A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 51. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [6. r.]

372 A JOG letet, legutóbbi választmányi ülésében elhatározta, hogy ezentúl délelőtt 9—12 óráig is tart hivatalos órákat. Ez az intézkedés már azért is célszerű, hogy az a szegény jogkereső, a kinek sürgős ügye akad a bíróságoknál vagy közigazgatási hatóságoknál, azonnal, még e jogszolgáltatási közegek hivatalos órái alatt vehesse igénybe az egyesület jogtudós tagjainak segítségét s ne legyen kénytelen esetleg igazát kockára tenni azzal, hogy másnapig várakozik. Az eddigi hivatalos órák esti 6—8 óráig és vasárnap d. e. 11—12 óráig továbbra is érvényben maradnak. Az egyesület hivatalos helyiségei az igazságügyi palota (Nádor- és Alkotmány-utcák sarkán) magas földszintjén vannak; bejáratul az Alkotmány-utcai kapu szolgál. Német állampolgár részéről közjegyzőileg kiállított és bíróilag hitelesített meghatalmazást a magyar hatóságok, további felülhitelesítés kivánata nélkül elfogadni tartoznak. A belügyminiszter 102,873 97. sz. a. a következő rendeletet adta ki : A Bécsben székelő cs. német nagykövetség a külügyminiszter ur által az igazságügyminiszter úrhoz küldött és a nevezett miniszter ur által hozzám áttett megkeresésében közölte velem S. Arnold freiburgi lakosnak azon panaszát, hogy az árvaszék S. Irma hagyatéki ügyében S. Arnoldné szül. S. Adele által F. Alajos m.-óvári ügyvéd részére közjegyzőileg kiállított és bíróságilag hitelesített meghatalmazást elfogadni nem akarja és az okiratnak az osztrák-magyar követség vagy konzulátus által leendő felülhitelesítését kívánja. Minthogy az árvaszéknek ez az álláspontja az 1880. évi XXXVI. t.-cikbe iktatott szerződés II. cikkével ellenkezik, ennélfogva felhívom az árvaszéket, hogy kiskorú S. Irma hagyatéki ügyében S. Arnoldné szül. S, Adele által F. Alajos m.-óvári ügyvéd részéi-e közjegyzőileg kiállított és bíróságilag hitelesített meghatalmazást az idézett törvénycikkbe iktatott szerződés II. cikke értelmében fogadja el. Az ügygondnok felebbezési ioga a büntetőperben. A m.kir.Cu^ia egyik legutóbb hozott Ítéletében a következő elvi kijelentés foglaltatik: «Minthogy D. M. nyolcadrendü vádlott a kir. törvényszfk ítéletében megnyugodott és ezt az ítéletet a kir. ítélő tábla nevezett vádlott terhére nem változtatta meg, következéskép az néyn felebbezhető: ennélfogva az ezen vádlott részére kinevezett ügygondnok által bejelentett felebbezés visszautasittatik. (M. kir. Curia 1897. évi szeptember hó 30-án 1,204. sz. a. hozott Ítélete.) Ügyvéd elleni feljelentésnek félretételéről értesitendő-e laz ügyvédi kamara? A budapesti kir. büntető törvényszék csa ás büntette miatt vádolt dr. X. Y. elleni bűnügyben 7,894/97. büntető sz. a. a következő végzést hozta: «Ezen ügyben a feljelentés félretétetik, az ügyvédi kamara értesítése mellőztetik. Mert a sértett fél a tettes megbüntetésére irányuló indítványát a Btkv.liO. §-ában meghatározott határidőn belül visszavonta, az eljárás tehát a Btkv. 390. §-ának értelmében nem folytatható. Az ügyvédi kamara értesítése s az iratok áttétele mellőzendő volt, mert a panaszvisszavonás az ügyérdem kognitiójának útjában áll; nem bírálhatja meg tehát a kir. törvényszék azt sem, hogy forognak-e fen oly körülmények, melyek az ügyvédi kamarához áttételt szükségessé teszik. Az, hogy való, miszerint panaszolt X. nevü ékszerésznek az ékszereket eladta, Y. Z. vallomásán kivül mivel sem támogattatik; előnyomozatnak pedig útját állja a panaszvisszavonás. X. magában álló előadását a kir. törvényszék nem tekinti olyannak, mely az ügyvédi kamarához áttételt igazolhatná s pedig annyival inkább, mert panaszlott az ékszereket tettleg visszaadta». A budapesti kir. ítélő tábla 5,196/97. szám alatti végzésében «az elsőfokú bíróság végzésének a kir. ügyész által felebbezett azon részét, melylyel az ügyvédi kamara értesítését mellőzte, indokai alapján helyben, az ügy érdemére vonatkozó nem felebbezett részét pedig érintetlenül hagyja*. Enyhítő körülménynek tekinthető-e a kínálkozó alkalom? A budapesti kir. itélő tábla kimondta, hogy «a kínálkozó alkalom a köteles cselédi hűséggel szemben nem tekinthető enyhítő körülménynek*. (Budapesti kir. itélő tábla 1897. szeptember 23. 6,630. sz. a. hozott Ítéletében.) A bíróságok területén időlegesen tartózkodó munkások ügyeinek lehető gyors elintézése tárgyában az igazságügyminiszter következő rendeletet adta ki: A munkásnép gyakran azért tartózkodik attól, hogy otthonától távol fekvő vidéken is munkát vállaljon, mert ha a munkaadókkal szemben a közigazgatási hatóság vagy kir. bíróság jogsegélyét kell igénybe vennie, ügye a sorrend szerinti ellátás mellett hónapok múlva kerül csak elintézés ala és ha ez alatt a munka bevégeztével otthonába eltávozik, nagy költség- és időveszteséggel kell ügyének tárgyalása vagy sürgetése végett több Ízben is az illetékes hatóság és bíróság székhelyére visszautazni. Minthogy fontos közérdek teszi kívánatossá azon okok elhárítását, a melyek az ország egyes vidékein fölös számban levő munkásokat a távolabbi vidékeken kínálkozó munkaalkalmak igénybevételétől visszatartják, ennélfogva felhívom a kir. törvényszékek és járásbiróságok vezetőit, gondoskodjanak arról, hogy a bíróságok terület en csak időlegesen tartózkodó munkások ügyei lehető gyorsan — esetleg a birói ügyviteli szabályok 161.§-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés alapul vételével soron kivül — nyerjenek elintézést. (46,411/97. sz. a.) Folytatólagos cselekmény? A budapesti kir. itélő tábla 9,135/97. bünt. sz. alatt a következő végzést hozta: «A kir. itélő tábla az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatja olykép hogy vádlottat nem két, hanem három rendbeli magánokirathami, sitás vétsége miatt helyezi vád a a egyébként azonban ugyanazon végzést, annak kijelentésével, hogy a cselekmény végleges minősítése a végtárgyalás feladatát képezend,, indokainál fogva helybenhagyja, illetve nem felebbezett részében nem étmti Mert az elsőfokú bíróság végzése azon részében hogy vádlottat az 1896 iulius 1-én két hamisított utalvány alapján 300 és oO kilo dara 'kicsalásával egyszerre elkövetett cselekményért egy rendbeli magánokirathamisitás vétsége miatt helyez, vád alá, meg volt változtatandó, mert mig egyrészről a habar ugyanegy .dobén, de két rendbeli hamisan kitöltött utalvanynyal elkövetett cselekményt egy akaratelhatározásnak tekinteni nem lehet, másrészről az elérni célzott eredmény sem ugyanaz, mert az egyik 300, a másik pedig 50 kiló dara jogtalan kivitelére hasznaitatott, tehát a megkárosítás összege is különbözik, mihez képest a hamis utalványok érvényesítésének ugyanazon idejénél fogva a különben két rendbeli és önálló büntetendő cselekmény által létrehozott, egymástól kölönböző és önállóan is bizonyításra alkalmas okiratot egy folytatólagos cselekmény eredményének tekinteni szintén nem lehet*. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhozBeregszász Sz. K. Beniamin Klein Márton 10697/97. sz. b. ü a. Cur. nov. 30. vu. — Bi-ziás N. F. Palik — Ucsevny Art. Botka P. és ts. Az ügy nov. 19-én referálva. Visszautasítva. — Debreczen K. J. Liedeman M. — Schal J. 221/98. sz. ü. a. Curia dec. 14. mv. — Kassa A. L. Jászói — Rimái, uranyi 954/97. sz. ü. a. Cur. deb. 10. hh. Lőcse Dr. B. M. Hexner A.-né b. ü. 850/98. sz. ü. a. Cur. dec. 9. mv. — Mezőtúr Sz. P. Kohn S. tsai 12,409/97. sz. ü. a. Tábla dec 14. ré. hh. — Pécs E. J. Zsikó J. — Pehm K. b. ü. a Cur. 3075/97. sz. a. 97. dec. 10. hh. — Zombor dr St. L. Kulai gör kel. — Freund érk. 2405/97. sz. a. eld. Uhlyorik. Mayer Ján. — Schlagetter B. érk. 1053/97. sz. a. eld. Pásztélyi — Krizsán J. özv. Krizsán M.-né érk. 44072/97 sz. a. eld. Gruber. Nincsen-V elint. — Zala-Egerszeg Dr. J. M. Rechnitzer M. és Pollák L. — ZiJ.m. közp. tkptr. érk. 980 97. sz. a. eld. Jókuthy. Nov. 23-án pótlás ren Jtltetett el. Még nem jött vissza. A közjegyzői teendőkben tökéletesen jártas egyén azonnal alkalmazást nyer nálam. Feltételek levél utján közöltetnek. Polgár József, hatvani kir. közjegyző. , 1 — 2 Egy a főváros közelében fekvő, mintegy 14,000 lakossal; hajó- és vasútállomással biró székhelyen levő kir. közjegyző, családi körülményei miatt egyik kartársával cserélni óhajt. Cim a kiadóhivatalban. 1—2 Egy nőtlen, fiatal ügyvéd, ki a magyar, német és tót nyelvet birja, letelepedés céljából egy gazdag vidékre kerestetik. 3,000- 4,000 frtnyi évi jövedelem biztosíttatik. Izraelita vallású előnyben részesül. Cim a kiadóhivatalban. 1—3 Fővárosi kir. közjegyzöhelyettes irodát változtatni óhajt a jövő év tavaszán. Értesítést ad a kiadóhivatal. 1—1 PAJ.LA9 SÉÍZVÉNvrÁfWMAO NYOMDÁJA BUDAPESTEN Előfizetési felhivás! Az 1897. évi január 1-én életbe lépett m. kir. közigazgatási biróság mindkét (általános közigazgatási és pénzügyi) osztályának döntvényeit és elvi jelentőségű határozatait a biróság elnökének felhatalmazása folytán a közigazgatási biróság elnöki titkárai fogják közzétenni. Ugy a közigazgatási, mint a pénzügyi osztály ezen határozatai külön-külön füzetekben jelennek meg. Az 1897. évi határozatok egy-egy önálló füzetben 1898. évi január hó 31-ig fognak közzététetni, 1898-tól kezdve pedig minden negyedév első hónapjának első felében jelennek meg. Előfizetési árak. 1. A közigazgatási és pénzügyi osztály füzeteire együttesen évenként ... 2 frt. Községeknek, állami, törvényhatósági hivataloknak, tisztviselőknek és községi elöljáróknak kedvezménykép 1 frt 50 kr. 2. A közigazgatási osztály füzeteire külön évenként — — - — — — - ... ... «... 1 frt 3. A pénzügyi osztály füzeteire külön évenként 1 frt. - Csak egész évfolyamra lehet előfizetni. Ugy az 1897. évi egyszerre. — mint az 1898. évben negyedévenként megjelenő füzetekre 1898. évi január hó 15-eig bezárólag lehet előfizetni, azontúl pedig minden következő évre az előző év végéig. Előfizetési pénzek «A m. kir. közigazgatási biróság dontvényei és elvi határozatai gyűjteménye kiadóhivatalához* (Budapest. I. ker. Uri u. 49. sz.) küldendők. Dr. Farkas Zoltán eln. titkár, s. k. Vályi László eln. titkár, s.' k.