A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 49. szám - Bolgár törvényhozás és igazságügy [4. r.]

196 A JOG egyezség alapján és értelmében megszűnt és pedig annyival is inkább, mert a felperes csupán állítja, de mivel sem támogatja, annál kevésbé bizonyítja azt a ténykörülményt, hogy a fent körüirt egyezség más, mint épen a felperesnek az I. r. alperes elleni 7,980 frtos követelésére vonatkoznék. Minthogy már az előadottak szerint is felperes keresete alaptalannak bizonyult, őt az ajánlott főesküknek mellőzésével a fenti indokolásnál fogva is elutasítani kellett keresetével, de elutasítandó lett volna azzal abban az esetben is, ha az I. r. alperesnek a 7,980 frtos tartozásának többé fenn nem állását beigazolni nem lett volna képes, mert a kir. törvényszék a felperes által a H. alatti adásvevési szerződés színlelt voltára felhozott s nem bizonyított puszta tényállításokkal az alperesek határozott tagadásával szemben a hivatkozott adásvevési szerződés színlelt természetét bebizonyitottnak nem vehette, mivel a három hónapot is meghaladó időt igénybe vett átiratási eljárás időtartama alatt a felperesnek elég ideje és alkalma nyílott a kérdéses követelés biztosítása körül a kellő lépéseket megtenni. A kir. törvényszék a felperes által felhozott ama kifogást, hogy az í. r. alperes által a jelen perben a 7,980 frt tartozás fenn nem állásának bizonyítása a jelen per keretébe nem tartozik, mivel a felperesnek az I. r. alperes ellen még 187-t-ik év óta végrehajtási joga van s igy az I. r. alperes legfeljebb a végrehajtás megszüntetése iránt indíthatott volna keresetet, figyelembe vehető nem volt, mert a vonatkozó s a szikszói kir. járásbíróságtól beszerzett XIV. 86/94. pertári szám alatt található iratok közt levő 2,515/p. 874. sz. végzés szerint a kielégítési végrehajtás az I. r. alperes ellen 1874. évi július hó 22-én hozatván, ugyanazon hó 25-én kiadatott; a fent előadottak szerint pedig a tanukkal bizonyított, a 7,980 frt követelés megszűnésére vonatkozó egyezség 1874. évi őszén jött létre, a midőn tehát a felperesnek erre vonatkozó végrehajtási joga ugy is megszűnt, mert a felperes együttes válaszában maga hivja fel az első rendű alperest a követelés fenn nem állásának bizonyítására. A szikszói kir. járásbíróságnál kérelmezett s 2,238/p. 894. sz. a. 1894 évi szeptember hó 30-án elrendelt folytatólagos kielégítési végrehajtás figyelembe a fenti kifogás támogatásául meg épen nem jöhet, mivel az a jelen per folyamatban léte és pedig mindkét alperes részéről az elleniratnak jóval utána történt beadása után kérelmeztetett és rendeltetett el. A felperesnek az alperesi költségekbeni marasztalása a perveszteségen alapul. A budapesti kir. ítélőtábla (1896. évi december hó 22-én 6,424. sz. a) F. József felperesnek S. Ferencné szül. K. Amália és G. Jenő alperesek ellen vételi szerződés érvénytelenítése és tulajdonjog törlése és jár. ir. perében következően ítélt: A kir. ítélőtábla az első bíróság Ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: felperes arra irányozta kereseti kérelmét, hogy az alperesek között létrejött adás-vevési szerződés, mint színlelt jogügylet azon az alapon nyilvánittassék érvénytelennek, mert az 1. r. alperes neki adósa és ez a szerződés színlegesen egyedül abból az okból létesíttetett, hogy a felperes mint hitelező elől az I. r. alperes által II. r. alperesnek eladott ingatlan birtok, az egyedül létező kielégítési alap elvonassék, ennek a szerződésnek érvénytelenítése mellett kérte tehát felperes, hogy az ezen alapuló, a II. r. alperes javára eszközölt tulajdonjogi bekebelezés is eredeti érvénytelenség alapján töröltessék. Felperes keresete ezek szerint nem dologi jognak, hanem a tulajdonjognak I. r. alperes nevére való visszaállításával a kielégítési alap megszerzése mellett követelési, tehát kötelmi jognak érvényesítésére irányul. Minthogy pedig szerződésen kivül álló harmadik személy a szerződés érvénytelenítését jogszerűen nem követelheti,sem követelni jogérvényesítése céljából vele jogviszonyban nem álló harmadik személynek dologi jogát meg nem támadhatja, felperesnek a kereseti tényállásra alapítva, alperesek ellen a kereshetőségre jogcíme nem lévén, az első bíróság elutasító Ítéletét ebből az okból kellett helybenhagyni. A m. kir. Curia (1897. évi október hó 6-án 1,231/p. sz. a.). F. József felperesnek S. Ferencné szül. K. Amália és G. Jenő alperesek ellen szerződés érvénytelenítése, tulojdonjog törlése és ár. iránt folytatott perében hozta a következő ité letet: A másodbiróság ítélete megváltoztattatik, felperes kereshetőségi joga megállapíttatik és másodbiróság érdemleges ítélet hozatalára utasittatik. Indokok: A hitelező jogosítva van az adósnak oly jogügyleteit, a melyek az ö kijátszására kötöttek, per utján megtámadni és a dolog természete szerint a keresettel a tőle elvont kielégítési alap visszaszerezhetése céljából azt a harmadik személyt is perbe vonni, ki a megtámadott jogügyletben mint jogszerző fél részt vett. Ha a színlelt jogagylet ingatlan átruházásából áll, a hitelező oly célból, hogy követelése az átruházott ingatlanból kielégíttethessék, a keresetet arra tartozik irányítani, hogy az uj tkvi tulajdonos annak tűrésére köteleztessék, hogy a felperes hitelező az ingatlanra kielégítési végrehajtást vezethessen. E mellett a hitelező megtámadási keresetének útjában nem áll a tik. rdts. 148. §-ának az a rendelkezése, mely szerint törlési keresetet csak a tkvi. jogaiban sértett fél indíthat, mert tekintettel arra, hogy a nyilvánkönyv csak a jóhiszemű jogszerzőt védi, kijátszás esetében a tkvi. bejegyzés a rosszakaratból (in fraudem ereditoris) elkövetett károsítást törvényes eljárássá nem teszi. Minthogy felperes keresete arra irányul, hogy követelésének kielégithetése céljából alperesek az ingatlan végrehajtás alá vonásának tűrésére köteleztessenek és a keresetben előterjesztett abbeli kérelemben, hogy az alperesek között kötött vételi szerződés érvénytelennek kimondassák, és II. r. alperes tulajdonjogi törlésének tűrésére köteleztessék, bennfoglaltatik az a kérelem is, hogy alperesek a végrehajtás tűrésére köteleztessenek, tekintve, hogy a másodbiróság felperest az ügy érdemének elbírálása nélkül, csupán kereshetőségi jog hiányából utasította el keresetével, ezekhez képest a másodbiróság Ítéletét megváltoztatni, felperes kereshetőségi jogát megállapítani és a másodbiróságot érdemleges Ítélet hozata! Iára utasítani kellett. A m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának elvi jelentőségű határozatai 1. Sommás eljárásban az 1893 : XVIII. t.-c. 172. §-a alapján a felebbezési biróságnál benyújtandó «észrevételek> bélyegét nem az 1894 : XXVI. t.-c. 22. §-ában előirt módon kell leróni, hanem annak minden példánya mint rendes perbeli beadvány külön bélyegzendő. Ugyanez áll az előkészitő iratra is. 1,051/P. 1897. sz. Tényállás:A kir. törvényszék felebbezési tanácshoz beadott észrevételek I. példányára, a II. példány után járó bélyegnek le nem rovása miatt, alperesi képviselő ügyvéd terhére egyszeres illeték 50 kr., felemelt 2 frt, összesen 2 frt 50 kr. Íratott elő. Ügyfél felebbezéssel élt, előadja, hogy az 1894. évi XXVI. t.-c. 24. §-a utal a 3. §-ra, mely szerint minden beadvány külön bélyegzendő, és merta22.§-a felebbezésekre vonatkozik. A kir. pénzügyigazgatóság felebbezést elutasította, mert a hivatok törvény 24. §-ának rendelkezése szerint, a felebbezési tárgyalást előkészitő irat, tehát az észrevételek Il-od példányára járó bélyeg az első példányra rovandó le. Ügyfél felebbez, mivel az általa benyújtott <észrevételek» cimü beadvány nem az 1893 : XVIII. t.-c. 141. §-a szerinti előkészitő irat, hanem 172. §-a szerinti észrevétel és ez mindenkor a törvényszékhez nyújtandó be, tehát jelen esetben a beadvány külön-külön bélyegzendő. A m.kir.közigazgatási biróság a temesvári m. kir. pénzügyigazgatóságnak 1£96. évi június hó 5. napján kelt 42,504. sz. felebbezett végzését megváltoztatja, s felebbezőt terhére a vingai m. kir. adóhivatalnál 1895. évi K. j. 305. 4. sz. a előirt 2 frt 50 kr. illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti s ennek az illetéknek a törlését elrendeli. Mert: a hivatalos lelet azért vétetett fel felebbező ellen, mivel az 1893 : XVIII. t.-c-ben megállapított sommás eljárás folyamán beadott «észrevételek> után a bélyeg nem rovatott le az 1894: XXVI. t.-c. 22. §-a szerint, t. i. az I. példányon, hanem a bélyeg a két példányra ragasztatott. A kifogásolt végzés is ez okból tartotta fenn a kirovást. Ez a felfogás azonban az 1894: XXVI. t.-c-nek meg nem felel. Ugyanis annak 22. §-a ezt a leróvási módot kifejezetten csak a felebbviteltől járó bélyegilletékre s csupán a felebbviteli beadványokra vonatkozólag rendeli. Az itt kérdésben forgó ^észrevételek* azonban az 1893: XVIII. t.-c. 172. §-a szerint a felebbezési bíróságnál nyújtandók be, felebbviteli beadványnak ép oly kevésbbé minősíthetők, mint az 1894: XXVI. t.-c. 24. §-ában emiitett előkészitő irat. Minthogy pedig az 1894. évi XXVI. t.-c. 1. és 34. §-ai általános szabályként kimondják, hogy a bélyeg- és illetékszabályoknak a törvénykezési eljárásban felmerülő bélyeg- és illetékekre vonatkozó rendelkezései, a mennyiben azokat ez a törvény nem módosítja vagy változtatja, továbbra is érvényben maradnak; tekintve, hogy az 1893: XVIII. t.-c. 172. §-a szerint beadandó észrevételek másnak, mint perbeli beadványnak nem tekinthetők, s a bélyeg lerovásának módjára nézve sem az előbb felhívott törvény, sem az arra vonatkozó végrehajtási utasítás intézkedést nem tartalmaz: ezekből következik, hogy az észrevételek a perbeli beadványokra fennálló szabályoknak megfelelőleg, — tehát ugy bélyegzendők, a mint az a jelen esetben tényleg történt, minélfogva ennek az Ítéletnek rendelkező része szerint kellett határozni. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Strasser Vilmos e. Kisújszállás, szolnoki tvszék, bej. febr. 17, félsz. márc. 18, csb. Pálka Kálmán, tmgg. Nagy Béla. — Drozd János e. Namesztó, rózsahegyi tvszék, bej. febr. 1, félsz, febr. 16,. csb. Pollay Gyula, tmgg. dr. Fischer Ede. — Klein Gyula e. Félegyháza, kecskeméti tvszék. bej. jan. 27. félsz. febr. 17, csb. Szebastiám Károly, tmgg. Tóth Endre. — Ábry Sándor e. Kisújszállás, szolnoki tvszék. bej. dec. 6, félsz. jan. 5, csb. Pálka Kálmán, tmgg. dr. Szűcs Bálint. — Papp Dániel e Botpalád, szatmárnémeti tvszék, bej. dec. 24. félsz. jan. 3. csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Keresztszeghy Lajos. Pályázatok: A nyárád szeredai jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 12. — A nagykőrösi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 13. — A nagysomkuti jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 13, — A nyitrai tvszéknél aljegyzői áll. dec. 13. — A bpesti ker. és váltó tvszéknél aljegyzői áll. dec. 13. — A girálti jbiróságnál albirói áll. dec. 14. — A tornai jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 14. — A temesvári tvszéknél aljegyzői áll. dec. 14. — A módosi jbiróságnál albirói áll. dec. 14. — Az ipolysági tvszéknél aljegyzői áll. dec. 14. — A malackai jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 14. — A székely-keresztúri jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 14. — A temes-kubini jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 16. — A szegzárdi ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. dec 16. — A verseczi jbiróságnál albirói áll. dec. 17. — A rózsahegyi tvszéknél e g v z ő i áll. dec. 17. PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉI-