A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 10. szám - A hamis tanuzásról

76 kereskedelem teremti a jogi élet terén a legkomplikáltabb viszonyokat, hogy éppen itt támadnak nem várt, uj meg uj esetek. Ujabban mind többször előfordul az az eset, vájjon kereskedelmi társaság lehet-e egy másik kereskedelmi társaságnak tagja ? A budapesti kir. ítélőtábla kimondta: «hogy a kereskedelmi törvény nem zárja ki, hogy közkereseti társaság tagja egy másik közkereseti társaság legyen» (3,763/84) és ugyanezt jelenti az 5,237/84. számú hátározat is, mely szerint; ((havaiamely közkereseti társaságba, mint beltag, egy másik közkereseti társaság lép be : a bejegyzési kérvényt a belépő társaság nevében nem annak összes tagjai tartoznak aláírni, hanem csak azon tag, a ki a belépő társaság képviseletére jogosítva van.» (Márkus II. kiad. 6,328—6,329 ) Ezt a felfogást (bár a törvény nem engedi meg kifejezetten) talán egyhangúlag el is fogadnák bíróságaink. Hiszen a két társaság azonos természetű, a tagok felelőssége nem komplikálódik, bárha az egyik tag közkereseti társaság is. És mert a felelősség korlátlan, egyetemleges: a hitelezők érdeke sincs veszélyeztetve Különös ritkaságánál fogva fel kell említeni azt az esetet is, hogy részvénytársaságnak igazgatósági tagja lett egy másik részvénytársaság A lőcsei kir. törvényszék hozta azt a határozatot, a melylyel elrendelte a «Podolini takarékpénztár r. t,» cégének bejegyzését ; az igazgatóságnak öt tagja van s egyik tagul a «Késmárki takarékpénztár r.-t.» van bejegyezve. Ez a határozat a törvény szabadelvű magyarázata mellett szintén lehetséges, mert a 162. §. szerint «az igazgatóság egy vagy több személyből áll» s habár ezen személyek egyike jogi személy is : a társaság működése, az igazgatóság felelőssége csak olyan, mintha minden igazgatósági tag fizikai személy lenne. A cégjegyzés - igaz - compiicált ez esetben. Mert ha pl. két igazgatósági tag jegyezheti a céget s ezek egyike részvénytársaság, akkor az a részvénytársaság, a melyik igazgatósági tag, szintén szabályszeiü aláirásra (cég: cime és pl. két alárás) van kötelezve itt is s ilyformán két társasági cég lenne az aláírásban, De ezen lehetne segíteni a kereskedelmi törvény 193. §-ával. Ezen §. alapján az igazgatói teendőket meghatalmazott utján gyakorolná az a másik részvénytársaság s így egyszerűbb lenne a cégjegyzés. Ezek után azt az esetet ismertetem meg, a melyhez hasonló eddig talán sohsem. fordult elő. B. Rudolf győri lakos és a «Kisbér-füzitői egyesült gyári részvénytársaság)) folyamodtak a győri kir. törvényszékhez a «B. és tsa füzitői gőzmalmaa közkereseti társaság cégének bejegyzése iránt. Egyik tag tehát fizikai, a másik jogi személy lett volna ebben a közkereseti társaságban. A törvényszék azonban ezt a cégbejegyzési kérelmet elutasította (;->,991 /p. 97.) s a győri kir. Ítélőtábla helybenhagyta az elutasító végzést. (5,599/p. 97.) A törvényszék a bejegyzés elrendelését azon okból tagadta meg, mert « habár a K. T.arra nézve, hogy a közkereseti társaságnak valamely részvénytársaság tagja lehet-e, tiltó rendelkezést nem tartalmaz ugyan, bár a K. T. 64. §-a, a mely a közkereseti társaság fogalmát állapítja meg, csak személyről szól, a nélkül, hogy meghatározná, vájjon csak fizikai vagy jogi személy is léphet társaságba, azonban a mellett, hogy vitás lehet még az is, miszerint a részvénytársaság jogi személynek tekinthető-e vagy sem, mely utóbbi esetben közkereseti társaságba való belépésre nem is alkalmas, a K. T. 65. §-ának azon rendelkezéséből, hogy a társaság az üzlet megkezdésekor azt a törvényszéknél bejelenteni tartozik, a mely bejelentésnek magában kell foglalni a társasági tagok nevét, polgári állását stb.. tekintve, hogy ajogi személynek polgári állása' nincs, az is következik, hogy a törvény közkereseti társaság alakítására csak fizikai személyt talált alkalmasnak és igy tekintve, hogy a két kereskedelmi társaságnakjogi természete egymástól lényegesen különbözik, a mi legfőkép a társaság tagjainak a társaság hitelezőivel szemben a törvényben gyökerező felelősségében nyilvánul, a mennyiben a közkereseti társaság tagjai a társaság tartozásaiért egész vagyonukkal egyetemlegesen felelősek, addig a részvénytársaság, mint cégtag. ugyan szintén egész vagyonával egyetemlegesen volna felelős, de ezt a vagyont törvényes uton és módon, alapszerü eljárás mellett is, a közkereseti társaság hitelezői elől elvonhatná a nélkül, hogy azért az egyes részvényesek felelősséggel tartoznának. A törvénynek nem lehetvén célja akár a közkereseti, akár a részvénytársaság hitelezőinek vagyoni megkárosítását törvényes eszközökkel lehetővé tenni és akár az dőbbinek. akár az utóbbinak, esetleg mindkettőnek netáni csődbejutása esetén az ügyek lebonyolítását majdnem ki v i h et etlenne t e nn i : a bejegyzés iránti kérelem nem volt teljesíthető.)) A kir Ítélőtábla az elsőbiróság végzését helybenhagyta: ((felhozott indokai alapján és azért, mert a kereskedelmi torvénykönyv tüzetesen meghatározza, hogy milyen alakú kereskedelmi társaságok alakulhatnak, szigorúan elkülöníti azokat a kereskedelmi társaságokat, a melyeknek tagjai korlátlanul felelősek azoktól, a melyeknél a felelősség csak korlátozott es igy kizártnak tekintendő, hogy más kereskedelmi társasagok : alakíttassanak, mint a melyeket ilyenek gyanánt a K. T. 61 §-a elismer, mert az oly közkereseti társaság, melynek egyik tagja részvénytársaság lenne, a kereskedelmi társaságoknak olyan összezavart alakulatát képezné, aminőt a törvény nem ismer.» Különben ezen kérdés nagy fontosságát mutatja az is. hogy a győri kir. Ítélőtábla teljes ülési döntvényben mondta ki, hogy közkereseti társaság tagja részvénytársaság nem lehet s a kereskedelmi törvényből vehető összes indokok ügyes felhozásával és mesteri csoportosításával támogatta ezt az elvet. *) Ennek dacára a jogi irodalomban ellenkező nézet is merült fel, a mely azt akarta ugyancsak a kereskedelmi törvényből vett bizonyítékokkal igazolni, hogy részvénytársaság is lehet tagja közkereseti társaságnak. Érdekes kérdés merült fel a nezsideri gőztéglagyár cégének bejegyzése alkalmával is. Ezen* részvénytársaság alapszabályainak 12. §-a, a 2. bekezdésben azt tartalmazta, hogy «az igazgatóság mindenkor három évre közgyűlés által választatik, kivéve egy igazgatósági tagot, kinek kiküldetésére Nezsider képviselőtestülete jogosult.» A kereskedelmi törvény 179. §-a szerint az igazgatóság megválasztása minden esetben a közgyűlés hatáskörébe tartozván, nyilvánvaló, hogy ha az alapszabály fent jelzett részét nem módosítják, az törvénybe ütközött volna. Mert lett volna egy igazgatósági tag, a kit kizárólag Nezsider képviselőtestülete választott volna. A győri kir. törvényszék 4,234/p. 897. sz. végzésével az alapszabályokat módosítás végett visszaadta s maga részéről a következő helyes szöveget ajánlotta : «Az igazgatóság három évre a közgyűlés által választatik s az igazgatóság egyik tagja mindenkor Nezsider község képviselőtestülete által kiküldött egyén.» A módosítás e szerint meg is történt s igy a törvény 1 79. §-a sincs megsértve s Nezsider község ama joga is biztosítva van, hogy az igazgatóság egy tagja az ő megbízottja legyen. Ezek az uj alakulatok, a melyek kereskedelmi jogunk terén észlelhetők, mindenesetre érdekesek és figyelemreméltók s a judicatura és törvényhozás feladata lesz megoldani, illetve összhangba hozni azokat a törvény tételes rendelkezéseivel. Nem lehet ugyanis egyszerűen napirendre térni felettük, mert ha a gyakorlati életben támadnak ilyen uj meg uj alakzatok, ez csak azt mutatja, hogy szükség van reájuk és meg tudnak élni, megtudják az előállható bonyodalmakat is fejteni : különben nem vállalkoznék vakmerően a nagy tőke lehetetlen feladatokra. A törvényhozás kötelessége az élet összes igényeit lehetőleg kielégíteni s az általa támasztott követelményekkel számolni; sokáig nem lehet tehát késni s a kereskedelmi társaságok terén támadt uj alakzatok felől nyilatkoznia kell. akár tartja azokat megengedhetőknek, akár nem. A hamis tanuzásról. Irta: ZOLTÁN SÁNDOR, módosi kir. albiró. Szalay Miklós egri kartársam a «Jog» f. é. 6. számában megjelent «A kir. járásbiróságok» cimü cikkében a hamis tanúvallomások meggátlása végett az eskü kivétele körüli eljárás formaságainak kibővítését, kiegészítését hozza javaslatba. Bár szó sem férhet hozzá, hogy a hamis tanuzásoknak forrása az emberek vallási és erkölcsi örzületének hanyatlásában rejlik, az a kérdés merül fel, vájjon a cikkíró által javaslatba hozott formaságok, melyekben különösen a vallási érzelemre appellal, egymagukban képesek lesznek-e ennek a szomorú jelenségnek elejét venni ? Erre a kérdésre egészen határozott nemmel merek válaszolni Azon feltevésből indulunk ki, _ és mi sem természetesebb — hogy azon egyen, a ki hamisan vall, hamis esküt tesz, erkölcsileg mar teljesen romlott; abban a vallás-erkölcsi érzület már £e"klha t;f I Yen egyen sem a feszülettől, sem az eskübe szőtt dogmaticus tételektől megrettenni, meghátrálni nem fog. Letagadta az mar eleve a feszületet, dogmáit. 45. s^ában^ kÍr" ÍtélŐtábla 62611 ha,ároza^ I. a «J o g» 1807.. evi