A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 11. szám - A járásbiróságok uj ügyviteli szabályai

42 A JOG t.-c. végrehajtása tárgyában, annak 150. §-a alapján, 1895. evi június 19-én 27,241. sz a. kiadott igazságügyministeri rendelet 1. §-a szerint a házassági perekben az illetékességet az 1868. evi L1V. t.-c. 36. §-a szabályozza, peres házasfelek azonban Magyarországban együtt soha sem laktak és alperes ennélfogva felperes az 1868. évi L1V. t.-c. 36. §-a szerint reá nézve illetékes bíróságnál törvényszerűen indította meg keresetét, és ezen okokból a másodbiróság ítéletének a bírói hatáskör és illetékesség megállapítására vonatkozó hivatalból felülvizsgált részét helybenhagyni kellett. A per érdemére nézve azonban a másodbiróság ítéletét meg kellett változtatni, mert felperes az 1894. évi XXXI. t.-c. 115. §-ának második bekezdése és a 107. §, valamint a 141. § értelmében kérte házasságának felbontását és ebben az esetben a fentebb már hivatkozott. 147. §-nak rendelkezésénél fogva, ha az ágytól és asztaltól való elválasztást, a horvát-szlavonországi bíróság, a magyar községi illetőség megszerzése előtt kimondotta, a magyar bíróság felbonthatja a házasságot, ha az elválasztás oly tény miatt történt, melynek alapján a házasság az 1894. évi XXXI. törv.-cikk szerint is felbontható. Minthogy a 141. §-nak rendelkezése a 107. §-ban foglalt feltételek mellett a magyar községi illetékességű házasfélnek a 115. § második bekezdésére alapított keresetére hasonszerüleg alkalmazandó, a fentebb idézett Ítéletek szerint pedig a házasfelek, az 1891. évi XXXI. t.-c. 80. §-a aj pontjában megjelölt bontó oknak megfelelő okokból lettek ágytól és asztaltól jogerejüleg elválasztva és ezen elválás a 107. §-nak megfelelöleg már két évet meghaladó időn át tart: az ágytól és asztaltól való elválasztó ítéleteket felbontó ítéletté átváltoztatni, illetve ebből az okokból az első bíróságnak ítéletét ebben az értelemben helybenhagyni kellett. Tekintve, hogy az 1894. évi XXXI. t.-c. 141. §-a értelmében, bármelyik házasfél kérheti, hogy az ágy-és asztaltól elválasztó ítélet felbontó ítéletté változtattassék át és a bíróság csupán azt tartozik vizsgálat tárgyává tenni, hogy vájjon a házasíelek oly tények alapján lettek-e ágytol és asztaltól elválasztva, melyek az 1894. évi XXXI. t.-c. szerint felbontó okul szolgálnak és a 107. i?-ban foglalt feltételek fen forogaak-e r Az elsőbiróságnak ítéletében foglalt azt a rendelkezést, mely szerint a jelen perbeli felperes vétkesnek nyilváníttatott, mellőzni kellett. Az esetben, ha az okirata nyilvánkönyvijog bekebelezéséhez megkívántató és a telekk. rendelet 8i. és 82. §§-aiban körülirt kellékekkel nem bir, a zálogjog előjegyzésének a telekk. rendt. 88. §-a a) és bi pontjai alapján csak akkor van helye, ha az okirat zálogjoghozi cimet tartalmaz, vagy ha abban a követelés biztosításának joga meg van engedve, avagy ha a követelés lejárt. Az anyagi jog szabályai szerint a hozomány a nőnek személyes követelését képezi, melyet a törvény különös előjogokkal fel nem ruházott, ez a követelés tehát magában véve már jogi természeténél fogva záloghozi cimet nem foglal magában. A nő hozományát csak a házassági kötelék felbontása vagy más módon történt megszűnése után van jogosítva férjétől, vagy annak örököseitől visszakövetelni. Az esztergomi kir. járásbíróság (1896. évi augusztus "20-án 9,094. sz. a.) megyeri K. Izidorné, szül. W. Renée felperesnek megyeri K. Izidor alperes ellen zálog előjegyzése iránti kérvényét 189(>. év\ 15,095. sz. végzése kapcsán további eljárás végett átteszi, stb. A győri kir. ítélőtábla (1896. évi február 25-én 187. sz. a. A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, s megyeri K. Izidorné sz. W. Renéet zálogjog előjegyzése iránti kérelmével elutasítja. Indokok: Az esetben, ha az okirat a nyilvánkönyvi jogbekebelezéshez megkívántató s a telekk. rendelet 81. és 82. §§-aiban körülirt kelékekkel nem bir, a zálogjog előjegyzésének a telekk. rendelet 88. §-a a) és b) pontjai alapján csak akkor van helye, ha az okirat zálogjoghoz cimet tartalmaz, vagy ha abban a követelés biztosításának joga meg van engedve, avagy ha a követelés lejárt. A zálogjog előjegyzést kérő \Y. Renée K. Izidorné által közjegyzői hiteles kiadványban bemutatott házassági egyezvényben a hozomány biztosítása nincs megengedve. Az anyagi jog szabályai szerint a hozomány a nőnek személyes követelését képezi, melyet a törvény különös előjogokkal fel nem ruházott, ez a követelés tehát magában véve már jogi természeténél fogva záloghoz cimet nem foglal magában. És minthogy az anyagi jogszabályai szerint a nő hozományát csak a házassági kötelék megszűnése után van jogosítva férjétől vagy annak örököseitől visszakövetelni, a folyamodó és férje K. Izidor közötti házassági kötelék pedig ez idő szerint még teljes érvényében fennáll és csak az annak felbontására irányuló peres eljárás van a felek ^között folyamatban: W. Renée nőhozományi követelése ez idő szerint még nem járt le. Ezek szerint a zálogjog előjegyzéséhez megkívántató törvényes jogalap hiányozván: a folyamodónak zálogjog előjegyzése iránti kérelme nem teljesithető. A magy. kir Curia (1899. évi február 1-én 294. sz. a.j A másodbiróság végzése felhozott indokai alapján helybenhagyatik. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az Ausztriával fennálló visszonosság folytán abban az esetben, ha a közadósnak magyar területen levő ingatlanaira a hazai bíróság előtt külön csőd nem nyittatott, az osztrák csődbíróság előtt jogérvényesen létrejött kényszeregyezseg hatálya a hazai bíróságok előtt indított perekben érvényesített követelésekre is kiterjed és igy a hazai hitelező az osztrák közadosnak összes ingó vagyonából csakis az osztrák csődnek megfelelő módon nyerhet kielégítést és e tekintetben nem tesz különbséget az, hogy követelését az osztrák csődbe be nem jelentette, mert az' osztrák csődtörvénynek vonatkozó rendelkezései szerint a kényszeregyezség hatálya kiterjed a be nem jelentett követelésekre is és igy az elengedett hányad, a mennyiben a közadósnak magyar területen ingatlan vagyona nincs és ebből folyóan a csődtörvény 75. £-a szerinti külön eljárásnak sincs helye, a hazai bíróság előtt sem érvényesíthető, nem képezvén e tekintetben akadályt az a körülmény, hogy az osztrák csődtrv. 200. §-a 5. pontjában meghatározott 40" o-nál alacsonyabb hányaddal is joghatályosnak fogadja el a kényszeregyezséget. A kényszeregyezség létrejötte után folytatott perben felmerült költségek nem esnek a csődtrv. 214. §-ában meghatározott követelések tekintete alá, hanem mint a csődön kívül érvényesített ezen követelés megítélését célzó külön pernek a költségei, a pervesztes alperest a prdts. 251. §-a rendelkezéseihez képest egész összegükben terhelik. A szegedi kir. törvényszék. (1897. évi. május hó 6-ikán 8,472 sz. a.) Sch. és P. cég illetve annak tagjai Sch. Mór és P. József felpereseknek «B. J.» cég, illetve a cég megszűnte után tagjai J. Emil és J. Róbert alperesek ellen 857 frt 07* kr. tőke és jár. iránti rendes perében következőleg itélt: J. Emil és J. Róbert alperesek végrehajtás terhével egyetemlegesen köteleztetnek arra, hogy 857 frt 07£ kr. tőkét felperesnek 150 frt 50 kr. perköltséggel együtt megfizessenek. Felperes a keresetbe vett tőke utáni kamat követelésével elutasittatik stb. Indokok: Felperes keresetében 857 frt 07 }2 kr. tőkének és járulékainak megfizetésére kérte alpereseket kötelezni azon az alapon, mert a közöttük létrejött vételügylet folytán alperesek, illetve «B. J.» cég tartozott volna a keresethez A1 a. csatolt kötlevélben felsorolt áruk egy részét 1890. évi Május hó 15-én a többi részét pedig ugyanazon év július hó 15-én Szegedre szállítva átadni, alperes cég ebbeli kötelezettségének azonban meg nem felelt, minek folytán felpereseknek árkülönbözet cimén a követelésbe vett kára származott. Alperesek a kereset elutasítását kérték azért, mert valótlan, hogy a peres felek között a keresetben állított vételügylet létrejött és hogy a keresetben jelzett árukat alperes cég Szegeden tartozott volna átadni; tagadták továbbá alperesek, hogy a kérdésben levő zsák és ponyva áruk piaci vagy tőzsdei árral birtak. Hogy Sch. és'P. cég a keresethez A) a. csatolt jegyzékben felsorolt ponyva és zsákárukra vonatkozó vételügyletet, az alperes budapesti fióküzletét vezető L. és P. cég egyik tagja L. Kárölylyal kötötte meg, azt alperesek tagadásba nem vették, az a körülmény pedig, hogy az emiitett fióküzletet vezető cég, illetve annak beltagja L. Károly a kereset alapját képező vételügyletnél mint «B. J.» cég kereskedelmi meghatalmazottja járt közbe, a peres felek előadásából és különösen a nevezett alperesi cégtől származó G) a. csatolt és az F) alatti hatósági bizonyitványnyal is támogatott okirattal van bizonyítva. Ebben az okiratban az alperesi cég nem tett kifogást az ellen, hogy az ügyletet a felperesi cég L. Kárölylyal kötötte meg és mert alperes részéről a per során nem is állíttatott, hogy nevezett meghatalmazott jogköre a kérdéses ügylet tekintetében korlátozva volt és hogy erről 'a felperes értesíttetett, következéskép nem fér kétség ahhoz, hogy L. Károly a per alapját képező vetelugyletet a felperes céggel joghatályosan kötötte meg, ekként a ker. torv. 49. §-a értelmében ebből az ügyletből jogokat az alperes szerzett, viszont felperessel szemben alperes cég vált kötelezetté. & Tekintve, hogy alperes cég beismerte, hogy a felperes által a fentebb jelzett módon megvett árukat sem a kikötött határidőkben sem később nem szállította, illetve át nem adta felperes des. es piaci ar kozott mutatkozik és pedig annyival inkább, mert abból az alperes által sem tagadott tényből, hogy felperes cég a vetelugyletet L. Kárölylyal Szegeden kötötte meg és hogv az aruk Szegeden voltak átadandók, a ktörv. 322. alapján az is T^Z? í gY a-5í tc]Jesitési helyéül Szeged tü etett ki. Is ' ' °F 32 ?'°84/95- SZ' a- lktatott jegyzőkönyvben foglalt es egyhangúlag nyilvánított szakértői vélemény, ugy az 5 386'97 sz. ellőlert^Zh'^T1 "jbÓ1 megha,1gat°tt szakértők többségének kellőleg ndokolt véleménye szerint az A) a. jegyzékben felsorolt ponyva és zsákáruknak ' - - - Jc&^eKuen ^ísoroii meTa kereseti nnt ^V* nézVC állapították tün?etaetkt?m ll éte ekt mdvk "f^ r *ban * kötlevél miní,^ yek alapján felperes az A) alatti kotlevel minden egyes tételére nézve az árkülönbözetet kereseté-