A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 50. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [5. r.]

A JOG koznak, hogy a cselekményre előirt börtönbüntetés legkisebb mértéke is tulszigorunak találtatván, a btk. 92. §-ának alkalmazásával a megfelelőnek talált fogházbüntetés kiszabása indokoltnak mutatkozik. Nem fogadta el azonban a kir. törvényszék a kir. ügyészségnek a közcsend elleni kihágás, mint önálló cselekmény iránti vádját, mert az ittas vádlott azon cselekménye, hogy sértett kapuját döngetve, azt erőszakkal betaszította, ott erőszakoskodva fenyegető kifejezéseket használt, a magánlaksértés bűntettének eikövetése alkalmával kifejtett erőszakos cselekménynek folytatását képezi, az ott kifejtett tevékenységben már benne foglaltatik s nem képez egy külön, önálló büntetendő cselekményt. A kassai kir. itélő tábla (1897. május 4-én 2,075. sz. a.) következően i tél t: Tekintve, hogy a Btk. 92. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a börtönbüntetés fogházra átváltoztatható, azt is maga után vonja, hogy az ekként fogházzal büntetett cselekmény a Btk. 20. §-ának 8. bekezdése alapján vétséggé válik, s valamely bűntettnek a Btk. 92. §-ának alkalmazásával vétséggé való lefokozása esetében a cselekmény minden következményeivel együtt ugy tekintendő, mintha elkövetésekor is vétséget képezett volna, tehát az erre meghatározott büntetéssel büntetendő; Tekintve, hogy ebben az esetben a vádbeli magánlaksértés büntette a Btk. 92. §-ának alkalmazásával vétséggé minősittetett, a magánlaksértés vétségére pedig a Btk. 332. §-a értelmében nemcsak fogház, hanem pénzbüntetés is van rendelve, ennél fogva a kir. itélő tábla T. János vádlottat a magánlaksértés vétségeért a hivatkozott törvényszakasz alapján még mellékbüntetésképen a kir. törvényszék ítéletében meghatározott idő- és jogkövetkezmények terhe alatt lefizetendő s behajthatatlanság esetén a Btk. 53. t<-a értelmében további 1 (egy) napi fogházzal helyettesítendő öt (5) írt pénzbüntetésre is itéli. Ezzel a változtatással a kir. törvényszék ítéletét egyebekben vonatkozó indokai alapján helybenhagyja. A m. kir. Curia (1897. október 19-én 7,721. sz. a.) a következő Ítéletet hozta: Tekintve, hogy a Btk. 330. és 332. §-aiban körülirt büntetendő cselekményeknek tényálladékai egymástól lényeges elemeikre nézve különböznek; tekintve hogy a Btk. 92. §-a alapján túlnyomó enyhítő körülmények fenforgása esetében a cselekményre meghatározott büntetési nem helyett a büntetés egy enyhébb büntetési nemben szabható ki ugyan, de hogy ily esetben a törvényben egy más büntetendő cselekményre megállapított büntetési tétel nem alkalmazható; tekintve továbbá, hogy a Btk. 330. §-a a magánlak sértésének bűntettét börtönnel és nem egyszersmind pénz;-, mint mellékbüntetéssel rendeli sújtani; és tekintve végül, hogy ezekhez képest a Btk. 92. §-ának alkalmazása esetén, habár ennek következtében a 330. §-ába ütköző bűntett a 20. §-ánál fogva vétséggé minősül is, a börtönbüntetés helyett csak fogház szabható ki: a kir. itélő táblának fentebbi keletű és számú ítéletével a magánlaksértés miatt T. János vádlottra mellékbüntetésként kimondott pénzbüntetés mellőztetik s ezen részbeni megváltoztásával egyebekben ugyazon táblai ítélet, az abban elfogadott elsőbirósági indokoknál fogva helybenhagyatik. A Btk. 280. §-a nem egy uj büntetendő cselekményt, hanem egy ujabb büntetési tételt állapit meg és igy a törvény egyenes intézkedése szerint annak előfeltételét szükségképen az képezi: hogy a 280. §-ban meghatározott szigorú büntetési tétel alkalmazhatása esetén, legalább két ember élete kioltassék, oly esetben tehát, midőn egyik ember megöletett, másikon kísérlet követtetett el, ezen §. alkalmazásba nem jöhet. (M. kir. Curia 1897. október 12. 9,371. sz. a.). Az ajtón függő kulcs, melyet valaki ekként nyilt, szabad helyről csak azért visz el, hogy azt a tervezett lopás végrehajtásánál felhasználja, nem tekinthető olyan lopott kulcsnak, melynek a bezárva levő ajtó felnyitásánál való használata a különben vétséget képező lopási cselekményt a Btk. 336. §. 4. pontja alá eső bűntetté minősítené. A m. kir. Curia: 1897. október 12. 8,372. sz. a.). Hatósági közeg elleni erőszak, — a vasutvonat főkalauza ellen elkövetve. (A m. kir. Curia: 1897. október 8. 9,616. sz. a.). Hatóság elleni'erőszak büntette miatt vádolt K. I. elleni bűnügyben i télt: Mind a két alsóbiróság Ítélete megváltoztattatik s K. I. vádlott a Btk. 165. §-ába ütköző és a Btk. 92. és 20. §-ainak alkalmazásával, a hatóság elleni erőszak vétségében vétkesnek mondatik ki s ezért az itélet foganatba vételétől számított nyolc napi fogházra ítéltetik. Indokok: K. I. vádlott tagadásával szemben Sz. G. és F. J. tanuknak a vizsgálóbíró előtt és a végtárgyaláskor tett vallomásaik egybevetéséből megállapíttatik, hogy midőn vádlottat a főkalauz Sz. G. hivatalos minőségében 1894. december 6-án felszóllitotta, hogy vagy szálljon be a kijelölt Il-od osztályú kocsiba, vagy fizessen reá az I-ső osztályú menetre, különben itt marad: nemcsak goromba magaviseletet tanúsított, hanem ezt tettlegesen meg is érintette, sőt akadályozta magaviseletével, hogy a főkalauz a vonatot megindíthassa. Ehhez képest vádlott cselekménye a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak tényálladékának alkatelemeit magában foglalván, őt abban bűnösnek kellett felismerni; minthogy azonban vádlott büntetlen előéletű és cselekményét felingerült állapotban követte el, eme nyomatékos enyhitő körülmények mellett a Btk. 92. §-ának alkalmazása indokoltnak találtatván, vádlott a Btk. 20. §-a alkalmazásával is a hatóság elleni erőszak vétségében volt bűnösnek kimondandó. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédi állás tekintélyével teljesen összefér egy pénzintézetnél viselt igazgatói állás és az azzal járó elfoglaltság az ügyvédet ügyvédi hivatása és kötelességei pontos teljesítésében sem akadályozza. A temesvári ügyvédi kamara fegy. bírósága (1897. évi május hó 29-én 293. sz. a.) L. Szilárd ügyvéd ellen P. Dimitrie panaszára folyamatba tett fegyelnv ügyben a további eljárás a kamara ügyészének Írásban beadott inditvánvával egyezőleg beszüntettetik stb. Indokok. Habár tény, hogy panaszlott ügyvéd saját beismerése szerint «a rékási járási népbank szövetkezet» vezérigazgatója, de miután ez nem olyan, az ügyvédi rendtartás 109. sj-ába ütköző üzletszerűen folytatott foglalkozás, mely az ügyvédi hivatással és állásának tekintélyével össze nem fér, mert mint a szövetkezet vezérigazgatója hivatalos órák betartására kötelezve nincsen, az ügyvéd ezen állás mellett ideje felett szabadon rendelkezik s igy ügyvédi teendők ellátásában akadályozva nincsen, más tekintetben ezen állás az ügyvéd szabad független eljárására semmiféle befolyást nem gyakorol, a miért is az ügyvéd ezen állás mellett ügyvédi hivatását teljesítheti; azon ellenvetés, hogy az ügyvéd a kérdésben lorgó állás viselése által az avval kapcsolatos netán sokoldalú elfoglaltsága folytán az általa elvállalt ügyvédi teendőiben a kötelességszerű szorgalmat és lelkiismeretességet tanúsítani akadályozva volna, tekintetbe nem jöhet, mert ezen egyszerű feltevés nem alkalmas proejudikáltatni az ügyvédnek az ügyvédi rendtartás 49 §-ában körülirt azon szigorú kötelességének, hogy az ügyvéd az elvállalt ügyekben hiven eljárni köteles és a képviselt fél érdekében a törvényes intézkedéseket szorgalommal és pontossággal megtenni, ebből kifolyólag tehát tisztán az ügyvédi rdts. szigora alatt álló ügyvéd belátására bízandó annak a megítélése, hogy vájjon az általa viselt vezérigazgatói állása dacára képes-e hivatásának teljes mérvben megfelelni; egyébként az ügyvéd állásának tekintélyét véve tekintetbe, kétely fenn nem foroghat az iránt, hogy fentérintett foglalkozás azt nem érinti, sem nem sérti, mert a pénzintézet vezérlő igazgatója lényegében a vagyonkezelőnél nem egyéb, ezen foglalkozás pedig az ügyvédi tekintélylyel összefér, főkép ha tekintetbe vétetik még azon körülmény is, hogy a vezérlő igazgató túlnyomó részben a részvényesek sorából választatván, ily viszonyok között tehát nemcsak idegen, hanem saját vagyonának kezelésére is lévén hivatva, attól pedig az ügyvédet eltiltani nem lehet, különben a vezérigazgatói állás oly tekintélyes állás, hogy annak viselésével az ügyvédi kar becsülete és tekintélye sértve nincs, de tiszteletre és bizalomra sem válik méltatlanná, igy tehát összeférhetlenség esete fenn nem furog, ugyanazért vádlott ellen az eljárást beszüntetni s ennek megfelelőleg fenti módon határozni kellett. A m. kir. Curia (f. 1897. évi október 23-án 444. sz. a.l következő végzést hozott: Tekintve, hogy egy pénzintézetnél viselt igazgatói állás az ügyvédi állás tekintélyével teljesen öszefér és az azzal járó elfoglaltság az ügyvédet ügyvédi hivatása és kötelességei pontos teljesítésében sem akadályozza: az első bíróság határozata helybenhagyatik. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök.: Stössel Sándor e. Selmecbánya, ipolysági tvszék, bej. jan. 22, félsz. febr. 8. csb. Szalay Károly, tmgg. Dr. Wágner László. Balkányi Vilmos e. T.-Földvár, szolnoki tvszék, bej. febr. 21. félsz, márc. 14. csb. Pálka Kálmán, tmgg. Dr. Heller Dávid. — Hecht Emil Bpest kir. ker. és vált. tvszék. bej. jan. 4. félsz. febr. 3. csb. Dr. Szaffka Dénes, tmgg. Dr. Székely Gvörgy. — Löffler Gerson e. Bpest ker és vált. tvszék, bej. jan. 27. félsz. febr. 24 csb. Lauffer Gyula, tmgo. Dr. Lemadan Sándor. — Tormay Gyula e. Temesvár, kir. tvszék bej jan. 20. félsz. febr. 20. csb. Dr. Haller Gábor, tmgg. Dr. Theodorovits Mihály — Strasser Kálmán e. Jász-Apáti, bej. febr. 24. félsz márc. 24. csb. Pálka Kálmán, tmgg. Horváth Lajos. — Wasa D. Paneszku e. Fehértemplom, csb. Horváth Géza, tmgg. Nemesik Gyula hej febr 7 félsz. febr. 24. — Winkler Jakab e. Bpest. kir. tvszék, bej. febr 12. félsz. márc. 8 csb. Lauffer Gyula, tmgg. Dr. Hauer Sándor. — Oesterreicher Gyula. e. Pápa, veszprémi tvszék, bej. febr. 2. félsz febr 26 csb. Dr. Misley Sándor, tmgg. Dr. Herczóg Manó. — Klein testvérek e. Szatmár, sz.-németi tvszék, bej. jan. 22. félsz. febr. 7. csb. Dr. Dezső Kálmán, tmgg. Savanyu János. — Veres János e. Debrecen kir tvszék bej. jan. 24. félsz. jan. 27. esb. Deák Ferencz. tmgg. Konrád Sámuel' — Sternberg József e. Győr. kir. tvszék, bej. jan. 17. félsz jan 27 csb. Sípos László, tmgg. Németh Elek. Pályázatok: A zala-egerszegi tvszéknél aljegyzői áll. dec. — A lúgost trvszéknél jegyzői áll. dec. 19. - Az antalfalvai jbirosagna aljegyzői áll. dec. 19. - A cs.-szt.-mártoni jbiróságnál jbiroi all. dec. 19. - A hátszegi jbiróságnál al j e g y z ő i áll. dec. 20. — A késmarki jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 20. — A sz.-udvarhelyi jbiróságnál a 1 j e g y z ő i áll. dec. 20. - A h.-m.-vásárhelyi jbiróságnál albirói all. dec. 23. — A dunavecsei jbiróságnál aljegyzői áll. PALLA8 BÍ8Z*ÉNrTÁB8ASÁO NYOMDÁJA BUDAPESTÉI"