A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 6. szám - Birói szervezet illetékesség és felebbvitel 1. [r.]

Tizenhatodik évfolyam. 6. szám. Budapest, 1897. február 7. Szerkesztőség: JT X J^V Előfizetési árak A JOG Kiadóh'lVatsl: (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KŐZLŐNT) V., Rudolf-rakpart 3. az. i—\ ^ | | J | ^ Helyben, vagy vidékre bérinrntve küldve Negyecí évre ._ 1 frt 50 kr Fél • _ 3 . — • . „ BETILAP ki IClZSlfiÜGT WimE ÍÉPUmíTÉM1 HA6TAR ÜGÍÍÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS ítaTZÖI UK íMNTH. „ . v., Kudolf-rakpart 5. sz. ' Egész « _ e « — • Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr' RÉVAI ^^/f STILLER MÓR AZ c-Wsi pénzek Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. ,e8céls" ' ^en bérmentese.. Megrendelések, felszólalások a post •i < talványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM : Birói szervezet, illetékesség és felebbvitel. Irta: Csebi Pogány Virgil, kir. járásbiró Léván. — A csödtömeggondnokságoknál. Irta : dr. P a p József kir. tszéki biró Marmaros-Sziget. — Az egyesületi jog kérdéséhez. Lta : X.V. - Váltójogi curiosum. Irta: Lee Róbert kir. tszéki aljegyző Mármaros-Sziget. — Észrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat tervezetére. Irta: Polgár József, pestvidéki törvszéki biró. — Belföld. (A pécsi ügyvédi kamara évi jelentése.) Nyilt kérdések és feleletek, (kérdés) (A váltóóvás érvényének kérdéséhez. Irta: Királyi közjegyző. — Az alzálogjog rangsorozatának kérdéséhez, (felelet) Irta; Dr. Teller Miksa bpesti ügyvéd. Sérelem, i Még egyszer a kun szent-miklósi kir. járásbíróság.) Irta: dr. Deutsch Ignác kun-szent-miklósi ügyvéd, i Irodalom. | A magyar magánjog mai érvényben. Irta: Z 1 i n s z k y János, átdolgozta : dr. R e i n e r János budapesti ügyvéd, egyetemi magántanár. Irta dr. Bleuer Samu bpesti ügyvéd'. Vegyesek. Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. :\ ELI ÉK l.KT : Jogesetek tára. — Felsőbíróság! határozatuk és döntvények — Kivonat a ('Budapesti Közlönyn-bol. (.Csődök. — Pályázatok. Birói szervezet, illetékesség és felebbvitel. Irta: Csebi POGÁNY VIRGIL, kir. járásbiró Léván, i A birói szervezettel kapcsolatos illetékességi kérdéseket, s a felebbviteli módozatokat, a melyeknek száma eddig is sok volt, az uj sommás eljárásról és fizetési meghagyásokról szóló törvények ismét szaporitak. s az uj bűnvádi perrendtartás is szaporítani fogja. Mindinkább és inkább eltérünk ama egyszerű és mindenki által könnyen megérthető hzei vezkedéstől; a mely szer.nt egyes bíróságok, mint minden perekben I. fokú bíróságok; mások ismét mint minden perekre nézve II. fokú bíróságok s végül egy bit óság. mint mindenképen legfelsőbb III. fokú bíróság járna el ugy. hogy gyakorlott jogásznak kell lennie annak, aki eligazodik azon, hogy egyik-másik perben melyik bíróság jár el I. fokulag? melyik bírósághoz kerül egy és másik per II. fokú elb'rálás végeit és hol nyer a per legfelsőbb fokú elbírálást ? De gyakorlott jogásznak kell lennie annak is, a ki kiismerje magát, hogy melyik per és meddig, mely irányban és miként vihető feljebb í A ténykérdésben vagy a jogi kérdésben birálható-e felül? avagy jó részben oak az alaki kérdések kerülnek felsőbb megbirálás alá ? Pedig a törvénykezés szervezeti és illetékességi, ugy felebbviteli beosztásának olyannak kellene lennie, hogy ne j csupán a gyakorlott jogász igazodjék el azon, hanem minden ; polgár, a ki csak valamennyire megismerte is az életet, ki- I ismerje rm.gát ezekben a kérdésekben. Mert valóban nincs semmi bosszantóbb a jogkereső élre, mintha egyik bíróságtól a másikhoz utaltatik panaszával, j majd később perével s a mikor azt kell tapasztalnia, hogy ' míg a helyes ajtóra nyit, addig egy útvesztőn megy keresztül [ és sokat költött és fáradozott, mielőtt az első helyes nyomot feltalálta. Ha a jogkérdés elbírálása természetesen mélyebb jogi j ismeretet igényel is; azt, hogy e jogi ismeret s bírálat hol | található fel? mégis célszerű volna egyszerűsíteni s könnyen j megérthetővé tenni. Hogy pedig ez nem egyszerű s nem oly könnyen ért- j hető. álljon itt látképe a birói szervezettel összefüggő illetékes- ] ségi kérdéseknek és felebbviteli bonyodalmaknak : A községi bíróságok még most is, mint I. fokú bíróságok ; járnak e! általában véve a 20 frtig terjedő személyes kerese- i tekben ; ámde fizetési meghagyás kieszközlése mellett, ezen . perekben a kir. járásbíróságok is eljárhatnak első fokulag. i ! apunk mai száma A községi bíróságoktól a perek felebbvihetők a kir. járásbíróságokhoz s itt II. fokú és végelintézést nyernek ; a kir. járásbíróságoknál első fokulag elintézett hasonló perek azonban nem vihetők feljebb Egyik pernek tehát két birája van. a másik hasonló pernek azonban csak egy. Miként a fokozottakból láthatjuk, a perek egy neménél a kir. járásbíróságok is a legfelsőbb fokú bíróságok joghatóságával működnek. Igaz ugyan, hogy az ily pereknek mindegy, akár I. fokulag, akár II. fokulag intézze el véglegesen azt a járásbiró vagy albiró, kivételes szerencsés esetekben a járásbirósági táblabíró: ámde az áttekintés egyszerűsítése, e perek megnyugtatóbb végelintézése s a forma egyöntetűsége tekintetében, más rendszer is volna behozható, a mire alább reá térünk. Folytassuk tehát most szemlénket a megkezdett irányban tovább. A kir. járásbíróságok a polgári pereknek majdnem annyi ágazatában járnak el immár eh ő fokulag, mint a kir. törvényszékek s az elválasztó vonal bázisa rendszerint az 5C0.,frtos pénz és illetve a 200 fitos hagyatéki- vagy birtokérték. Ámde vannak esetek, a mikor a különben törvényszékhez tartozó per a kir. járásbíróság elé vihető és viendő első sorban, igy az 500 fit pénzbeli értékhatárt meghaladólag is az írásban kikötött sommás eljárási esetekben. E szerint léhát vannak perek, a mik az általános szabály szerint a kir. törvényszékek I. fokú elbírálása alá esnének, de egyes kivételes esetekben m. kir. járásbíróságok által láttatnak el I. fokulag s ugyanezen perek a k r. törvényszékeknél már nem I. fokú, hanem II. fokú elintézést nyernek. A következetlenségek egész sora ez — mert ha ugyanis bizonyos kivételes esetekben a kir. járásbíróságok elég erőseknek mutatkoznak — nagyobb perekben is ítélkezhetni s a kir. törvényszékek ez esetekben elég erősek II. fokulag bíráskodni, a kir. táblák ítélkezése pedig ilyenkor kihagyatik, s mig viszont általában véve e perek a kir. ítélőtáblák 5 tagu tanácsában lesznek II. fokulag elbírálva, az említett kivételes esetekben pedig ilyen perek a kir. törvényszékek 3 tagu tanácsában iutnak e sorsra. — mért nem egyöntetű és általános az erőmérték ? A kir. járásbíróságok továbbá kihágási ügyekben is ítélkeznek elsőfokulag, de bizonyos kihágási esetekben a rendőri hatóságok is ugyanezt teszik I. fokon, s bár kihágás és kihágás alapjában véve rokon természetű, s néha a büntetés neme és mértéke is azonos, mégis mig az egyik kihágási eset s ezzel kapcsolatban a vádlott mindvégig a kir. bíróságok hatósága alatt marad, addig a másik kihágási rokoneset a közigazgatási hatóságok rendszerint mostoha elbírálása alákerül. De a vétségi ügyek sem tartoznak teljesen a kir. járásbíróságok elsőfokú bíráskodása alá, hanem ezeknek is egy ré.-ze a kir. törvényszékeknél nyer elsőfokú elintézést, s még csak egy éles elválasztó vonalat sem lehetett feltalálni. Mert hogy példát hozzak fel : A mig az idegen ingatlan vagyon szándékos megrongálásának vétsége a kir. járásbíróság által ítéltetik el. addig az idegen ingó vagyon rongálásának vétsége a törvényszék elbírálása alá tartozik I. fokulag; pedig ha a gyakorlati élet által megállapított becs tartatik szem előtt, ugy az ingatlan vagyon becse nagyobb és igy tehát hatásosabb védelmet is igényelne. De semmi esetre sem található fel a kettő közt az a különbség, a mely utaiknak elválasztását kellőleg indokolná. Egy lépéssel tovább menve, megint azt látjuk, hogy telekkönyvi ügyekben a kir. törvényszék és a kir. járásbíróság között az eljárás és hatáskör egyenlő, ellenben a bünvizsgálati ügyekben, a kir. járásbíróság már csak kisegítő közege a kir. törvényszéknek. A kir. törvényszékek pedig, miként fentebb kiemeltetett, 12 oldalra terjed