A Jog, 1897 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1897 / 47. szám - A közjegyzői költségek az örökösödési eljárásban

A JOG 339 Viszonkereset ezentúl csakis a keresetre beadandó válaszban (elleniratban) bejelenthető (mód. 262. §.) s nem mint azelőtt, a tárgyalás napján is. A mód. 284. §. szerint a biróság ezentúl merőben hivatalból nem halaszthatja el a tárgyalást, még ha azt bizonyos ténykörülmények kiderítésére szükségesnek találná, hanem csakis az érdekelt fél kérelmére. Hogy a felek abbeli viszketegének, egy egész sereg tanút beidéztetni, gát vettessék, a 293. §. jegyzete azt rendeli, hogy a tanuk száma csak kivételes esetekben haladhatja meg a tizet. Ugyancsak korlátot tartalmaz a tanubizonyiték ellen a 327. §. is, mely szerint 200 franknyi összeget meg nem haladó kötelezvények teljesítése nem bizonyítható tanukkal. Sajátságos, hogy a szobranie a prrdttsi XIV. szakasznak egész hetedik fejezetét (402—410.), mely a felek személyes kihallgatásáról intézkedik, el tőr ö 1 te. E törlés nyilván a szobranie ügyvédtagjainak köszönhető. A mi ügyvédeink ugyanis nagyon zokon vették, hogy azelőtt a bíróságnak joga volt a feleket személyesen kihallgatni, mi által az ő hamis allegátájuk rendszerint dugába dőlt. Az eljárás ezen intézmény eltörlése által gyorsítva van ugyan, de az igazság kiderítése, mely utóvégre a polgári perben is a végcél, megnehezittetik, mert ha valahol, ugy minálunk az ügyvédek túlnyomó része nem barátja az igazságnak s nem nagy bűnnek tartják az eféle ügyvédek a biróság előtt is hazudni, a mit most még bátrabban tehetnek, mert nem kell többé félniük felük ünnepélyes dezavuálásától. A novellából említésre méltók még a r ö v i d i t e 11 határidők a végrehajtási eljárásban. így a mód. 1,007. g. szerint a végrehajtó már egy héttel az ingatlan végrehajtási összeírása után köteles az árverési hirdetményt kibocsátani. Az árverés a hirdetménynek a hivatalos lapbani második közzétételétől illetve a hirdetmény keltétől kezdődik s tart 31 napon át, a midőn is az ingatlan a legtöbbet ígérőnek ideiglenesen oda Ítéltetik, mert 24 óra alatt ő0,0-nyi felülajánlat tehető, a midőn az árverés még a következő nap délutáni 5 óráig folytattatik s csak akkor ítéltetik oda az ingatlan véglegesen a legtöbbet ajánlónak. (1,025. §.). Az árverést jóváhagyó végzés jogerőre emelkedése után a végrehajtó a vevőt a vett ingatlan birtokába haladéktalanul bevezetni köteles. (1,027. §.) A végrehajtási cselekmények megtámadására 1—2 heti határidő adatik és pedig az összeírás és becslés megtámadására két-két, az árverés kihirdetése s maga az árverési cselekmény ellen pedig egy hét alatt adható be felfolyamodás (1,052—1,054. §§.)**) Az utolsó szobranie által megszavazott anyagi magánjogi törvények között első helyen megemlítendő a kereskedelmi törvénykönyv, mely már a tavaly előtti ülésszak elé be volt terjesztve, de az idő rövidsége miatt nem volt letárgyalható. Ezen uj kereskedelmi törvénykönyvünkről, mely 1898. évi január hó 1 13-án lép életbe s összesen 832 szakaszból áll, nincs sok mondani valóm, mert hiszen annak kereskedelmi és váltórésze, mint már tavali közleményemben is megemlítettem, igen kevés kivétellel a megfelelő magyar törvényeknek hü recepciója. Az a pár szakasz (4—13), mely a kiskorúak sa nők által folytatandó kereskedésről szól, valamint ama részek **) Kapcsolatban a polg perrendtartási novellával említésre méltó még a falvak és községek között legelő és erdő miatt felmerülő perekben követerdő eljárásról s a bírósági végrehajtás képesítése és díjazásáról szóló törvények. E törvények elseje szerint a falvak és községek között legelő vagy erdő miatt felmerült peres kérdések egy külön ad hoc közigazgatási biróság által döntetnek el. E biróság, mely minden concret esetben újonnan alakul, áll az illető kerület törvényszéki elnökéből mint elnökből és az állandó kerületi bizottság elnökéből, a békebiróból, a járási főnökből s az erdőelügyelüből mint birákból. (2. §•) Ha az illető felek egyike sem féri a per tárgvalását, ugy a kerületi főnők hivatalból köteles a per kdöntését szorgalmazni (5. §.). Az ilyen perek 14 nap alatt befejezendők el. §.,i. Ügyvédi képviselet ki van zárva (7. §. Csoda számba megy, hogy (6szobranie e szakaszt megszavaz'a). A biróság mindenekelőtt egyezséget ajánl a feleknek, utalván a módra, miképen volna az megköthető, ha pedig egyezség nem jön létre, indokolt ítéletet ad ki, mely nyomban végrehajtható, de az elégedetlen félnek joga van 2 év alatt a pert a rendes bíróságok elé vinni. Ezen idő alatt a nyertes fél, ha erdőről van szó, azt csak ugy használhatja, hogy értéke ne csökkenjen. Í8-9. §§.). A végrehajtói törvény néhány (3. 12. 37. és 39.) szakaszának módosítása a bírósági végrehajtók képesítésére s díjazására vonatkozik. így most már az eddigi feltételeken kivül (24. év elérte, polgári és politikai jogok élvezete és legalább 4 középosztály elvégzésej°egy külön szóbeli vizsga letétele is kívántatik Ha a jelölt jogot végzett, fel van mentve a vizsga alól. A végrehajtók két kategóriára oszlanak : rendesekre és rendkívüliekre. Ez utóbbiak állandó fizetést nem húznak, hanem a végrehajtási dijakból jutalmaztatnak meg és pedig a díj felét a végrehajtó azonnal megtartja magának, a másik fele pedig az illető törvényszéki kerület végrehajtó alapba megy s a begyült összeget a törvényszéki elnök minden hó végén a bírósági végrehajtók kozott elosztja. A rendes végrehajtók a végrehajtó alapból nyerendő havi osztalékokon kivül rendes fizetést is húznak, 1,320—1,800 frankig. — Díj fejében a végrehajtó - ingó végrehajtásánál - a kielégítendő követelésnek átlag fél százalékát szedi, - ingatlan végrehajtásnál pedig az ingatlan értékétől átlag l!6-ót százalékot. Ugyanezen dijak szedendők árverés esetén is. - Megjegyzendő még, hogy ugy a rendes, vslamint a rendkivüli végrehajtók óvadékot is kötelesek letenni3,000-o,ÜOU franknyi összegben. A sezrz°(219—225, 268—271, 272—276 és 640—648), melyek a részvényekre alapított betéti társaságot, a részvéti szövetkezetet (société á participation), a kötelezvényeket s a csekeket (chéques) szabályozza, a román kereskedelmi kódexből vannak átvéve. Ugyanezen törvénykönyből van átvéve kereskedelmi törvényünk harmadik, illetve második része is (mert a kereskedelmi és váltótörvény egy részt képeznek) t. i. a csődrendtartást. (Folyt, köv.) Dr. Schischmanov St. Milán bolgár igazságügyministeri államtitkár Szófia. Nyilt kérdések és feleletek. A közjegyzői költségek az örökösödési eljárásban. ; (Felelet). X L Az 1894. évi XVI. törvénycikk határozott, egyöntetű és kimerítő rendelkezései a gyakorlatban éreztetik már üdvös hatásukat. Az örökösödési eljárás ugyanis gyorsabb, egyszerűbb, világosabb, mint azelőtt volt, s minden vitás kérdést könnyen meg lehet fejteni magából a törvényből. így a kir. közjegyzők költségei felől a «J o g» 46. számában felvetett kérdésekre is könnyű megfelelni. A törvény 118. §-a ugyanis részletesen felsorolja azokat a teendőket, a melyeket a 117. §-ban megállapított díjért tartozik a közjegyző teljesíteni. Mindaz tehát, a mit ezen felül tesz, igy: ha a hagyatéki eljárás megindítása végett a felek a közjegyzőhöz fordulnak és ez e célból a tényállást felveszi, az ingatlan hagyaték megállapítása végett a telekkönyvi lustrálást végzi, az elöljáróságot a haláleset felvétel és leltár beterjesztése végett megkeresi, s a hagyatéki eljárás megindítása iránt kérvényt ad be, mindez külön díjazás alá esik s a kir. közjegyző jogosítva van ezekért a munkákért megfelelő dijat számítani. Azonban ezt a külön dijat nem számithatja fel a tárgyalási jegyzőkönyvben, vagy ha felszámítja, a biróság ezt a felszámítást nem veheti figyelembe és nem állapithatja meg csak a tárgyalás dijait. Ha tehát a felek nem fizetik meg ezeket a külön dijakat, a törvény rendes utján hajthatja csak be őket a közjegyző. Vagyis bepereli ügyfeleit és a per bírósága lesz hivatva a teljesített munka mérvéhez képest megállapítani ezeket a dijakat. Alapul lehet venni ennél a megállapításnál azt az általános szabályt, hogy egy órai munkáért 2 forint jár a kir. közjegyzőknek, továbbá megítélendő lesz az összes kész kiadás. A mi pedig azt a kérdést illeti, hogy ha a fél kérelme folytán közjegyző bizatik meg a leltározással, jár-e neki ezért az 1890. LI. t.-c-ben szabályozott külön dij is, azon esetben, ha később a leltár beterjesztése után ugyanezen hagyaték tárgyalásával megbizatik: erre a kérdésre határozottan igennel kell felelni. Mert a törvény rendelkezéséből az tűnik ki, hogy ha egy végzéssel bizza meg a biróság a kir. közjegyzőt a leltározással és a tárgyalással: csak a tárgyalási dij jár neki; — de ha előbb történt a leltározással való megbízás és csak azután külön végzéssel adja ki a biróság az iratokat tárgyalás végett ugyanannak a közjegyzőnek: akkor külön dij jár a leltározásért és külön dij a tárgyalásért is. Ez mindenesetre furcsa dolog és lényegében véve nincs is sok igazság benne, de talán az lehet az oka ennek az eltérő intézkedésnek, hogy a 48. §. alapján a kir. közjegyző — ha a leltározáson kivül a hagyaték tárgyalásával is meg van bizva — a leltárt és csatolmányait csak a tárgyalás befejezése után tartozik bemutatni, mig ha előbb csak a leltározással volt megbízva, a leltárt azonnal be kell mutatnia, s igy több munkát végez. Leghelyesebb az volna, hogy a kir. közjegyzőnek, bármiféle megbízás folytán leltározott, járjon a törvényes dij s egyáltalán nincs értelme, hogy ő ingyen végezzen egy esetleg nagy, hosszadalmas, napokig tartó leltározást, mig ha azt más közeg teljesiti, annak okvetlenül jár az előirt dij. Dr. Raffay Ferenc kir. albiró Győrött. f ... A «J o g» f. évi 46. számában egy vidéki közjegyző által felvetett két kérdésre következőkben nyilatkozom: 1) A közjegyző ahagyaték eljárási kérvény, haláleset felvétel, leltár kisürgetés, telekkönyvi szemlékért jelesitett költségeit az eljárási dijon kivül a tárgyalási jegyzőkönyvben felszámithatja, megállapítani is kérheti, de a biróság megállapítani nem köteles, mert ez a közjegyzőnek a féltőli magánmegbizása, melynek dijazása tekintetében avval szabadon egyezkedhetik és melynek nagysága tekintetében meg nem egyezés esetén a biróság döntését veheti igénybe. Ha a biróság ezen költségeknek megállapításába bele is megy és azok fizetését— nézetem szerint nem helyesen — örökösöknek végrehajtás terhével is meghagyja, a végrehajtás a megállapított költségeknek a tulajdonképi eljárási dijat meghaladó részére, a közadók behajtására rendelt végrehajtás módjára nem foganatosítható, mivel ezen kedvezmény mint privilégium szűk I értelemben lévén magyarázandó, ezekre ki nem terjed és igv ha nem fizetik, esetleg kétszeresen kellene végrehajtást kérni. Én a l biróság szempontjából a megállapításba még azért sem mennék