A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 50. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [5. r.]

hető a váltótörvény 3 §. 4. pont szerinti határozott lejárati •nejelölésnek s az ily valto, mint kellékhiányos, váltókereset alapjául nem szolgaihat (Curia : 870/1896). Az oly váltó, melyen a nyomtatványon előforduló «rende­let . re" szo .' nincs kitöltve s igy a rendelvényes megnevezve egyáltalán nincs, mert e szerint a váltó sem saját rendeletre sem egy mas harmadik rendeletére kitöltve nincs kellék hiányos (Curia 1,257/1896). A lejárati idő kitöltése nélkül adott fedezeti váltót fel­peres az alperes igazolt kötelességmulasztása folytán követelé­sének ervenyesithetése tekintetéből kitölteni jogosult volt s a valtot lejártnak tekinthette (Cuiia : l,3íl'1896! A csődeljárás az !88i. évi XVII. t.-c. 248. §. alapján elren­delhető az esetben is ha a közadós cége a keresk. cégjegyzékbe nincs ugyan bejegyezve, de ki van mutatva, hogy kereskedelmi ügyletekkel iparszerüen foglalkozik. (Curia: 1,456/1895). A csödnyitásnak két. vagy több külön álló jogalany ellen egy kérvény alapján csak akkor van helye, ha azok keres­kedelmi vagy egyéb társaságot képeznek, különben az ily kére­lem mint halmozott, hivatalból viszautasitandó. (Curia : 1,241/1891) Ha a csőd megszüntettetik, a tömeggondnok dijai és költ­ségei, illetve készkiadásai külön-külön összegben állapitandók meg: mert ezek a csődtörvény 103 szerint felebbvitel szempont­jából is különböző elbírálás alá esnek, mivel a dijakra nézve a kir. ítélőtábla végérvényesen határoz, a költségek pedig a m. kir Curiahoz is felebbezhetök (Curia: 1,362/1895). Ha a csőd vagyoni hiány miatt megszüntettetik, a csöd­nyitást kérő hitelezőt a csődtörvény 103. §. értelmében csupán a tömeggondnok kesz kiadásai terhelik, melyeket a tömeggondnok kellően igazolni tartozik. A tömeggondnok dijait ugyanis csak a csődtömeghez tar­tozó vagyonból követelheti ily vagyon azonban a csődnek vagyoni hiány miatti megszüntetése eseten nincsen. (Curia: 1,020/1896). A csódfelszamolasi tárgyalás alkalmával csak a tömeg­gondnok által megtámadott követelés elismerése iránt indított perben, a tömeggondnok saját személyében a perköltség viselé­sére a csődtörvény i5o. i;-ra tekintettel, habár a csődtömeg per­vesztes lett. nem volt kötelezhető ; mert a perindítás az ügyira­tok szerint nyilván alaptalannak nem volt tekinthető. (Curia: 1.3711896). Az életbiztosítási ügyletnél a szerződő félnek és egyszers­mind az életbiztosítási bárca tulajdonosának, a ki a szerződés­ből eredő jog felett rendelkezhetik, jogosítva van saját hitelezőjét felhatalmazni, hogy az magát az esedékességi időben kifizetendő biztosított összegből kielégíthesse és e végett a biztositási bárcát, mely talajdonát képezi s melynek alapján a biztosított összeg követeltethetik, hitelezőjének megfelelő módon zálogba adhatja, a ki azt jogosítva van az adósság kifizetéséig megtartani (Curia: 2,572/1895; Ha a vételügylettől vevő által adott előleget eladó a szállítási határidő előtt azon okból visszaküldi s a szerződéstőli elállását bejelenti, hogy a vevő a megállapított vételárból még ígért további megfelelő előleget nem küldte el. vevő fél pedig az adott előleget visszaveszi s nem helyezi birói letétbe s eladót sem értesiti azonnal arról, hogy kártérítési jogát fentartani kívánja : az adott előleg visszafogadása által visszalépő visszaléphetési joga hall­gatag elismertnek tekintendő s vevő későbbi fellépése folytán kártérítésre nem kötelezhető. (Curia: 7,059/1895.) A kereskedelmi társaság alapszabályaiban megállapított azon intézkedés, hogy e kereskedelmi társaság részvénye csak az igazgatóság közvetítése mellett ruházható át másra, mint a tulajdonosnak cselekvő képességét korlátozó és a ktk 173. § anak második bekezdése helyes értelmezésével, mely szerint a névre szóló részvények üres forgatmánnyal átruházhatok, ellen­tétben álló intézkedés, a részvénytulajdonos minősegere befolyás­sal nem bir az igazgatóság az ily uton tulajdonossá valt rész­vényesnek a részvénykönyvbe való bejegyzését nem tagadhatja meg. (Curia: 1,729/1896 ) A kezestói csupán annyit van jogosítva a hitelező köve­telni, a mely összegért ő kifejezetten kezességet valialt, igy az életbiztosítási kötvény zálogba adása esetén a hitelező nem köve­telheti a kezesektől a kötvény érvényének fentartasara nzere.t biztositási dijakat, ha a kezesek csupán a kölcsön tokéért kezes­kedtek. (Curia: 7,219 1895.) Azon ténykörülmények bizonyítására, a melyeket keres­kedő a megőrizni kötelezett könyvei és levelei által 1* igazo hat, az eskü nem alkalmazható; ha tehát ily körülmenyre eskü k.nal­tatik. de az sem el nem fogadtatik. sem vissza nem kinaltatik, a trt. 233 és 234. íjainak joghatálya nem következik be. íCuria: 736/1895.) A kereskedelmi társaság alapszabályaiban foglalt ama ren­delkezés, hogy csak önjogu részvényes bir a közgyűlésen ülés­sel és szavazattal, nem képezhet akadályt arra nézve, hogy a jogcselekvési képességgel nem biró részvényesnek törvényes képviselője a részvényesek számára a törvényben és az alap­szabályokban biztosított jogokat ép ugy gyakorolhassa, mint azt képviseltje gyakorolhatná, ha önrendelkezési jogaiban korlátozva nem volna. Minthogy pedig az alapszabályok az igazgatósági elnöki és tagsági képesség tekintetében nem állítanak fel egyéb követelményt a szavazatképességnek folytonos birtokában lété­nél s mivel a tömeggondnok eme minőségben a társaság közgyű­lésében szavazati joggal bir, eme társaság igazgatóságának elnöke is lehet. (Curia: 36/1896.) A kereskedelmi törvény nem tiltván, a társulati alapsza­bályok pedig kifejezetten megengedik, hogy a közgyűlésen való elnökléssel az igazgatóság elnöke vagy alelnöke, mint rendes elnökök helyett az igazgatóságnak más tagja is megbizassék és ennek kijelölése az igazgatóság jogköréhez tartozván, az igazga­tóság által ideiglenesen megválasztott igazgatósági tag — a ker. törv. 193. § szerint — kirendelt megbízottnak tekinthető s igy nem volt szabálytalanság az, hogy a megtámadott közgyűlésen — az igazgatóság által erre külön megbízott — ideiglenes igaz­gatósági tag elnökölt, habár ez nem is volt a közgyü'és által megválasztott igazgató. (Curia: 467/1896.) Azon esetben, midőn az életbiztosítási dij nem évi. hanem rövidebb időszakokban fizetendő s az egyes részletekről külön váltók állíttattak ki, habár biztosított magát az egész első évre eső dij fizetésére kötelezte is, az első dij részlet lefizetése után nem tartozik az első év folyamán lejárt összes díjrészleteket megfizetni; mert ezen váltók kiállítása azon vélelmet állapítja meg, hogy azok nem az első díjrészlet fejében adattak s ezzel szemben felperes tartozott volna az ellenkezőt bizonyítani. (Curia : lv449/1896.) (1897.) Felperes a könyvkivonaton alapuló kereseti követelésének érvényesithetését nem akadályozhatja ama körülmény, hogy az alperes által fedezetül adott váltót előzőleg beperesitette s eme keresetével elutasittatott, miután alperes az általa elismert számlabeli követelés kifizetését nem igazolta, de sőt nem is állította. (Curia: 765/1896.) Az életbiztosítási összeg esedékességének időpontja ellen­kező megállapodás hiányában a fizetési feltételek bekövetkezté­nek igazolásától, illetve a fizetés követelhetésére szükséges okira­tok beterjesztésére megállapított időpontjától számítandó 8 nap alatt fizetendő (keresk. törv. 503. §.) A ker. törv. 504. tj. 1. pont­jában irt «öngyilkosság» miatt a biztositó a biztositási összeg fizetésére csak akkor nem kötelezhető, ha öntudatosan elkövetett öngyilkosság forog fenn, ha azonban a halál okául a meghaltnak oly cselekménye szolgált, a melyet halál előidézésére irányzott szándék nélkül s cselekménye minőségének felismerése nélkül, vagyis teljesen öntudatlan állapotban követett el, eme cselek­mény az öngyilkosság fogalma alá nemesik. (Curia : 873/1896 ) Bűnügyekben. A btk. 333. és 332. §§-ban körülirt büntetendő cselekmények­nek tényálladékai egymástól lényeges elemeikre nézve külön­böznek. A btk. 92 §-a alapján túlnyomó enyhítő, körülmények fenn­forgása esetében a cselekményre meghatározott büntetési nem helyett a büntetés egy enyhébb büntetési nemben szabható ki ugyan, de ily esetben a törvényben egy más büntető cselekményre megállapított büntetési tétel nem alkalmazható. A sátoralja-ujhelyi kir. törvényszék (1897. évi március hó 15-én 2,025. sz. a.) magánlaksértés büntette, becsületsértés vétsége és közcsend elleni kihágás miatt vádolt T. Jánost a magánlaksér­tés vétsége és becsületsértés vétségében mondja ki bűnösnek s ezért a jogerős Ítélet foganatba vételétől számítandó hat (6) heti fogházra, továbbá 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő 5 (öt) frt pénzbüntetésre, behajthatla,nság esetén további 1 (egy) napi fogházbüntetésre itéli stb. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adatai alapján az a tényállás nyert beigazolást, hogy 1896 évi augusztus hó 9-én Tályán az utcán haladó T. János meghallotta, miszerint P. Józsefné udvarán panaszolja férjének, hogy árpájukban a vádlott lovát találta, a miért vádlott a nyitott kapun bement az udvarra, ott P. Józsefet zsivány bitangnak nevezte, majd kölcsönös szóváltás titán eltávozott. P. József ezután nagykapuját egy karóval betá­masztotta, a kiskaput pedig riglivel elzárta, kis idő múlva az ittas állapotban levő vádlott visszatért, a kezében levő karóval a nagykaput belökte s az udvarra bemenve P Józsefet agyonütéssel fenyegette. Minthogy vádlott ezek szerint P. József lakásába erő­szak kifejtése mellett hatolt be, s ott nevezettet gyalázó kfejezé­sekkel illette, cselekménye a magánlakássértés büntette, illetőleg a becsületsértés vétségének alkatelemeit állapítja meg. A bün­tetés kiszabásánál vádlott beismerése, ittas állapota, büntetlen előélete, valamint a megelőző szóváltás s a kifejtett erőszak kisebb mérve oly nyomatékos és rendkívüli enyhítő körülményekül mutat-

Next

/
Thumbnails
Contents