A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 52. szám - A kir. közjegyzők országos egylete - Bolgár törvényhozás és igazságügy [7. r.]

378 A JOG Ha a főnök szerződésellenes magatartása által a segédnek a szolgálati viszony megszűnésére okot szolgáltatott, akkor az ilynemű megállapodásból jogot nem érvényesíthet. Ugyanez áll. ha a főnök a szolgálati viszonyt felmondotta, kivéve ha a felmondásra, vétlen és fontos oka volt, vagy ha a segédnek a korlátozás idejére az utolsó, általa húzott fizetést tovább fizeti. Ha a segéd a megállapodásban foglalt kötelezettségnek nem teljesítése esetére bírságot ígért, a főnök csakis a bírságot követelheti és nincs joga a szerződés teljesítését vagy nagyobb kára megtérítését követelni A polgári törvénykönyvnek a birságnak aránylagos leszállítása iránti intézkedései érintetlenül maradnak. Az ellenkező megállapodások semmisek. Ezek a szolgálati viszonyra vonatkozó fontosabb intézkedések, melyek a törvényhozás eddigi álláspontjához viszonyítva minden esetre haladást jelentenek. Belföld. A kir. közjegyzők országos egylete. 1897. december 7-én tartotta meg a magyarországi királyi közjegyzők országos egylete a folyó 1897. évi közgyűlését Zimányi Alajos budapesti királyi közjegyző — mint az egylet elnöke — vezetése alatt, mely alkalommal a közgyűlést igen érdekes elnöki előterjesztéssel nyitotta meg, a melyből a következő jelentősebb részt közöljük. «Országos egyletünkre tehát nagy feladat vár. Az a feladat, hogy hathatós testületi működéssel, és pedig az egész országból összegyűjtött gyakorlati tapasztalatok birtokában és e tapasztalatokban rejlő erkölcsi erővel, a törvényhozás factorával megismertessük azokat a hátrányokat, a melyek a közjegyzői intézménynek a jogéletre való befolyásának ignorálásával az igazságszolgáltatás magas állami érdeket sértik ; sértik pedig a miatt, hogy nem adatnak át a közjegyzőség működési körébe szükségkép azok a teendők, a melyeknél az állam magas érdeke a jogi közhitelesség megállapítását igényelné, holott ezen közhitelesség elérése céljából lett éppen a közjegyzői intézmény hazánkban életbeléptetve. Vájjon meg tette-e egyletünk mind azt, a mit az általam most feltüntetett igazságszolgáltatási viszonyok közt a közjegyzői intézmény fejlesztésének előmozdítására tenni hivatva van. Elnöki tisztemhez tartozik, hogy erről a tisztelt közgyűlésnek beszámoljak. Alapszabályaink szerint országos egyletünk működése annak a célnak elérésére terjedhet, a mely célt az alapszabályok I. szakasza határozza meg, a mely szakasz szórul-szóra következőket tartalmazza. (Itt felolvasandó az alapszabályok I. pontja a) b), c), d). Ezeknek a céloknak elérésében a tényleges intézkedéseket az egyletnek központi bizottsága teljesiti és vezeti, de mindenkor azok szerint az irányelvek szerint a mint ezt a közgyűlés megszabja. A mult évi közgyűlés igen fontos intézkedések megtételét bizta a központi bizottságra, oly intézkedéseket, a melyek mélyen belevágnak a közjegyzői intézmény fejlesztésének vagy is a közjegyzőség életbevágó érdekeinek előmozdítására, a mely intézkedések fő részei éppen arra irányozvák, hogy az országos egylet a törvényhozás előtt erkölcsi súlyát vesse latba a közjegyzó'ségen megesett sérelmek orvoslására. Nagy fontosságú kérdések vannak ehhez az eljáráshoz kötve, nagy óvatosságot vagy meggondolást, sok oldalú gyakorlati adatok összegyűjtését és bizonyító módokhoz való készületet kivannak, mert mi közjegyzők leginkább politikai érdekokok folyán, a mint mondám nem birunk még a törvényhozás előtt azzai a befolyással, hogy egyszerű szavunkra és kérelmünkre elérhessük intézményünknek arra a fokra való emelését, a hol annak magas állami okokból lenni kellene ; nekünk nagyszámú gyakorlati bizonyító okot kell felhozni. A központi bizottság működése tehát sok elágazó intézkedést kivánt. De hogy elnöki előterjesztésemben áttérjek a központi bizottság egy évi működésének concrét tárgyaira, azokat az egyletnek alapszabályaiban kitűzött célok egyes pontjai tekintetében következőkben terjesztem elő: 1. Első és főcélnak a közjegyzői intézmény fejlesztése, megszilárdítása és a hivatás egyenlő gyakorlatának megállapítása. Ezen első célunk tekintetében a központi bizottság a mult évi közgyűlésből azt a megbízást kapta, hogy miután hazánkban az általános jogfejlődési viszonyok, valamint az 1894. évi törvény által hatályba lépett örökösödési eljárás a közjegyzők működési körét lényegesen megváltoztatta a közjegyzőket hatáskörük és a régi időkből felmaradt díjszabás kérdéseiben oly állapotba jutatta, mely által a közjegyzői hivatás és hatáskör összhangja kedvezőtlenül zavartatott meg és melyeknél fogva ezen kérdésekben a törvénynek törvényhozás utján való módosítása elkerülhetetlenné vált, állítson össze a központi bizottság egy felterjesztést és kérelmet az igazságügyministeriumhoz az országból összegyüjtendő gyakorlati adatokkal indokolva, mely előterjesztésében felkérendő a kir. igazságügyministerium, hogy ez országgyűléshez törvényjavaslatot terjesszen be a célból, hogy a közjegyzői intézmény a változott jogviszonyoknak megfelelő szervezettel a fejlődésnek arra a fokára emeltessék, a melyben a közjegyzői kar a közhitelesség erejével ugy tölthesse be hivatását, amint azt a változott visszonyok közt az államnak jogi közérdeke követeli. A közgyűlés ezen megbízása folytán — melyben az irányelvek is megjelölteltek — a központi bizottság akkép felelt meg, hogy az e részben készült első tervezetet mind a kamarákkal, mind az egyes közjegyzőkkel véleményadás végett közölvén, a beérkezett nagy tömeg vélemény alapján összeállított második tervezetet a bizottság birálat alá vette, de rövid ülésein azt elvégezni lehetetlen lévén, egy szűkebb szövegező bizottságot bizott meg a végleges szöveg megállapítására. Ez a szövegező bizottság munkálatával elkészülvén, azt a központi bizottság mélyreható bírálata alá vette és most a megtett lényeges módosításokkal a felterjesztendő munkálat készen van. És minthogy a közgyűlés annak az igazságügyministerhez való felterjesztéséhez a központi bizottságot teljes hatalommal felruházta, ezt a munkálatot rövid napok alatt — a mennyit a letisztázó fizikai ideje kiván — be fogja nyújtani a kir. igazságügyminiszter úrhoz. 2. Továbbá az alapszabályokban foglalt második célunk tekintetében a központi bizottság a közgyűléstől azt a megbízást nyerte, hogy a honfoglalás milleniumi ünnepe alkalmából kihirdetett pályázat alapján beérkezett és a mult évi közgyűlésen alapjában helyesnek felismert Érdujhelyi Menyhért kiskőrösi, most zentai plébános által beadott — a közjegyzői intézmény történeti fejlődését tudományos szempontból ismertető pályamunkát a szerző által saját ajánlkozása folytán átdolgoztatván, amenynyiben ezt az átdolgozott müvet a pályadíjra érdemesnek találja — a pályadíj kiutalványozását saját hatáskörében teljesítse. A közgyűlés ezen határozata és megbízása alapján a központi bizottság felhívására szerző nemcsak a kellő átdolgozást teljesítette, hanem közvetlenül Rómából és Magyarország több történeti nevezetességű városainak levéltáraiból nagy bőségben szerezte be az ujabb adatokat és azokat munkálatába beillesztve oly művet mutatott be, mely a közjegyzőség történetét tudományos alapon oly jelesül tüntette fel, hogy a központi bizottság a pályadíj kiadását teljes megnyugvással elrendelte azzal a feltétellel, hogy e munkának nyomdai technikai kivitelénél szerző közbenjárjon. A mely eljárás folyamatban van. Az egyleti alapszabályok ezen második céljához sorozható a közjegyzői szaklap ügye, mely szaklapot Charm ant Oszkár kartársunknak legnagyobb elismerést érdemlő buzgósága és fáradhatatlan munkássága mellett már 3 év óta tartunk fen. Habár Charmant kartársunk a legutóbbi bizottsági ülésben kijelentette, hogy a szaklap szerkesztését a tapasztalt részvétlenség miatt, és mert kartársaink közül inkább más szaklapba és í legkevésbé hozzája küldenek be munkálatot, többé nem szer| keszlheti ; de a központi bizottság tudva azt, hogy e szaklap fen| tartása mindnyájunk közóhajtása, módot keres, hogy a szaklap I további szerkesztésére Charmant kartársunkat megnyerje, esetleg támogatási módokat keressen. Ausztria és külföld. N( Bolgár törvényhozás és igazságügy. ^ (Folytatás.) A folyó évi április 17/29-én kihirdetett pénzérem törvényről (zakón za monetite) megemlilendő, hogy az az aranyértéket behozza. A pénzérmek beosztása különben a régi t. i. méterrendszer szerinti. A pénzegység az arany frank 100 centimesre (sztotinski) van beosztva. Lesznek 5, 10, 20 és 100 aranyfrankos pénzérmek. Eddig ugyanoly összegről bankjegyek adattak, illetve adatnak ki. Ezüstpénz van 50 centimes 1 és 5 frankos érmekben, végre 2, 5 és 10 centimes bronzpénz és 21j2, 5, 10 és 20 centimes nikelpénz. Különben 10, 20 és 100 frankos bolgár aranypénz — kis mennyiségben — eddig is veretett. Fizetéseknél csak 60 franknyi összeg fogadandó el ezüstpénzben, a többletnek okvetlenül aranyban kell lenni. Nikelés bronzpénz csak 3 frank erejéig fogadandó el. Idegen aranypénzek, melyek a méterrendszer szerint veretnek s ugyanazon suly- és fémtartalommal birnak, mint a bolgár pénzek, minden nyilvános pénztár által elfogadandók. Idegen ezüst, nikel es bronzpénzt csakis utasok hozhatnak forgalomba Bulgáriában és pedig csak élelmiszerek vásárlásakor ; különben mindazok, kik ilyen pénzt forgalomba hoznak, a békebiró által kimérendő s 1,000 frankig terjedő birság alá esnek. Ugyancsak 3%-nyi pénzbirsággal büntettetnek azok, kik kereskedelmi könyveikben és fizetési meghagyásaikban a tételeket nem frankokban és centimokban vezetik, megfelelő átváltoztatáshoz a törvény egy évi határidőt ad.Végre (10. §.) felhatalmazza a törvény a pénzügyministert a jelenleg forgalomban lévő 5 frankos pénzeket 20 millió ftanknyi összegig beváltani s a hiányt kölcsön által fedezni. E törvény még nincs életbe léptetve. Ez csak akkor fog megtörténni, hogyha a pénzügyminister megfelelő müveletek által az arany és ezüst valutát alpárira fogja hozhatni. Jelenleg az agio még mindig 2l t<>!0—3ö/0 között ingadozik. Megjegyzendő, hogy ezen agio a hivatalnokok terhére is felszámittatik akkor, hogyha némelykor ezüstpénzbeni hiány miatt a havi fizetések aranyban történnek. Ilyenkor az is megesik, hogy élelmes nemzeti bankunk a fizetés napján az agiot •/< vagy "2 percenttel felemeli s a következő napon azután ugyanannyi percenttel leszállítja, mi által a bank természetesen a hivatalnokok hátrányára nem jelentéktelen «pecsalbára» (nyereményre) tesz szert.