A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 51. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [6. r.]

A JOG 371 Ugy-e milyen érdekes ? Csakhogy mindezen csekélységet a külföldön nem igen tudtak, pedig az útlevél inquisitio csakugyan csekélység volt ahhoz képest, melyet a nagy zsarnok más téren véghez vitt. Hála az Égnek, ezen inquisitorius útlevéltörvénynek most már reméljük, mindenkorra vége, mert már Sztambulov bukása után a fent koruhrt intézkedések legtöbbje kijött a gyakorlatból de maga a törvény, melyet eddig sok más teendő miatt megváltoztatni nem lehetett, fennállott, de most az is a történelemé Az uj útlevéltörvény szerint minden nagykorú honpolgár a ki büntenyitó vizsgálat alatt nem áll s a büntető bíróság a külföldre való utazását nem ellenzi, akadálytalanul kaphat útlevelet. E célra nincs is szüksége Írásbeli beadványra. Egyszerűen szóval bejelenti szándékát az illető városi vagy községi hivatalnoknak, a ki neki a fölötti utalványt ad ki, hogy külföldre való utazása ellen akadály nem forog fenn. Ezen utalvány alapján azután a rendőri hatóság neki egy évre szóló útlevelet kiszolgáltatni köteles. Ha a kérvényező az illető hivatalnok előtt ismeretlen, ugy személyazonosságát két községbeli lakos által igazolni tartozik. E tanuk nevei ugyanannak a könyvnek megfelelő rovatába beíratnak, a melyből a fent említett utalványok kivágatnak (elválasztatnak, mint a szelvények). rtllamhivatalnokoknak s hadseregbeli tiszteknek, kik hivatalos küldetésben külföldre utaznak, valamint államösztöndijasoknak az útlevél közvetlenül, kiküldetésöket tanúsító hivatalos irat alapján kiadatik. (14. §.) Az útlevél összes költségei 5 (öt) frank és 20 centimes. Kiskorúaknak csak szüleik beleegyezésével adható ki útlevél; védkötelezettség alatt állóknak pedig e tekintetben a védtörvény megfelelő intézkedéseihez kell alkalmazkodni. Azok számára, kik a határon tul 20 kilométernyi területen belül fekvő valamely helységbe akarnak menni, egyszerű igazolványnyal, melyet az illető községi előljáró kiad és 15 napig érvényes, átléphetik a határt (2. és 6. §§.); azok pedig, kiknek közvetlenül a határ körül van dolguk, pl. kiknek szántóföldjei vagy szőlői a határon tul is terjednek, semmiféle igazolványnyal átléphetik a határt, kötelesek azonban a külföldi állammal e tekintetben kötött megállapodáshoz alkalmazkodni. Idegennek, ki útlevél nélkül jön Bulgáriába, egy havi határidő adatik, hogy útlevelet beszerezzen; ellenkező esetben a határra visszaküldetik. Ezen intézkedés azonban nem vonatkozik a politikai menekültekre (menedék jog). (21. §.) Végre a mi a külföldi útlevelek láttamozását illeti, annak csak akkor van helye, ha a külföldi állam a bolgár útlevelek irányában is ugyanazon eljárást követi. (Folytatása következik.) Dr. Schischmanov St. Milán bolgár igazságügyministeri államtitkár Szófia. Nyilt kérdések és feleletek. Az örökösödési eljárás köréből. (Kérdés.) Ha elfogadjuk az ingatlan hagyatéknak a csak nagykorú örökösök kimaradása esetén hivatalból letárgyalását és az iratok közt végrendelet találtatik : tekintetbe veendő-e a végrendelet, vagy a törvényes örökösödés szabályai szerinti öröklési rend állapítandó meg ? Dr. Gyarmathy Eri,') n.-enyedi kir. közj.-helyettes. Vegyesek. A kassai kir. Ítélőtábla szaktanácsainak beosztása az 1898 évre. Polgári ügyek szakosztálya. I. Tanács: Közpolgári, bánya úrbéri (1896. XXV. t.-c.;, váltó-, kereskedelmi- és csődü. Elnök: Bercelly Jenő kir. ítélőtáblai elnök. Bírák: dr. Rósa Kálmán felnök helyettes;, Horánszky Adolf, T a u g Emil * Bethlenfalvi Antal* Raisz Béla, V ar j a ssy Ferenc. Tanácsjegyzők: Ferency Sándor albiró íajegyzői iroda vezetőjének helyettese;, Naményi Béla törvényszéki aljegyző.* II. Tanács: Közpolgári ügyek. Felülvizsgálati tanács. (1893. XVIII. t.-c.) Elnök: Bernáth Elemér kir. Ítélőtáblai tanács-elnök. Birák: Pitr off Rezső íközp. ügyekben elnökhelyettes;, B a 1 á z s ov 1 c h József (a felülvizsgálati tanács elnökének állandó helyettese), dr. Ros a Kálmán* Horánszky Adolf* Taug Emil, Oroszy Géza, Bethlenfalvy Antal, Weis Károly * Ka c v 1 n sz k y Géza, Raisz Béla,* Varjassy Ferenc* Tanácsjegy zö k:Ke ezer László albiró* dr. Kail Antal fa jegyzői iroda vezetője), koszi^aaiiu aimro, ar. ivaii rtriidi \i j<-gj"-"' » ' Naményi Béla törvényszéki aljegyző. Büntető ügyek szakosz t%a: Elnök: Fe kete Ödön kir. Ítélőtáblai tanácselnök, tí i r a k Simon Géza íelnök helyettes), Bök János, dr. Podhorínyi Gyula, Raisz Andor, Oroszy Géza* Vár y Gyula Madara s s y' Dezső, Weis Károly, K a c v i n s z ky Géza, K a s z Béla. T a n ác s eg y z ő k: K e c z e r László albiró, K o r o d y Lajos törvényszéki aljegyző, Valkovszky Győző jbgi aljegyző, jegyiét: A *-gal megjelöli birák és tanácsjegyzők az illető szaktanácsban kisegítőkként működnek, (ált. bir. ügyv. szab. óói. §-a.; A kassai kir. Ítélőtábla telekkönyvi vizsgáló bizottsága az 1898. évre következően alakíttatott meg. Elnök Bernáth Elemér kir. ítélőtáblai tanácselnök ur. Rendes tagok: Balázsovi ch József (elnök helyettes) és Kacvinszky Géza kir. ítélőtáblai biró urak. Póttagok: .Oroszy Géza s Bethlenfalvi Antal kir. ítélőtáblai biró urak. A budapesti ügyvédi körben f. hó 2-án dr. Balogh Arnold igen alapos és érdekes felolvasást tartott az uj tőzsdei áruüzleti szokásokról. F. hó 9-én pedig dr. Schreyer Jakab olvasott az utolsó brüszeli nemzetközi ügyvédgyülésről melyen ő is résztvett. Mindkét felolvasást nagyszámú közönség hallgatta, és a felolvasókat megéljenezte. Igazságügyi kinevezések. t\ m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán Ő Felsége által kineveztettek: Váradi János vaáli járásbirósági telekkönyvi betétszerkesztő albiró a tamási járásbírósághoz járásbiróvá, dr. Ocsovszky Géza beregszászi törvényszéki jegyző a nagybittsei, Köncey László tordai törvényszéki aljegyző a bethleni, Krenedits Ernő érsekújvári járásbirósági aljegyző a miavai járásbírósághoz, Schlachta Jenő a debreceni ítélőtáblához berendelt bírósági aljegyző a fehértemplomi törvényszékhez és dr. Mutschenbacher Edvin pécsi törvényszéki aljegyző a dárdai járásbírósághoz albirákká. Á t h e 1 y ezések. ü Felsége folyó évi december hó 5-én kelt legfelső elhatározásával, Hajdú Géza vágujhelyi kir. járásbirónak a zsolnai kir. járásbírósághoz, dr. Tahy Mihály trencséni kir. törvényszéki bírónak a pozsonyi kir. törvényszékhez és Scháffer Miklós miavai kir- járásbirósági albirónak a vágujhelyi kir. járásbírósághoz, eddigi minőségükben, saját kérelmökre leendő áthelyezését megengedte. A kiadmány terve miként szerkesztendő? A budapesti kir. ítélő tábla (6,550/97. B. sz. a.) a következő végzést hozta: «A kir. itélő tábla a kir. törvényszék végzését hivatalból megsemmisíti és a kir. törvényszéket uj és pedig szabályszerűen indokolt határozat hozatalára utasítja. Indokok: Minthogy az általános birói ügyviteli szabályok 165. és a büntető birói ügyviteli szabályok 89. §-a szerint kiadmányok terve más irat tartalmára való hivatkozás nélkül önállóan szerkesztendő, a kir. törvényszék vád alá helyező határozatának fogalmazványában pedig a meghozott határozat indokolva nincs, hanem e helyett azt az utasítást foglalja magában, hogy egy más végzésnek az indokai Írandók le, minthogy továbbá ezen a fent említett általános szabályon mit sem változtat az, hogy a büntető ügyviteli szabályok 89. §-ának harmadik bekezdése megemlíti azt: «oly utasítás, hogy a kiadmányból az ügyészi indítvány kijelölt része Írassék, nem adható», mert ez a tétel nyilvánvalóan egy elterjedt hibás eljárásmódnak a különös tilalmazása, mely magában véve szükségtelen, mivel az ezzel megrótt eljárásmód amúgy is beleütközött abba a szabályba: «a kiadmány terve önálló egészet képezzen*; tekintve, hogy az elsőbirósági végzésnek elül megjelölt lényeges alaki hiánya hivatalból is észlelendő: ezeknél fogva a kir. törvényszéket uj, szabályszerűen indokolt határozat hozatalára utasítani.» Ausztriában keresztényből felekezetnélkülivé lett magyar állampolgár és izraelita nő között 1895. évi okt. hó í-je előtt Ausztriában létrejött házasságkötésnek érvényessége kétséges. A m. kir. belügyministernek 1896. évi december hó 16-án 108,932. szám alatt hozott határozata. Budapest székes főváros polgármesteréhez. M. Ferenc budapesti lakos mellékleteivel együtt idecsatolt közvetlen beadványában útbaigazításért fordult hozzám arra nézve, vájjon érvényesnek tekintetik-e jelenleg az a házasság, a melyet ő a magyar állam kötelékéből történt elbocsáttatása és az osztrák állampolgári eskü letétele után 1884. évi július hó 2-án, mint felekezetnélküli egyén, Bécsben az izraelita vallású K. Annával polgári uton kötött, avagy szükséges-e, hogy házasságát az 1894. évi XXXI. t.-c. értelmében polgári tisztviselő előtt újból megkösse? A nevezett féllel leendő közlés végett értesítem ennélfogva címedet a következőkről: M. Ferenc a magyar-állam kötelékéből elbocsáttatott s az osztrák-állam kötelékébe szabályszerűen felvétetett ugyan, minthogy azonban az elbocsátási okirat kézbesítésétől számított egy év alatt Magyarországból ki nem költözött, elbocsátása az 1886. évi 55,010. szám alatt kelt belügyministeri rendelettel az 1879. évi L. t.-c. 29. §-ának második bekezdése alapján in radice érvénytelennek mondatott ki, miért is nevezett olyannak tekintendő, mint a ki mindig magyar honos is maradt. Minthogy a nevezett ennélfogva házasságkötése idejében is magyar állampolgárnak tekintendő, kétségtelen, hogy az 1884. évi július hó 2-án kötött házasságát az akkor fenállott jogszabályaink szerint kell megítélni. Ezen jogszabályok szerint pedig nem is tekintve a kötés polgári formáját, M. Ferenc és K. Anna között cultus disparitas akadálya forgott fenn, a mi nagy mértékben kétségessé teszi azt, hogy a házasság érvényessége felett Ítélni hivatott bíróságok a szóban levő házasságot elismernék-e érvényes házasságnak? Mindezeknél fogva saját érdekükben cselekesznek: a felek, ha házasságukat az 1894. évi XXXI. t.-c. értelmében polgári tisztviselő előtt újból megkötik. A jogvédő egyesület vagyontalanok részére, a mely azon célból alakult, hogy a szegény embereknek az élet minden viszonyai között ingyenes jogsegélyt nyújtson, arra való tekintettel, hogy a jogkeresők már eddig is tömegesen keresik föl az egyesü-