A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 52. szám - A kir. közjegyzők országos egylete - Bolgár törvényhozás és igazságügy [7. r.]

A. J O 379 IX. Ha már a pénzügyminister műveleteiről van szó, nem mulaszthatom el egy eredeti bolgár törvényt közölni, mely létét volt pénzügyérünknek, Gesov Iván urnák köszönheti. Gesov ur, ki maga is bankár s nemrég egy dúsgazdag rokonától, a Bukarestben elhalt GeorgievEvlogia bolgár bankártól 14 millió frankot örökölt, kitűnő talentuma van jövedelmi források: kitalálásában, s tényleg pénzügyeink javításában neki csakugyan főérdeme van. De értett ö ahhoz is, hogy kell ama sok posztógyá. roson Gabrovoban, Kartovoban, Szlivenben, Szamokovban stb. segíteni ; mert ezek a gyárosok nagyon rosszul állottak s a tönk szélére jutottak A hadsereg intendanturájával nem lehetett boldogulni, mert konstatáltatott, hogy a fenti gyárak szövetei minőségükre és tartósságukra nézve korántsem mérkőzhetnek a külföldi szövetekkel. Így tehát nem maradt egyéb hátra, mint más eszközhöz folyamodni. E kérdés elintézése annál sürgősebb volt mert magában a szobranieban is néhány gyáros ült, kiknek érdekeire pedig minden tapasztalt és tapintatos alkotmányos miniszten ek kell tekintettel lenni. Fogta magát tehát Gesov uram s keraskcdelmi miniszter minőségében (mert ő e tárcát is birta) egy törvényjavaslatot dolgozott ki, mely szerint 1897. évi szeptember 14,26-ától kezdve az összes állami, kerületi, városi és községi hivatalnokoknak, kik fizetést húznak, főnökük által kiszabandó 10—60 franknyi pénzbüntetés terhe alatt hivatali teendők teljesítésekor b e 1 f ö 1 d i szövetből készült öltönyt s ugyancsak belföldi bőrből készített cipőt kell viselniök. (Tehát a tímároknak is kijut a koncból.) Ezen öltöny- és cipőkényszer a népképviselőkre is kötelező, de azon különbséggel, hogy nem teljesítés esetén nem büntettetnek, tehát reájuk nézve a törvény dex imperfecta>Azon posztógyárosok és ruhakereskedők pedig, kik idegen posztót vagy ruhát mint belföldit árulnak, 100 franktól 1,000 frankig terjedő pénzbirsággal és 1—6 hónapig terjedhető fogházzal büntettetnek. Említenem sem kell, hogy ezen javaslat majdnem egyhangúlag lett elfogadva a szobranie által s a mondott napon (szept. 14 26-án^ lett életbeléptet e. Most tehát honi szövetből készített öltönyben dolgozunk, lábunkon pedig honi mester által, de mégis csak külföldi bőrből (mert a belföldi nagyon is tillátos*) készített cipő van. Hogy a szövetek szinöket vesztik, nem baj. Ama bizonyos gyárosok most talpon vannak s az volt a főcél. Gesov ur mindenesetre megérdemelte, hogy egy ilyen szövetből és bőrből font koszorú díszítse leleményes fejét. E törvény pontos alkalmazása céljából külön szabályzat lett kidolgozva, de annak intézkedései oly furcsák s vizözönelőttiek, hegy e helyütt fel sem említhetők. Egyebek közt az is van benne, hogy a főnökök időről időre kötelesek alárendeltjeik öltözékeit belülről megvizsgálni, vájjon minden egyes ruhadarabon rajta van-e a megfelelő védjegy, azután ki kell húzni a cipő strufliját annak megállapítása végett, vájjon a cipő csakugyan belföldi mestertől ered s honi (illatos) bőrből készült-e ! E pur si muove ! Annyi tény, hogy az illető képviselőkön s érdekelt gyárosokon, kereskedőkön és mesterembereken kívül valamennyien ezen törvényt az «okos» melléknév ellenkezőjével illetik. (Folytatása következik.) Dr. Schischmafiov St. Milán bolgár igazságügyministeri államtitkár Szófia. Nyilt kérdések és feleletek. Az előterjesztés a végrehajtási eljárásban. Hogy magyarázandó a végrehajtási törvény 35. §-a: «az előterjesztés a sérelmes eljárástól és intézkedéstől, vagy a sérelmes végzés kézbesítésétől számított 8 nap alatt . . . adandó be» . . a következő esetben: Végrehajtató, a ki Budapesten lakik, nem kívánván megtartani az ingatlan árverést, erről jó előre értesiti a nagy-sinki (Xagyküküllőmegyei végrehajtót. Ez azonban mégis kimegy a helyszínére, ott a végrehajtató meg nem jelenéséből konstatálja, hogy az árverés megtartása nem követeltetik és a költségei felszámítását tartalmazó jegyzőkönyvet a bíróság elé terjeszti, a mely mit se tudva a végrehajtónak általam történt értesítéséről, a költségeket megállapítja s engem, végrehajtatót azoknak végrehajtás terhe melletti megfizetésére kötelez. Három hét múlva megkapom a költség megállapító végzést és ez uton értesülök a sérelmes végrehajtói eljárásról. A végzés vételétől számított 8 napon előterjesztéssel éltem, mely azonban elutasittatolt azon indokból, mert elkésve adatott be. Az elsöbiróság ezen végzését nagy csodálkozásomra a kir. tábla is helybenhagyta. Véleményem szerint a bíróság helytelenül magyarázta az említett törvényszakaszt, mert nem lehet, hogy a mikor a végrehajtó sérelmes intézkedéséről, eljárásáról 8 nap alatt értesülnöm teljesen lehetetlen volt, elzárassék előlem a jogorvoslat utja, s kell, hogy ily esetben az előterjesztési határidő nem a sérelmes eljárás idejétől számittassék, hanem onnan, a mikor arról tudomást szereztem. Kérdem most már, hogy fegyelmi feljelentésen felül miféle jogorvoslattal élhetek annak kikerülése végett, hogy rajtam az akaratom, sőt határozott utasításom ellenére okozott árverési költség fel ne hajtassék ?! Dr. Schmidt József ügyvéd Medgyesen. Irodalom. Jogi dolgozatok. Irta : Dr. Reiner János ügyvéd, egyet, magántanát. 1898. Pfeifer Ferdinánd kiadása Budapest. Szerző irodalmi tevékenysége eléggé ismert, mintsem hogy őt mint uj írót kellene bemutatnunk, vagy írói minőségét bővebben ismertetnünk. Különben a mit a szerző ezen müvében nyújt, nem uj, mert ezen munkájában csak néhány, már előbb a szaklapokban megjelent az igaz, értékesebb dolgozatát összegyűjtve adja ki. Mindenesetre köszönettel tartozik az olvasó közönség szerzőnek ezen vállalkozásáért, mert ezen egyes dolgozatok, mind tárgyuk fontosságánál, mind a feldolgozás ritka alaposságánál fogva megérdemlik, hogy azok egybegyűjtve már mindenkinek hozzáférhetővé tétessenek. Szerző sokoldalú jogi képzettségét leginkább tanúsítja azon változatosság, mely a közlött dolgozatokban mutatkozik. Mindegyik egy alapos kis értekezlet msly szerzőt kiváló, komoly és nagy irodalmi képzettségű, jogászilag fegyelmezett főnek tünteti fel. A gyűjtemény tartalma a következő: 1. A névhez való jog. 2. A jászkunok özvegyi és hitvestársi öröklése és özvegyi joga. 3. Szabályrendelet és egyleti alapszabály. 4. Az utólagos házasság általi törvényesités; a holtkézi törvény Magyarországon. 5. A bizományi viszony jogi természete. 6. A tulajdonközösség megszüntetése iránti per feljegyezhető-e a telekkönyvben. 7. A főpapi kinevezések ellenjegyzésének joga. —A könyv megérdemli a tágabb jogászi körök figyelmét. A magyar kereskedelmi és váltójog kézikönyve. Irta: I)r H e rm an n Sándor székesfehérvári ügyvéd. Ezen kézikönyv kereskedelmi iskolák számára készülvén, nem lép fel tudományos igényekkel. Az anyag feldolgozása teljesen megfelel a célnak, melyet szerző "szem előtt tartott. Bírósági végrehajtók kézikönyve. Irta: Nagy Zoltán técsői kir. jbirósági albiró. Győr 1897. Pannónia könyvnyomda. Ara 4 frt. Szerző könyvének megírásánál két célnak kivánt szolgálni. Az egyik, megfelelő jogi tájékoztatás után vezérfonalat adni a végrehajtási vizsgára készülőknek; a másik, rendszeresen tárgyalni a bírósági végrehajtó szakszerű teendőit. Ha tekintetbe vesszük, hogy az intézmények 25 évi fenajlása óta azzal szakszerűen és rendszeresen olykép mint e mű teszi, az irodalom nem igen foglalkozott, ugy mindenesetre csak üdvözölni lehet e mű megjelenését, melyhez Somlyói V. Ignác, a végrehajtói intézmény reformjának kitartó munkása, az iromány példákat szerkesztette, mi által a munka hasznavehetó'ségét nagyon emelte. Pénzügyi compass 1897/98. évre. Hetedik évfolyam. Szerkeszti Kormos Alfréd. Bpest, Apolló kiadóhivatal. Ara 5 frt. Ezen rendkívüli megbízható útmutató hazánk részvénytársaságai, szövetkezetei tekintetében, ügyvédeknek, kik vagyonkezelők is, nagy szolgálatokat fog tenni, miután teljes tájékoztatást nyújt minden irányban az illető társulatok vagyoni állása és üzletvezetése iránt. Vegyesek. Viszonosság Ausztriával. Az osztrák igazságügyminister terjedelmes rendeletet bocsátott ki, melyben végre valahára teljes viszonosságot állapit meg a magyarországi tőzsdebiróságok ítéleteinek végrehajthatósága, nemkülönben a magyarországi bíróságok által elrendelt biztosítási végrehajtások foganatosítása tekintetében. A nagyérdekü ministeri rendeletet kimerítőbben ismertetni fogjuk. Érdekes igazságügyministeri körrendelet. Az igazságügyminister a kir. törvényszékek elnökeihez és a járásbíróság vezetőihez 6,845/897. sz. alatt leiratot intézett, melynek kapcsán a magy. általános polg. törvénykönyv tervezetének előkészítése céljából alakított állandó bizottság jegyzökönyveit az alsóbiróságoknak is rendelkezésére bocsátja. Ezen nagyérdekü leiratban azt mondja az igazságügyminister, hogy «nemcsak szívesen látja, de kívánatosnak is tartja, hogy a biróságtagjai közül azok, akik ahhoz hivatottságot éreznek, a szerkesztés folyamán felmerült kérdéseket tanulmányozás tárgyává tegyék és azokhoz akár a szakirodalomban, akár közvetlen a szerkesztő-bizottság vezető tagjához beküldendő dolgozataikban hozzászóljanak.* Továbbá, hogy a birói karnak ezen a téren kifejtendő közreműködését a legnagyobb figyelemmel fogja kisérni, és gondja lesz rá, hogy a birói körökből nyert megnyilatkozások a szerkesztés folyamán kellő méltatásban részesüljenek. Nem eléggé méltánylandó Erdély ministernek ezen körrendelete. Első lépés ez arra, hogy a birói karnak széles alapon való közreműködése egy nagy fontosságú törvényhozási mű létesítésében kikéretik. A birói kar erkölcsi kötelessége, hogy e megtisztelő felhívásnak eleget tegyen. Lapunkat készségesen e célból rendelkezésre bocsátjuk. Bűnvádi feljelentés a budapesti büntető törvényszék és a kir. ügyészség ellen. Egy érdekes bűnügy van most folyamatban, a melyben mint feljelentettek a budapesti büntető törvényszék és a kir. ügyészség egyes tagjai szerepelnek. A tényállás a következő: A kir. törvényszéknek 6,246/97.-«zámu végzésével magánokirathamisitás büntette miatt országosan körözött S. Edét a váci rendőrkapitányság f. évi július hó 27-én letartóztatta és egy táviratot intézett a törvényszékhez, hogy a körözött egyén ide kisérendő-e? Ugyanazon a napon, még mielőtt a táviratra a kir. tör-