló kifogások felett. Egyesek a pergátló kifofogásokat kiteriesztőleg magyarázták. Ezek közé sorozták : 1. A biró érdekeltsége elleni kifogást ; 2. a kereset megváltoztatása miatt emelt kifogást; 3 a kereset halmozottsága és egyéb alaki szabálytalanságai miatt emelt kifogást; 4. a törvényes képviselő ellenében a per vitelére szükséges meghatalmazás hiánya miatt emelt kifogást; 5. a megállapítási kereset megindításához szükséges jogi előfeltételek hiánya miatti kifogást; 6. azt a kifogást, hogy nem az összes érdekeltek állanak perben s igy a per ügyérdemileg el nem bírálható ; 7. az itélt dolog kifogását és 8. az előd megnevezését (laudatio dominii. Mások csak egyes kifogásokat ismernek el pergátlónak a felhozottak közül; voltak ismét olyanok is. a kik a felhozottakat általában nem tartották pergátló kifogásoknak. Minthogy a kérdés különben is érdekes, de minthogy Oberschall «Es z r e v é t e 1 e i b e n» az 1—3 alattiakat kétségtelenül pergátló kifogásoknak tekinti, a 4— 8 alattiakról elismeri, hogy azok részben vagy kizárólag a kereseti jog ellen intézett kifogások, mindazonáltal ezeket oly természetüeknek tartja, hogy ezek is a perfelvételi határnapra utaltassanak, legyen szabad az 1 — 8 alatti kifogások lényegére egy pár észrevételt tenni. Nézetünk szerint nemcsak a 4—8 alatti, de az 1—3 alatti kifogások sem pergátló kifogások, és az 1—8 alattiak mind oly természetűek és lényegüek. hogy nem a perfelvételi határnapon, de a perbe bocsátkozás után az érdemi tárgyalásnál érvényesíthetők csak. ad 1. A biró érdekeltsége elleni kifogás nemcsak hogy nem pergátló kifogás, de tulajdonképen általában véve nem is kifogás már formailag sem, mert a felperes is élhet vele egy csak megindítandó perre nézve, tehát helyt foghat jogvita létezése nélkül is. csak külsőleg, formailag lesz az ellenfél ellen érvényesítve, tényleg azonban a biró ellen irányul. A biró recusatiója tárgyában kifejlődött előzetes eljárásban tehát a perfelek és a biró is különböznek a főeljárás perfeleitől és birájától. ad 2. A kereset változtatásának kifogása nem pergátló kifogás. Ezen kifogás nem iogositja fel az alperest, hogy meg-