A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 6. szám - Birói szervezet illetékesség és felebbvitel 1. [r.]

42 A majd egyenrangúak a kir. járásbíróságokkal, amennyiben az ügyek egyes ágazataiban, hol a kir. törvényszék intézkedik első fokon, hol a kir. járásbíróság. Egyes vétségi és kihágási ügyekben s a polgári perekben pedig már általában véve II. fokú bíróságai a kir. járásbíróságnak, süt ezen ügyek egy részében a legfelsőbb fokú biróság hatáskörével is felruháztattak már. Végül egyes polgári perekben és bűnügyekben a kir. járásbíróságokkal szemben feltétlenül és kizárólag mint I. toku bíróságok a kir. törvényszékek működnek. Miután tovább folytatva szemlélődésünket, azt találjuk, hogy a kir. Itélő-táblák és a kir. Curia csak mint felebbezési bíróságok járnak el — egynémely fegyelmi ügyeket kivéve — a kir. járásbíróságok és kir. törvényszékektől felvitt ügyekben, szemlélődésünkkel áttérünk a felebbviteli rendszerre. Említettük már, hogy a 20 frton aluli perekben a kir. járásbíróságok végérvényesen ítélnek s most azután kiemeljük azt, hogy inig általában véve a polgári p,;rek a kir. törvényszékekhez vitetnek feljebb s a vétségi és kihágási ügyek egy része is oda jut fel — addig a telekkönyvi ügyekben, a vétségek és kihágások egyes eseteiben — itt is sokszor lényeges választó vonal nélkül, s végül a végrehajtási ügyekben a kir. járásbiróságok felebbezési fóruma a kir. Itélő-tábla. A kir. törvényszékektől a felebbvitt ügyek rendszerint a kir. Itélő-táblához kerülnek fel, de a kir. törvényszék, mint II. fokú bíróságtól felebbvihető ügyek nem mindig kerülnek a kir. Itélő-táblákhoz, hanem azon személyes keresetű 500 frtot meghaladó pereknél, a hol rendszerüleg ugyan a kir. törvényszéknek kellett volna eljárni I. fokon, a sommás eljárás kikötése folytán azonban a per I. fokulag a kir. járásbíróság által láttatott el, a kir. törvényszék, mint II. fokú bíróságnak, a közvetlen felebbezési fóruma a kir. Curia. A kir. ítélőtábla pedig, mely ez ügyben rendszerint II. fokú birói hatóságot gyakorolna — a felebbviteli bíráskodásból egyszerűen kihagyj tik. Emiitettük ezeken felül már azt, hogy általában véve a 900 frt értékig terjedő polgári perekben s egyes vétségi és kihágási ügyekben a kir. törvényszék II. fokon végérvényesen s tehát a legfelsőbb biróság joghatóságával jár el. A kir. Itélő-táblákhoz pedig majd közvetlenül a kir. járásbíróságtól, majd közvetlenül a kir. törvényszékektől kerülnek fel az ügyek II. fokú elbírálás alá ; majd pedig a kir. törvényszék, mint II. fokú biróság által vitetnek fel oda a kir. járásbíróságoknál I. fokulag elintézett ügyek. De mint már említettük, a polgári perek egy része a kir. törvényszék, mint a kir. járásbíróság II. fokú fóruma által a kir. ítélőtábla megkerülésével, egyenesen a kir. Curiához vitetnek fel végérvényes elintézés végett. Ezenfelül a kir. ítélőtáblák majd mint Ií. fokú bíróságok végérvényesen Ítélkeznek, majd mint III. fokú bíróságok döntik el véglegesen a per sorsát, majd végül mint II. fokú bíróságok a kir. Curiához terjesztik fel az ügyet vé<jelintézés végett. Végül a kir. Curiához az ügyek majd a kir. ítélőtábla, majd a kir. törvényszéktől vitetnek fel, de rendszerint III. fokú és végérvényes elintézés alá. Mit mondjunk ezek után a felebbvitel módozatairól s illetve a felebbviteli formáról ? A polgári személyi kereseteknek 20 frtig terjedő részében csak akkor van felebbvitelnek helye és pedig a kir. járásbírósághoz, ha a községi bíróságnál kezdődött a per, különben pedig a kir. járásbíróság I. és egyszersmind végső fokon itéli el az ügyet. Jó szerencse, ha a per jó kézbe kerül. 20 frttól 50 frtig terjedő személyi kereseteknél, azután csak felülvizsgálati jogorvoslatnak van helye, s ezen az alapon a per a kir. törvényszéktől tovább fel nem vihető. 50 frton felüli személyi kereseteknél, mint általában véve birtok és hagyatéki perekben s még egyéb nem pénzbeli kereseteknél, a felebbezési jogorvoslat használható éspedig felebbezési szóbeli tárgyalással, vagy nyilvános előadással — igazodj el óh ködmönyös polgártárs ! — hogy szóbeli tárgyalást, avagy nyilvános előadást kivánj-e ? S végül egyes esetekben felfolyamodási és semmiségi panasz-jogorvoslattal is lehet élni. amely a kir. törvényszékhez vitetik fel. A fényitő ügyekben a felebbezési jogorvoslat használtatik, de vizsgálati ügyekben előterjesztéssel, panaszszal is lehet élni. Mindez ügyek majd a kir. törvényszékekhez, majd a kir. Itélő-táblákhoz vitetnek fel. A telekkönyvi ügyekben felfolyamodási jogorvoslat használandó, ugy a végrehajtási ügyekben is, a miknek néha II. fokú végérvényes s néha II. fokú, de közben eső elintézését a kir. Itélő-tábláknál lehet feltalálni, de változatosság kedvéért előterjesztési és felebbezési jogorvoslattal is találkozunk e téren. A kir. törvényszékeknél a felebbviteli jogorvoslatoknak majd annyi neme van, mint a mennyit találtunk a kir. járásJOü bíróságoknál, s csak a kir. Itélő-tábláknál apad meg a jogorvoslatok különbözősége. Ha még mindezekhez hozzáveszzük: a mező- és erdőrendőri, sajtóvétségi stb., külön alapú és hatóságu, külön eljárási és felebbviteli rendszerű ügyeket: s hozzá vesszük azt, hogy egyes kir. törvényszékek, mint sajtóvétségi ügyekben eljáró bíróságok bírnak hatáskörrel, más törvényszékek e hatáskörrel nem birnak ; egyesek mint bánya-biróságok, mások meg mint pénzügyi bíróságok válnak ki a többiek közül; némely bűnügyekben pedig csak a budapesti büntető törvényszék biráskodhatik az egész országra nézve; s ha továbbá hozzá vesszük ezekhez, hogy a felebbezési bíróságok a jogsérelem elbírálásánál egyszer tárgyalnak a felekkel újból, másszor csak az iratokból gyakorolják a felülbirálatot, hogy egyszer a tény és jogkérdés, máskor csak a jogkérdés, harmadszor meg csak az alakiságok kerülnek bírálat alá, azt hiszem, hogy sikerült kimutatnom az útvesztő szervezetet. S már ebből is látható, hogy éles elválasztó vonalak nélkül, mily nehéz eligazodni ug/ az illetékesség kérdésében, valamint a felebbviteli rendszerben is; sikerült kimutatnom, hogy ezekben mennyi visszásság fedezhető fel ? mily bonyodalmas a szervezkedés s az egyszerű áttekinthetőségtől mennyire eltértünk már a per-ut megkezdésénél, de a folytatásánál és befejezésénél 's, s hogy mily különbözők a végcélhoz vezető eszközök és módok ? És ha még egyszer s különösen kiemelem azt. hogy nem mutat democraticus irányra az, hogy az egyik per a kir. járásbíróságnál, a másik erősebb per a kir. törvényszéknél, a harmadik még erősebb a kir. táblánál és a negyedik legerősebb a kir. Curiánál nyerhet végelintézést, s illetve hogy a nevezett bíróságok mindegyike gyakorol bizonyos ügyekben curiai joghatóságot; hogy a fennforgó viszonyok között a jogkereső közönség nagy része bekötött szemmel indul a peres útvesztőnek, és sokszor - igen sokszor — vissza lesz riasztva még legjogosabb igényeinek is a per utján való érvényesítésétől, —• e miatt felvetem a kérdést: lehetne e és miként egyszerűsíteni a birói szervezetet és eljárást? az illetékességi kérdéseket s a felebbvitel módozatait és formáit ? s ezekre vonatkozólag nézetemet a következőkben terjesztem elő : Mindenekelőtt el kellene vonni a birói működés alól azt. a mi nem oda való, a mi per nélkül is elintézhető, a mi nem igényel birói működést, s a mi bízvást elintézhető volna a ma-holnap államilag kinevezett, felelősséggel terhelt, remélhetőleg eléggé képzett s igy elegendő biztosítékot nyújtó rendőri hatóságok által is. É szempontból egységessé kellene tenni az I. fokú birói szervezetet, s szervezni kellene egy teljes törvénytudással biró s független békebirói intézményt. Az I. fokú birói szervezet egységessé tétele végett, figyelemmel arra, hogy időközben a közlekedési eszközök s különösen a vasutak rohamosan fejlődtek ; s a mi évtizedek előtt még nagyon messze volt, az ma már igen közelre hozatott; eltekintve továbbá a megyei határvonalaktól, körülbelül minden 50,000 lélekre egy elsőfokú bíróságot lehetne szervezni, a hol minden, bárminemű peres ügy elsőfokú elintézést nyerne. Ehhez képest az országban mintegy 300 elsőfokú biróság szerveztetnék, s az ekként szervezett bit óságok a magyar történelmi fejlődés s a magyar nyelvszokásnak megfelelőbb törvényszék elnevezését nyernék. Az ekként megszüntetendő törvényhelyek birói, segédés kezelő tisztviselőinek felosztása által azután a jelzett 300 törvényszék, pénzügyi megterhelhetés nélkül olyképen erősíttethetnék meg, hogy alább kifejtendő feladataiknak tökéletesen megfelelnének. Mert vegyük, hogy ily módon az országban levő 300 nagyobbforgalmu járásbíróság hagyatnék fenn törvényszék elnevezésével ; rendelkezésre állana tehát 67 kir. törvényszéknek és 85 kir. járásbíróságnak, bírói-, segéd- és kezelőszemélyzete. Első sorban súlyt fektetve a birói személyzetre; azt találjuk tehát, hogy a beszüntetendő 67 kir. törvényszéknél az 1892—95-ik évi Igazságügyministeriumi működési kimutatás szerint 67 törvényszéki elnök és 653 törvényszéki bíró, a beszüntetendő 85 kir. járásbíróságnál pedig, számítsuk a kisebbeket, átlag 2 birói állással, 170 birói állás állana rendelkezésre. Ezek szerint tehát a 300 fennhagyandó és törvényszék elnevezését nyerő kir. járásbíróság megerősíthető lenne 890 birói (elnöki, birói és albiróij állással, majd minden fennhagyandó járásbíróság és majdan törvényszék tehát, 3 birói állással erősíttetnék. Ha tehát tekintetbe vesszük ezek után azt, hogy ezen 300 járásbíróság birói személyzete a fentebb hivatkozott kimu-