A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 7. szám - A lejárat előtti fizetésről

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 7. számához. Köztörvényi ügyekben A többeket közösen és osztatlanul megillető ingatlan tekinteteben mindenik tulajdonostárs ;'kérheti ugyan az egész ingatlanra vonatkozó tulajdonközösség megszüntetését, nem kérheti azonban, hogy a tulajdonközösség az ingatlannak csak egy része tekintetében szüntettessék meg, annak többi részére pedig továbbra is fentartassék. A pestvidéki kir. törvényszék (1894. szept. 6. 5,290. sz. a.) Balassa Károly ügyvéd által képviselt K. Sándor felperesnek Kiss Albert ügyvéd által képviselt K. István alperes ellen ingatlanokra vonatkozó tulajdoni közösségnek megszüntetése elleni folyamatba tett perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: A per során kihallgatott tanuk, különösen B. Mihály, P. István és Gy. János vallomásával igazolva van, hogy a peres felek a kereseti ingatlanokat megosztva birják és hogy alperes anyai örökségéből ugyanoly területet engedett át felperesnek, a mekkorát ö cserébe ennek adott az atyjuktól vett ingatlanból, s hogy ezen ingatlanok azonosak az 1,465. és 1,466 másfelől az 1,466 2. hrsz. ingatlanokkal, alperes tényleges birtoklása által igazolva van. A tanuk vallomása szerint ugyanis a felek a kereseti ingatlanokat a köztük létrejött megosztás és tényleges elhatárolás folytán birtokolják; ennélfogva a vagyonközösség megszüntetése a felek közt már ezen per megindítása előtt egyességileg megtörténvén és alperes csakis feltételesen támasztván viszonkeresetet, a vagyonközösség iránti kereset elutasítandó volt, stb. A budapesti kir. ítélőtábla (l!^95. május 8. 11,231. sz. a.) az elsőbiróság ítélete megváltoztattatik, a gyömről 67. sz. tlkvi betétben 18. és 19. sorsz. 1,465. és 14,466/1. hrsz. a. felvett ingatlanokra nézve peres felek között a tulajdon közösség osztály utján megszüntettetik, olykép, hogy az 1,466 hrsz. a. ingatlan egészben, az 1,465. hrsz. ingatlanból pedig a keresetben C. alatt csatolt vázrajznak megfelelő l,465'2hrsz. a. 2 hold 544. 5D öl területű részlet lejegyeztetvén, egy uj tlkvi betétbe átviendő s a tulajdonjog K. Sándor felperes javára bekebelezendő, az 1,465/1. uj hrsz. a. 3 hold 1,419 5 • öl területű részlet ismét lejegyzendő és egy uj tlkvi betétbe átvitetvén,a tulajdonjog K. István alperes javára bejegyzendő, ennek tűrésére mindkét fél köteleztetik és egyúttal feljogosittatik, hogy e lejegyzés és tulajdonjogi bekebelezését közvetlenül a tlkvi bíróságnál benyújtandó kérvénnyel foganatosithassa.köteleztetik továbbá alperes arra, hogy a fentebbi 1,465/2. uj hrsz. a. ingatlant 15 nap alatt végrehajtás terhével felperes birtokába átadja stb. Indokok: Felperes és alperes a keresethez B. alatt csatolt tlkvi kivonat szerint tulajdon közösségben vannak és habár ezen betétbe felvett 1—17., 20., 21. sorsz. a. ingatlanokat természetben megosztva birják, ezen tényleges osztálynak tlkvi foganatosítása előtt nyilvánkönyvi jogbeosztás nincs. Habár felperes a tényleges osztálynak nyilvánkönyvi foganatosítását egyidejűleg kérhette volna, de annak, hogy ez irányban bírói segélyt igénybe nem vett, a kérelem jogos voltára befolyása nincs, felperes a tulajdon közösség megszüntetését az 1,466/1-es 1,465. hrsz. a. ingatlanokra kérte és ez ellenében alperes azzal védekezik, hogy ezen ingatlanokra is létrejött felek között az osztály akkép, hogy 1,465. hrsz. a. ingatlan kizárólag alperesnek jutott és e helyett felperes az anyairészből kapta osztályrészül az 1,466/2. hrsz. a. ingatlant, mely osztály tényleg foganatosíttatott és 13 évi birtoklással végrehajtatott, minek alapján ez irányban viszonkeresetet emel. Ezen birtoklást maga felperes sem tagadja, az alperesi tanuk pedig bizonyítják, mind a mellett ezen alperesi kifogás figyelembe nem jöhet és következményekép a viszonkeresetnek sem adható hely, mert az 1,465. hrsz. a. ingatlan az A. alatti szerződés alapján jutván a felek birtokába, a tanuk vallomása szerint ezen apai részt közösen átvették és birtokolták; mig ezzel szemben az anyai rész öröklés utján jővén a felek birtokába, az 1,465. hrsz. a. ingatlan az anyai hagyatékból osztály tárgyául sem szolgált; ugyanazért ha az 1,465. és 1,466,2. hrsz. a. ingatlanra az egyesség ugy létrejött, mint a hogy azt alperes állítja, ez csak is a két tulajdonos közötti külön jogügylet alapján jöhetett létre, ámde ez kizártnak tekintendő a miatt, mert az 1,466'2. hrsz. ingatlan nem állott alperes rendelkezése alatt, mivel ezen egész ingatlan nem az övé, hanem öt tulajdonosé; feltéve tehát, hogy felek között az egyesség oly irányban, mint alperes állítja, létre jött, az jogérvényesen létrejöttnek nem tekinthető, mert ahhoz a többi négy tulajdonos hozzá nem járult, illetve hozzá járulása nyilvánkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló bizonyítékkal kimutatva nincs. A midőn tehát alperes ezen állítólagos osztálynak elfogadására és tettleges ugy Budapest, 1897. február hó 14. nyilvánkönyvi foganatosítására kívánja felperest bíróilag kötelezni, ezen nyilvánkönyvi állás alapján azt, hogy ezen osztály nyilvánkönyvi foganatosítása helyt nem foghat, a miatt, hogy az 1,466,2. hrsz. a. ingatlant alperes kizárólagos tulajdonául meg nem szerezvén, a felett nem rendelkezhetett. Az 1,466/1 hrsz. ingatlanra nézve előadott kereseti kérelem ellen alperesnek kifogása nincs. Ezek szerint az alperes által vitatott osztály elesvén, az vizsgálandó, hogy a közösség megszüntetése, melynek kéréséhez felperesnek törvény alapján van joga, miként foganatosittassék. Alperes maga sem állítja, hogy a közösség megszüntetése osztály utján lehetetlen volna; azonban a szabályozást kívánja. Ennek ellentáll azon körülmény, hogy az 1,466/1. hrsz. a. ingatlanra felperes épületet emelt és az ezen ingatlanhoz csatolt 1,465/2. hrsz. a. ingatlan együttvéve bir oly belértékkel, mint az alperes részére visszamaradó 1,465/1. hrsz. a. ingatlan, más terv pedig adva nincs, hogy tehát a felek egyenlő belértékü ingatlant nyerjenek, a sorshúzás kizártnak veendő. Az ezen osztály folytán nyert tulajdonjognak folyománya a birtokba adási kötelezettség, stb. A m. kir. Curiail895. nov. 29. 8,851. a másodbiróság ítélete megváltoztattatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok: A többeket közösen és osztatlanul megillető ingatlan tekintetében mindenik tulajdonos társ kérheti ugyan az egész ingatlanra vonatkozó tulajdonközösség megszüntetését, nem kérheti azonban, hogy a tulajdon közösség az ingatlannak csak egy része tekintetében szüntettessék meg, annak többi részére nézve pedig továbbra is fentartassék. S minthogy minden telekkönyvi jószágtest jogi tekintetben egésznek tekintendő és ehhez képest a többeket közösen és osztatlanul megillető telekkönyvi jószágtestre vonatkozó vagyonközösségnek megszüntetése is csak az egészjószágtestre nézve, nem pedig az annak alkatrészeit képező egyes birtokrészletek tekintetében kérhető, felperes kereseti jogosultsággal nem bir arra, hogy az ő közötte és alperes között a gyömró'i 67. sz. tjkben a. I. 1—21. sorszám alatt felvett \ úrbéri telekre nézve fenálló tulajdonközösség csupán csak a 18. és 19. sorsz. a. 1,465. és 1,466/1. birtokrészletek tekintetében megszüntettessék. Minélfogva felperes keresetével elutasítandó volt stb. A mennyiben az egyik házasfélre vonatkozóan hozott házasköteléket felbontó ítéletnek a másik házastársra való kiterjesztése követeltetik a házsaságvédő kirendelése iránti intézkedésmint szükségtelen mellőzendő. A m. kir. Curia (1897 január 12. 3,839 sz. a.) a mennyiben az egyik házasfélre vonatkozóan hozott házasköteléket felbontó Ítéletnek a másik házastársra való kiterjesztése követeltetik a házasságvédő kirendelése iránti intézkedés, mint szükségtelen, mellőzendő és a házassági kötelék felbontásából kifolyóan felmerülhető kérdések csupán a perben álló felek között tárgyalandók. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A kereskedelmi törvény nem tiltja, hogy a közgyűlésen való elnökléssel az igazgatóság elnöke vagy alelnöke, mint rendszerinti elnökök helyett az igazgatóságnak más tagja is megbízható legyen, és ennek kijelölése az igazgatóság jogköréhez tartozik. A deési kir. törvényszék (1895. dec. 14. 8,830. sz. a.) dr. Farkas János ügyvéd és részvényes felperesnek dr. Miháli Tivadar ügyvéd által képviselt «Somesana» hitel- és takarékpénztár részvénytársaság alperes ellen az 1895. márc. 21-én tartott közgyűlésen hozott összes határozatok megsemmisítése iránti perében következőleg itélt: A keresetnek hely adatik s a <Somesana» hitel- és takarékpénztár részvénytársaságnak 1895. márc. 21-én tartott rendes közgyűlése megsemmisíttetik s az azon hozott összes határozatok bíróilag semmiseknek s nevezett részvénytársaság tagjaival szemben hatálytalanoknak nyilváníttatnak; köteleztetik alperes részvénytársaság az alapszabályok 16. és 21. §-ának megfelelően uj közgyűlést összehívni s azon a most megsemmisített közgyűlés tárgysorozatát újból letárgyalni stb. Indokolás: A ker. törv. 174. §-a szerint minden részvényest kereseti jog illet meg azon közgyűlési határozattal szemben, mely a törvénnyel vagy alapszabályokkal ellenkezik. Felperes részvényesi minőségét igazolván, törvényes időben a keresk. törv. 174. §-a alapján alperes részvénytársaságnak az 1895. március 21-én tartott közgyűlésén hozott s a kir. törvény-