A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 48. szám - A közjegyzői költségek az örökösödési eljárásban

348 A JOG Hatáskör megállapítása, becsületsértés és közcsend elleni kihágás miatt indított ügyben. A kir. minisztérium a S. Salamon v.-dombói lakos panaszára K. János és K. István gerényesi lakosok ellen becsületsértés vétsége miatt folyamatba tett ügyben a sásdi kir. járásbíróság és Baranya vármegye hegyháti járásának főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet az 1897. évi július hó 14. napján tartott tanácsában megvizsgálván, küvetkezőleg;!határozott: a jelen ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok. S. Salamon v.-dombói lakos a sásdi kir. járásbírósághoz beadott feljelentésében K. János és K. István gerényesi lakosoknak becsületsértés vétsége miatt leendő megbüntetését kérte azért, mert ezek őt 1896. augusztus 27-én este minden ok nélkül tettlegesen bántalmazták. S. Salamon ezt a feljelentést a tárgyalás során azzal egészítette ki, hogy K. János a jelzett alkalommal egy széket felemelve reákiáltott : »zsidó, add elő a pénzemet, mert agyonütlek !• ; ez okból a panaszos azt is kérte, hogy K. János a veszélyes fenyegetés miatt is megbüntettessék. A tárgyalás során K. János viszonvádat emelt S. Salamon ellen a miatt, mert ez őt a panaszban jelzett alkalommal arcul ütötte. Tekintettel arra, hogy a panaszos a btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétsége és a kbtk. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágás miatt emelt vádat a panaszlott ellen, s ez viszont a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének ismérveit feltüntető cselekmény miatt kérte a panaszos megbüntetését ; tekintettel továbbá arra, hogy az 1880. XXXVII. t.-c. 40. §-ának 2. és 5. pontjai értelmében mind a vádbeli vétségnek és kihágásnak, mind a viszonvádbeli vétségek elbírálása a kir. járásbíróság hatáskörébe vannak utalva ; a szóban forgó ügyben az eljárásra a kir. bíróság hatáskörét kellett megállapítani, és pedig annyival is inkább, mert az a kérdés, vájjon az eljárás adatai alapján a vádbeli vétség és kihágás, illetőleg a viszonvádbeli vétség állapitandó-e meg, avagy a szóban forgó cselekmények együttesen a kbtk. 75. §-ába ütköző közrend elleni kihágásnak ismérveit foglalják-e magukban, nem a hatáskör alaki kérdésének elintézésére hivatott hatóság által, hanem az érdemben eljáró kir. bíróság által a vádra és viszonvádra is kiterjedő érdemleges határozatban döntendő el; a mennyiben az ekként hozandó határozatban az állapíttatnék meg, hogy a jelen esetben az eljárás adatai szerint nem a vád tárgyává tett vétségnek és kihágásnak, illetőleg a viszonvádbeli vétségnek, hanem a kbtk. 75. §-ába ütköző közrend elleni kihágásnak ismérvei forognak fenn, a kir. bíróság az ő szélesebb hat likőrében nincs gátolva abban, hogy a szóban forgó cselekményt közrend elleni kihágásnak minősítse és mint ilyent érdemlegesen bírálja el. (39,102/1867. M. sz.) Bizonytalan illetőségű kiskorúnak érdekében — az illetőség törvényszerű megállapításáig — a tartózkodási hely gyámhatósága köteles megtenni a szükséges gyámhatósági intézkedéseket. (A belügyministernek 92,667/97. sz. a. Budapest székesfőváros árvaszékéhez intézett rendelete.) A Kaposvárott 1893. évi május hó 21-én elhalt F. Bernát hagyatéki ügyében érdekelt kiskorúak: F. Gyula, Margit és György fölötti gyámhatóság gyakorlása iránt a székesfőváros árvaszéke és Kaposvár város árvaszéke között felmerült ügyben, az utóbb nevezett árvaszéknek felterjesztésére, a következőket jelentem ki. A Budapesten 1894. évi január hó 5-én elhalt F. Imre kiskorú gyermekei: F. Gyula és Margit, továbbá a Budapesten 1894. június hó 22-én elhalt F. Gyula kiskorú fia: F. György fölötti gyámhatóságnak gyakorlására nézve a székes-fővárosi árvaszék illetőségét állapítom meg. Mert ugy F. Imre, mint F. Gyula haláleset felvételi éveikben budapesti illetőségüeknek jeleztettek s mert még abban az esetben is, ha ez a bejegyzés téves volna, miután a fennt nevezett kiskorúak atyjuk elhalálozása, tehát a gyámhatósági intézkedés szükségének beállta alkalmával a székesfőváros területén tartózkodtak, a (Cím) már a haláleset felvételi iveknek beterjesztése alkalmával az 1877: XX. t.-c. 201. §-ára való tekintetlel is köteles volt a kiskorúak gyámsága tekintetében a halaszthatatlan intézkedéseket megtenni. Ennélfogva a Kaposvár városi árvaszék által felterjesztett iratokat a (Cimnek) oly felhívással küldöm le, hogy a kiskorú F. Gyula, Margit és György érdekében szükséges gyámhatósági intézkedéseket azonnal tegye meg és az azok fölötti gyámhatóságot mindaddig gyakorolja, a mig a kiskorúaknak (Cim) végzése szerint kérdésessé tett községi illetősége és az 1877: XX. t.-c. 198. §-a alapján illetékes gyámhatósága meg nem állapitható. A községi illetőség megállapítása céljából az árvaszéknek megkeresést kell intézni a székesfőváros polgármesteréhez, hogy a kiskorúaknak atyuk utáni községi illetőségét az 1886. XXII. t.-c. 5—17. §-aialapján ezen törvénycikk 18. §-ában, valamint az 1889. évi január 24-én 85,531/1888. sz. a. kelt itteni körrendeletben megszabott eljárás utján állapítsa meg és az eredményről az árvaszéket értesítse. Ügyvédi kamara választmánya nem szabhat rendbírságot. A m. kir. Curia: A szatmár-németi ügyvédi kamara választmánya által fentebbi kelet és szám alatt hozott végzésnek a rengbirságra vonatkozó felebbezett része hivatalból megsemmisíttetik és a kamara választmánya az ügyiratoknak a kamara fegyelmi bíróságához áttételére utasittatik. Indokok: Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 73. §-a csak arra adott hatáskört az ügyvédi kamara választmányának, hogy csekélyebb kötelességszegések esetében az ügyvédet nyilatkozatának bekivánása után rendes fegyelmi eljárás megindítása nélkül meginthesse és rendreutasíthassa. — Rendbírság kiszabására azonban a törvény a kamara választmányának hatáskört nem adott. Ugyanannak a törvénynek 74. §-a a kamara választmányának csak arra adott hatáskört, hogy az ügyvédet panaszokellenében a maga igazolására pénzbírság terhe mellett szoríthassa. Nyilvánvaló azonban, hogy a fenforgó eset az idézett törvény határozmánya alá nem esik és hogy a felebbezett végzéssel a kamara választmánya által nem valamely panasz ellenében való igazolás be nem adása miatti birság, hanem rendbírság szabatott ki. Ámde rendbírság alkalmazására a törvény az ügyvédi kamara választmányának hatáskört nem adott stb. (1897. október 8. 5,406.) Erkölcstelen célú szálloda-e a Hotel garni? A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: Alaptalan alpereseknek az a panaszuk, hogy a felebbezési bíróság megsértette azt a jogszabályt, hogy mindenki csak a saját cselekményeért felelős. Alperesek ugyanis mint bérlők kötelesek voltak a bérleményt a lakbérleti szabályzat 12. §. értelmében arra a célra használni, a melyre azt kibérelték. A szerződés világos tartalma szerint a bérelt helyiségeket szállodai célokra bérelték, hogy a szállodának bérelt helyiség Hotel garninak használtatik, szerződésellenes használatot nem állapit ugyan meg, mert a Hotel garni szintén csak szálloda, mely elnevezés nem foglalja magában azt, hogy az ily címen fentartott szálloda erkölcsellenes célokra szolgáljon. Ezek szerint egymagában véve az, hogy alperesek a bérleményt Hotel garninak használják, a bérleti szerződés felbontására nem szolgálhat ugyan jogszerű alapul; ellenben a miatt, a mit a felebbezési bíróság Ítéleti tényállásában megállapított, hogy alperesek Hotel garni elnevezés alatt a bérleményt erkölcstelen célokra használták, a szerződés felbontását felperesek jogszerűen követelhetik, mivel azért, hogy a bérlemény használatánál a szerződésszerűen kikötött mód meg nem tartatott, alperesek mint bérlök felelősek s ily esetben a fő és székváros területén mérvadó lakbérleti szabályok értelmében a bérleti vsszony megszüntetésére szolgál okul (1897. október 15. I. G. 325.) A vagyontalan perlekedők részére szükséges szegénységi és vagyontalansági bizonyítványok kiszolgáltatásánál előforduló visszásságok megszüntetése tárgyában. 74,099/97. B. M. számú körrendelet. (Valamennyi törvényhatóságnak.) Az igazságügyi minister urnák f. évi július hó 22-én 41,873. szám alatt kelt átirata szerint gyakori eset, hogy a közigazgatási hatóságok a vagyontalan perlekedők részére biztosított bélyegmentesség és ingyenes jogvédelem kedvezményének megszerzéséhez szükséges szegénységi és vagyontalansági bizonyítványok kiállítása körül a köteles gondosság figyelmen kívül hagyásával járnak el, s ez által nem csak a díjtalan pervitelre kötelezett ügyvédeknek, hanem a kincstárnak is kárt okoznak, perenkivüli esetekben pedig ezen bizonyítványok alkalmat szolgálhatnak egyeseknek arra, hogy ezen bizonyítványok alapján oly kedvezményekben részesüljenek, melyekre csakis valóban vagyontalanok és szegények tarthatnak igényt. Ennélfogva felhívom a törvényhatóságot, felelősség terhe alatt szigorúan utasítsa alája rendelt, az említett bizonyítványok kiállítására, valamint azok hitelesítésére hivatott községi, városi, illetőleg törvényhatósági közegeket, hogy a szegénységi és vagyontalansági bizonyítványok kiszolgáltatása körül gondosan s figyelemmel járjanak el s ily bizonyítványokat csak oly egyének részére állítsanak ki, kiknek szegénysége, illetőleg vagyontalansága kellőleg be van igazolva Budapesten, 1897. évi október hó 31-én. A minister helyett: Széli Ignác s. k. államtitkár. Curiai és táblai értesítések. Cegléd T. A. Gazd. és ip. szöv. — Báró Wegelsberg E. érk. 90/97. sz. a. Cur. nov. 18. hh. — Karcag dr. D. L. Jónás Eszter. — Jónás S. és ts. a m. kir. C.-hoz nem érk. — Lőcse V. F. Kavecky Géza b. ü. 6972/97. sz. a. Cur. nov. 18. megszűnt. — M.-Sziget dr. H. Zs. Mármsz. tkptár. — Adler S. érk. 7/97. v. sz. a. Cur. nov. 19. hh. — Mezőtúr Sz. P. Fazekas J. b. ü. 2790/97. sz. a. Cur. okt. 20. hh. — N.-Kőrös Sz. Gy. Andocs S. — Szekeres J. érk. 4359/96. sz. a. Cur. nov. 19. mv. — Ó-Becse dr. V A. Tóth F. — Weinberger F. érk. 6220/96. sz. a. Cur. nov. 19. hh. — Pécs dr. N. V. Lőrinc Kati férj. — Herggs J.-né 5477/96. sz. a. van a C.-nál. F. é. oct. 26. hh — E. J. 1257., 2598., 3299. és 3075/97. számok nincsenek elint. — Dr. M. J. Molnár M.-né. — Bar. megy. hit. int. érk. 2862/97. sz. a. Cur. nov. 19. vn. — Rékás K. J. Békési Népb. — Bleuer Zs. érk. 594/97. sz. a. Cur. nov. 16. mv. — Sopron dr. K. J. Bintinger F. né szül. Leopold Victoria b. ü. 11198/97. sz. a. C. nov. 24. hh. — Székesfehérvár P K. Matyus J. — Nagy J. érk. 6239/96. sz. a Cur. nov. 18. mv. — Szirák Cs. K. Plachy Zs. — Szabó J. érk. 7698/97. sz. a. n. e. eld. Kacskovits. A dárdai kir. közjegyző, gyakorlott közjegyzői helyettest keres. Német nyelv ismerete szükséges, előnyben részesül ki a szerb nyelvet birja. 4—1 Hagyatékok felszerelésébén teljesen jártas írnokot keres a marcali kir. közjegyző. — Ajánlatok Dr. Kasza Sándor kir. közjegyző czimére, Marcaliba küldendők. 1 1 Egy a hagyatéki ügyek önálló tárgyalására képes jelölt közjegyzői irodában alkalmazást keres. Cim: Tichy Árpád közjegyzh. Topánfalva. x x Ügyvédjelölt kerestetik a fővároshoz közel vidéki irodába. Fizetés teljes ellátáson felül a gyakorlottság mérvéhez képest havi 20—40 frt. Cim a kiadóhivatalban. 1 3 PALLA8 RÉ8ZVÉHV TÁnCABAI NYOMDÁJA BUDAPESTEN