A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 48. szám - Az uj bűnvádi perrendtartás fontosabb intézkedései 1. [r.]

Tizenhatodik évfolyam. 48. szám. Budapest, 1897. november 28 Szerkesztőség: JT Előfizetési árak: A JOG Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGTÁR ÜGYVÉDI KŐZLŐNT) V., Rudolf-rakpart 3. az. jgLA _ | v Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr Fél t _ 8 « — « p A ,f , * s BET,UP HICA2SÍGŰGX ftDEIHlIff ÍÉPTISKLKTÉRE1 1AGT1R OfiTTBDI, BÍRÓI, ÖGYÉSZI fe ífeJBSTZfll Í1R rilLÖNTÍ. « . . v., Hudolt-rakpart a. sz. ' Egész « _ » « — « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr' RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR Az ^fizetési pénzek V4 A , " , , Felelős szerkesztőVDr6 STILLER MÓR. legcéls^rű^ben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a posta11 talványnyal kiadóhivatalhoz intézendök. Tilt **. ~ i —\ ~.: i _ _ küldendők. Megjelen minden vasárnap. TARTALOM: Az uj bűnvádi perrendtartás fontosabb intézkedései. I. Irta: Dr. Ödön,fi Miksa, ügyvéd Budapest. — A végrendeletekről szóló 1876. XVI. t.-c. 9 és 10. §§. bizonyitási rendszerünkben. II. Irta: Dr. P 1 o p u György, gyulai kir. törvényszéki biró. — Bányajogi állapotaink. Irta: Dr. S a á ra y Bertalan, debreceni ügyvéd. — Belföld. ( A magyar ált. polg. trvkv. szerkesztő bizottsága. — A magyar jogászegylet. — Ausztria és külföld. — (A feltételes elitélés Ang.iában. Irta: Dr. Gruber Lajos, bpesti kir. alügyész.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Távollét miatti gondnoki képviselőkről. Irta: Göldner Károly brassói tszéki biró. — A közjegyzői költségek az örökösödési eljárásban. Irta : dr. Lux Albert, kir. közjegyző Szakolcán. — Vegyesek. — Curia és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLETT: — Jogesetek tára. Kelsöbirósági határozatok és döntvények — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök — Pályázatok.) Az uj bűnvádi perrendtartás fontosabb intézkedései. Irta: dr. ÖDÖN FI MIKSA ügyvéd, Budapest. [. Minden uj törvénynek bizonyos idő kell, mig teljesen átmegy a gyakorlati életbe. Ez áll főképen olyan törvényekről, melyek a jog egy speciálisabb faját szabályozzák. Bárha az állam igazságszolgáltatási hatalma leginkább abban nyilvánul, hogy büntető hatalommal is bír, mi által az élet és halál ura, mégis mindenkor külön speciális jogot alkotott a büntető jog s mindenkor akadtak, kik teljesen elkülönítve csakis az igazságszolgáltatás ezen ágával foglalkoztak. S miután az államhatalom is rendesen a büntető hatalmat kezelő igazságszolgáltatási közeget (ügyész, büntető biró) teljesen elkülöníti a többiektől s legritkább eset, hogy állandóan a büntető igazságszolgáltatással foglalkozó hivatalnokait az igazságszolgáltatás más ágába helyezné át. a gyakorlati életben majdnem elkülönítve látjuk azokat a jogászokat, a kik különösen s főképen a büntetőjoggal s elkülönítve azokat, a kik a jog többi ágával foglalkoznak. S miután a tapasztalatból tudom, hogy a kik a büntetőjoggal nem foglalkoznak, azok bizony édes kevés időt szentelnek a büntető törvények tanulmányozásának, — s ha a gyakorlatban mégis ilyen kérdés áll előttük, sokszor nem tudnak mit tenni, nem vélek feles munkát végezni, ha az uj bűnvádi perrendtartásnak (1896 : XXXIII. t.-c.j a gyakorlati jogász s főkép az ügyvédnek szükséges intézkedéseit s főkép újításait megismertetem. A törvény keletkezésének történetét épen az okból mellőzöm, mert a ki a büntető joggal foglalkozik, az ismeri, a ki pedig nem, azt nem érdekli. Az uj bűnvádi perrendtartásról szóló 1896 : XXXIII. t.-c. 32 fejezet és 592. íj-ra van felosztva és ezen sorrendben óhajtom én is annak főbb gyakorlati intézkedéseit kiemelni, megjegyezvén már előre, hogy a jelen törvény a tszék, esküdtbíróság és jbiróság előtti eljárást és pedig bűntett, vétség vagy kihágás esetére együttesen szabályozza. A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások tekintetében az eljárás külön lesz szabályozva. Az első fejezet általános rendelkezéseket tartalmaz, melyek között legfontosabb az I-ső §. melyben a vádelv nyer kifejezést, hogy csak vád alapján s csak az ellen indítható bűnvádi eljárás, kit bűntett, vétség vagy kihágás nyomatékos gy an uj a terhel. Ez a btkv. I-ső §-ával pendentban kimondja hogy csak oly büntetés alkalmazható, melyet törvényes hatóság kimondott. A vádelvhez ragaszkodva, azután a 3-ik §. megszabja, hogy csak magáninditványra üldözhető bűncselekménynél ezen magán panasz előtt birói eljárásnak nincsen helye. Lapunk mai száma Az általános intézkedések közt még csak a bűnvádi eljárásban előforduló személyek megjelölésére használt törvényszerű kifejezések érdemelnek említést: Gyanúsított, ki ellen még nincs elrendelve vizsgálat, de már puhatolódznak ; terhelt, ki ellen folyik az eljárás; vádlott, ki ellen határozat hozatott; — felek az összes szereplők az ügyészszel együtt, — sértett, kinek bármily igénye sértve van, de nem ő a fő vagy pótmagánvádló, — fő magánvádló, a ki csak maga képviseli a vádat; s pótmagánvádló, ki a közvád helyébe lépett, ha az nem akarja a vádat képviselni. A Il-ik fejezet a birói hatáskör és illetőséggel foglalkozik, azonban természetesen hiányosan s inkább a helyi illetékességgel ; mert a képviselőháznak most benyújtott törvényjavaslat fogja csak végleg szabályozni ezen fejezet intézkedéseivel kapcsolatban a büntető bíróságok hatáskörét. Illetékesség tekintetében az elkövetés helye adja meg mindig az illetékességet; ha pedig több helyen lett a cselekmény elkövetve, a bíróságok közt az lesz illetékes, a melyik az eljárással a másikat megelőzte. A gyakorlati életben a 17. §. fontos, hogy a terhelt lakásának bírósága illetékessé válik, ha az elkövetés helyének bíróságát megelőzte, s csak az ügyész kívánságára tétetik át az elkövetés bíróságához az ügy, továbbá, hogy minden bíróság köteles a feljelentést elfogadni és áttenni az illetékes bírósághoz vagy ügyészséghez.Figyelmet érdemel még, mint a gyakorlatban igen sokszor előforduló eset, a 23. §. mely kölcsönös becsületsértés, rágalmazás és testi sértés esetére kimondja, hogy az a bíróság, mely az egyik vád alapján eljárt, illetékes a másikra s az ilyen ügyeket együtt kell tárgyalni és egy Ítélettel befejezni, - - valamint a 29. §.; melynek értelmében a curia r felek kérelmére más biróságot rendel, ha a bíróság vagy tagjaira az általános perrendtartás, és kizárási érdekeltségi okok forognak fenn, — és ha az ille tékes bíróság vagy esküdtektől részrehajlatlan itéle. nem várható, vagy ha a közbiztonság érdekében szükséges. A Ill-ik és IV-ik fejezet a kir. ügyészséggel és magánvádlóval foglalkozik, mely természetesen a vádat képviseli Bennünket, mint ügyvédeket e fejezetben leginkább érdeklő gyakorlati intézkedések, hogyha az ügyész megtagadja bármi okból a vád képviseletét, nem indítványozhat felvételt vagy beszüntetést, mint eddig, hanem köteles indokolt határozattal a feljelentőt erről értesíteni, ki ezen határozat ellen felebbezhet a főügyészséghez s ha a főügyészség nem rendeli el a vád képviseletét, ennek határozatától számított 8 nap alatt vagy azonnal 8 napon belül a 42. §. értelmében átveheti maga a vád képviseletét. A 41. §. a magánvádra üldözendő cselekményekről intézkedik, hol a magánpanaszos tehet mindenféle indítványt a nyomozás vagy vizsgálat tekintetében, tanuk, szakértők kihallgatását kérheti, szóval, maga képviseli a vádat s dirigálja az egész bűnvádi eljárást, csupán a főtárgyalás napjáról lesz az ügyész értesítve, ha a főtárgyalást tszék vagy esküdtbíróság tartja, ki mindig átveheti a vád képviseletét, de azért a magánvádló mindazon indítványok megtételére jogosult, mint az ügyészség. Most, mint tudjuk, a magánpanaszos csak a kárösszegre bir a végtárgyalásba szólási joggal. Ki tanukép van idézve, a 48. §. értelmében nem képviselheti a feleket, ha csak ezen címen a tanuzás alól nem mentesiti magát. A magánvádló halála esetében 30 napig hozzátartozói átvehetik a vádat, addig pedig vagy eddigi képviselőjük vagy ügygondnok képviseli a vádat. Egyik leglényegesebb része a törvénynek a védelmet szabályozó 5-dik fejezet, mely a védelem hatáskörét tetemesen bőviti. A terhelt minden bűnügyben s a bűnügy minden stádiumá12 oldalra terjed.